Barokkos kormányülés

Nem szólt az erdélyi magyarokról a Tãriceanu- és Gyurcsány-kabinet budapesti együttes ülése

Ezt bizonyítja például, hogy az erdélyi magyarság alapvetõ célkitûzései – kulturális, területi autonómia, a Sapientia Tudományegyetem közös finanszírozása, a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatása – szóba sem kerültek, ám annál hangzatosabb szlogeneket hallhattunk a két nép történelmi megbékélésérõl, a két ország közötti stratégiai partnerségrõl. Sõt talán az sem jelent jó óment a román és magyar politikusok aláírta együttmûködési megállapodások gyakorlatba ültetése szempontjából, hogy a miniszterek Hippokratész „Ars longa, vita brevis” (A mûvészet marad, az élet szalad) aforizmájának felirata árnyékában szentesítették a dokumentumokat a százéves Szépmûvészeti Múzeum Márványtermében. Reményre ad okot ellenben, hogy Gyurcsány Ferenc szerint – bár idõnként nem könnyû a törekvéseket öszszeilleszteni – nincs kibékíthetetlen ellentét magyarok és románok törekvései között, helyreállt a párbeszéd, és minden korábbinál intenzívebb a két ország együttmûködése. A vendégkormányfõ, Cãlin Popescu-Tãriceanu ugyanakkor úgy vélekedett: Kelet-Közép-Európában modellé vált a történelmi megbékélésen alapuló román–magyar stratégiai partnerség, amelynek kiindulópontjai a francia–német kiegyezésre vezethetõk vissza.

Tíz kétoldalú együttmûködési megállapodást írt alá a magyar és a román kormány Budapesten


A román hatóságok továbbra is határozottan elutasítják az etnikai alapon igényelt autonómia gondolatát, és kizárólag a decentralizáció útján megvalósítható helyi szintû önrendelkezést támogatják – szögezte le csütörtökön Budapesten a magyar–román kormányülést követõen Cãlin Popescu-Tãriceanu. A román kormányfõ szavaiból kiderült, hogy az együttes kormányülésen nem kerültek szóba az erdélyi magyar autonómiaigények, sõt a bukaresti politikus cáfolta, hogy a romániai magyar közösség körében felmerült volna, hogy népszavazás útján kezdeményezze az önrendelkezést. Gyurcsány Ferenc ugyanebben a témában azt emelte ki, hogy Európában elfogadottak az autonómia, az önrendelkezés különbözõ formái, de az is követelmény, hogy többség és kisebbség okos és felelõs párbeszédet folytasson errõl egymással. „Az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki” – hangzott el a gyurcsányi autonómiarecept. Az önrendelkezésrõl különben a kormányülés kezdetekor elhangzott beszédében Markó Béla RMDSZ-elnök is csupán röpke utalást tett, mégpedig Kós Károlyra hivatkozva, aki a kormányfõhelyettes szerint már 1921-ben, a Kiáltó szó papírra vetésekor az autonómiát látta a két etnikum – a román és a magyar – közti tartós együttélés feltételének.
A januári magyar–horvát kormányüléshez hasonlóan ugyancsak a Szépmûvészeti Múzeumban rendezett magyar–román kabinetülésen az is kiderült, hogy a korábban beharangozottaktól eltérõen nem sikerült közös nevezõre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében sem. Megtudtuk, a jelenleg teljes mértékben a magyar állam által fenntartott felsõoktatási intézmény esetleges bukaresti támogatásának „feltételeit, lehetõségeit” Mihail Hãrdãu román oktatásügyi miniszter vetette fel a két és fél órás munkálatokon, ám a jelek szerint ennek egyik feltétele az, hogy a Sapientia karainak többsége akkreditálható legyen. Gyurcsány Ferenc egyébként a magyar költségvetésrõl zajló országgyûlési vitára utalva megjegyezte: kormánya tervei között szerepel, hogy a Sapientia idei anyagi támogatása „hozzávetõlegesen megegyezzen” a tavalyi finanszírozás mértékével.

