
Az orosz elnök idén kihagyja a BRICS-csúcstalálkozót
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik el a Dél-afrikai Köztársaságba a BRICS-országok augusztusban tartandó találkozójára – közölte szerdán a dél-afrikai elnöki hivatal.
2023. július 19., 17:242023. július 19., 17:24
2023. július 19., 17:362023. július 19., 17:36
A közlés szerint közös megegyezés született arról, hogy Putyin nem vesz részt személyesen a csúcstalálkozón, helyette Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli az augusztus 22-24-i rendezvényen. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közben cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország állítólag értésére adta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnöknek, hogy ha letartóztatnák Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) végzésével a BRICS-csúcstalálkozón,
„Nem, ez nem hangzott el. A világon mindenki számára teljesen világos, mit jelent az orosz államfő elleni támadási kísérlet, ezért ez esetben nincs mit magyarázni senkinek” – fogalmazott Peszkov újságírók kérdésére válaszolva.
Korábban a Dél-afrikai Köztársaság elnöke közölte, engedélyt kért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy a BRICS-országok találkozóján ne kelljen őrizetbe venni országában Putyint. Szavai szerint azért fordult a bírósághoz, mert Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy országuk hivatalban lévő elnökének letartóztatása hadüzenetnek számítana.
Amennyiben Putyin megjelent volna a BRICS-találkozón, a Dél-afrikai Köztársaság ICC-tagsága miatt az ország hatóságai kötelesek lettek volna letartóztatni az orosz elnököt. A BRICS-országcsoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja. Az orosz elnökön kívül az országcsoport többi vezetője jelen lesz a találkozón – közölte a pretoriai elnöki hivatal. Dél-afrikai tisztségviselők májusban azt mondták, hogy a BRICS-országok fontolgatják a csúcstalálkozó áthelyezését Kínába, amely nem tagja az ICC-nek.
A dél-afrikai ellenzéki Demokratikus Szövetség bírósági úton akarta kikényszeríteni, hogy a kormány köteles legyen őrizetbe venni az orosz elnököt, amennyiben dél-afrikai területre lép. E bírósági keresetre adott válaszában Cyril Ramaphosa kifejtette, hogy eljárást kezdeményezett a Nemzetközi Büntetőbíróságon a római statútum 97. cikkelye alapján, amely lehetőséget nyújt az ICC tagállamai számára, hogy konzultálhassanak a bírósággal, mielőtt végrehajtanák a letartóztatást. „Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy országuk hivatalban lévő elnökének letartóztatása hadüzenetnek számítana”
– mondta a dél-afrikai elnök.
A Dél-afrikai Köztársaságot már 2015-ben is bírálatok érték, amiért megtagadta az ICC által körözött Omar el-Besir akkori szudáni elnök letartóztatását és kiadását a bíróságnak.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!