Gyurcsány irigyli a Steauát
„Könnyû jóban lenni messzi népekkel és országokkal, sokkal nehezebb megbékélni a közös történelem során sokszor összekuszálódott sorsú népeknek. Európa sikeres idõszakai kézfogásokkal kezdõdtek, így volt ez a francia–angol, a német–francia vagy a dél-tiroli megbékélés esetében is” – hangsúlyozta a kormányülést megelõzõen Gyurcsány Ferenc, személyes „élménnyel” mutatva rá, hogy a két nép között nemcsak történelmi különbözõségek léteznek. „Irigykedve néztem a Bukaresti Steaua labdarúgócsapat menetelését a Bajnokok Ligájában, miközben a magyar labdarúgás az elmúlt évtizedek legrosszabb idõszakát éli át. Nagyon remélem, hogy lesz ez még másként is” – jelentette ki bizakodóan a miniszterelnök, román nyelven üdvözölve a másfél hónap múlva az EU-hoz csatlakozó Romániát.
Részben nyitott
munkaerõpiac
Ezt követõen konkrétumokról is szó esett, például hogy a magyar kormány az ország munkaerõpiacának részleges megnyitását kínálja a román állampolgárok számára. Gyurcsány leszögezte: a magyar hatóságok szélesre kívánják nyitni munkaerõpiacukat, ám csakis addig a pontig hajlandók elmenni, amely nem veszélyezteti a magyar érdekeket. Miközben Markó Béla ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a magyar munkaerõpiac liberalizálását szorgalmazza, a magyar kormány várhatóan december közepén hoz végleges döntést az ügyben. Cãlin Popescu-Tãriceanu különben ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a budapesti döntés elsõsorban az erdélyi magyarságot befolyásolja, hiszen véleménye szerint fõleg a magyar közösség tagjai részérõl mutatkozik igény az anyaországi munkavállalásra.
A Verespatakra tervezett aranybánya kapcsán Gyurcsány arról beszélt: maradtak és lesznek viták, ám szerinte megnyugtató, hogy román kollégája azt mondta, Bukarest számára ez nem gazdasági kérdés, így csak az európai normák betartásával hoz döntést a projektrõl.
Határátlépés útlevél nélkül
Ugyancsak a román kormányfõ beszélt arról a Budapesten született egyezményrõl, amelynek alapján 2007. január elsejétõl a két ország állampolgárai útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal léphetnek be a másik állam területére. Ide tartozik az a megállapodás is, miszerint zökkenõmentesebbé kívánják tenni a vasúti forgalmat, ennek jegyében a nemzetközi vonatjáratok a jövõben nem állnának meg a határátkelõhelyeken, hanem menet közben bonyolítanák le a vámügyintézést. Ez az elképzelés különben szerepelt a két kormány elsõ, tavaly október 20-án rendezett bukaresti tanácskozásán is, ám azóta sem sikerült gyakorlatba ültetni.

Az infrastruktúrától a történelemkönyvig
A miniszterelnökök jelenlétében különben a két kormány miniszterei tíz kétoldalú együttmûködési megállapodást írtak alá csütörtökön. Együttmûködés várható a Duna-medencére és a Tisza-vízgyûjtõre vonatkozó területfejlesztés, az építõipari vállalkozások kooperációjának ösztönzése, az építõipari klaszterrendszer kialakítása terén, emellett közös szakmai képzésben részesítik a két állam köztisztviselõit. A két kormány gyorsítani kívánja a Budapest–Cegléd–Békéscsaba vonalon, illetve a román határszakaszon a vasútvonal felújításának második szakaszát, és villamosítják a Püspökladány–Biharkeresztes vonalat is. Békéscsaba és Nagyvárad között 400 kilovoltos távvezeték, Szeged és Arad között gázvezeték épül, ugyanakkor három-öt milliárd forint értékben létrejön egy vállalkozásokat támogató közös kockázati tõkealap, ami elsõsorban a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását szolgálja. Megállapodás született arról is, hogy a két ország tudományos akadémiája egy történészekbõl álló vegyes bizottságot alakít egy közös történelemkönyv megírására, a két ország pedig fele-fele arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását.
Az együttes kormányülést követõen egyébként magyar–román üzletember-találkozót is rendeztek a magyar fõvárosban. Pénteken Göncz Kinga és Mihai-Rãzvan Ungureanu külügyminiszter részvételével felavatták a magyar–román határ mentén fekvõ Gyulán Románia fõkonzulátusát, amelyrõl még a tavalyi kormányülésen született döntés, ám a csíkszeredai magyar diplomáciai kirendeltséggel ellentétben idáig nem sikerült megvalósítani. n