„A magyarok nem halnának meg Erdélyért”

„A magyarok nem halnának meg Erdélyért”

Fotó: Pál Árpád

Az 1918-as román nagygyűlés centenáriuma esély lehetne a magyar-román megbékélésre, a magyarok nagy része pedig nem akar határmódosítást – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter az egyik román hírcsatornának.

Balogh Levente

2018. február 04., 17:512018. február 04., 17:51

2018. február 04., 18:072018. február 04., 18:07

Egyetlen magyar sem lenne kész meghalni Erdélyért – nyilatkozta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter a bukaresti Digi 24 hírcsatornának a magyar-román viszony kapcsán. Jeszenszky, aki 1990 és 1994 között irányította a magyar diplomáciát, a csatorna szombaton sugárzott, Diplomataútlevél című műsorában a riporter, Barabás Balázs azon kérdésére, miszerint elkerülhetetlenek-e a feszültségek Magyarország és Románia között amiatt, mert utóbbi idén az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumát ünnepli,

úgy vélekedett: a józanul gonolkodó és jó szándékú emberek minden nézeteltérést képesek rendezni. „Az elvakult nacionalisták nem képesek rá, de ők nem is érdekeltek a békében és a barátságban.

A hatalomban és az agresszivitásban hisznek. Magyarországon senki, pontosabban a jóérzésű emberek közül senki sem hiheti, hogy a határok megváltoznak. Ezt sem a romániai, sem a szlovákiai nacionalisták nem akarják elhinni, ezért megpróbálják meggyőzni a közönségüket a magyarveszély létezéséről. Ez ostobaság. Nem csak azért mert a magyarok békeszeretőek, de

egyetlen magyar sem lenne kész meghalni, nem csupán Erdélyért, de még egy ukrajnai faluért sem. Kiabálhatnak, petíciózhatnak, de az életünket adni valamiért már nem divatos Európában, hogy így fogalmazzak" - szögezte le a volt külügyminiszter.

Jeszenszky Géza szerint a centenáriumi évben lehetnek kisiklások, de nagyon jó dolgok is. „A kisiklások az agresszív hangnemben nyilvánulhatnak meg, mindkét fél részéről. Főleg akkor, ha Románia, vagy egyes román vezetők, illetve a román sajtó azt mondanák: ez a mi nagy győzelmünk a magyarok fölött, és mi, a győztesek diktálhatunk, főleg a magyaroknak, a romániai magyar közösségnek.

A normalitás jegyében folytatott politika olyan lenne, mint amit Lucian Boiánál olvastam, miszerint nekünk, románoknak meg kell értenünk, hogy ez egy nagyon fájdalmas téma Magyarország számára, a romániai és a magyarországi magyarok számára. De mi lehet a jó megoldás? Szerintem nem csupán annyi, hogy megértik: hogy a magyarok nem tudnak őszintén ünnepelni. Ezt természetes. Egyetlen józanul gonolkodó ember sem ünnepli a vereségét, a nemzeti kudarcot. A magyarok nem lepődnek meg azon, hogy a románok ünnepelnek, se a románok se lepődjenek meg azon, hogy a magyarok számára ez egyfajta gyász. De ennyi nem elég.

Lehet, hogy naiv vagyok, és tudom, hogy nem igazán valószínű, hogy ez bekövetkezik, de a centenárium jó alkalom lenne egy új kezdethez, a nagylelkűség kinyilvánításához. Ezt Magyarország üdvözölné, és igazi baráti viszony alakulhatna ki a két ország között" - mutatott rá Jeszenszky Géza.

A visegrádi csoport kapcsán kifejtette: annak ő az egyik alapítója, és abban hisz, hogy az együttműködés célja az, hogy a csoport tagjai nagyobb befolyást gyakorolhassanak az Európai Unión belül. „De fölmerül a kérdés: milyen irányban? Ha a cél az, hogy nagyobb súlya legyen, nagyobb befolyása az EU gyengítése érdekében, hogy olyan csoporttá váljon, amely csökkenti a közös erőfeszítéseket, akkor kudarcra van ítélve, és nem lesz hosszú életű. Tönkreteszi a csoport szolidaritását. Láthattuk, hogy az elmúlt években a csoport egységesen lépett fel a migráció kérdésében, de létezett egy határvonal az Európa többi részével felvállalt konfliktusban.

A visegrádi csoportnak okosan kell a céljait követnie. Az Európa-ellenesség tragédia lenne, és szerintem a visegrádi országok polgárai nem annyira ostobák, hogy megengedjék a szakítást. Nem lesz Vrexit" - szögezte le a volt külügyminiszter.

A globális politika kapcsán úgy vélekedett, az Oroszország jelentette veszélyt nem szabad alábecsülni, a megoldás kulcsa pedig a NATO és az EU vezetőinek kezében van. Szerinte Oroszország addig terjeszkedik, amíg megengedik neki, ezért ő a NATO bővítése mellett foglal állást, mivel ez garantálja az európai békét.

 

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Egy alkalmazott hanyagsága miatt kiberbiztonsági incidens történt az Állandó Választási Hatóságnál

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.

Egy alkalmazott hanyagsága miatt kiberbiztonsági incidens történt az Állandó Választási Hatóságnál
2024. április 13., szombat

A fővárosi kórházban történt halálesetek kivizsgálását sürgeti a Bukaresti Orvosi Kamara elnöke

A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.

A fővárosi kórházban történt halálesetek kivizsgálását sürgeti a Bukaresti Orvosi Kamara elnöke
2024. április 13., szombat

Luminița Odobescu külügyminiszter szerint Ukrajna akarja leginkább a békét

A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.

Luminița Odobescu külügyminiszter szerint Ukrajna akarja leginkább a békét
2024. április 12., péntek

Kiskorú diákjával létesített intim viszonyt egy idős bukaresti tanár

Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.

Kiskorú diákjával létesített intim viszonyt egy idős bukaresti tanár
2024. április 12., péntek

Mégsem a gyógyszer helytelen adagolása miatt haltak meg a bukaresti kórház páciensei?

A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.

Mégsem a gyógyszer helytelen adagolása miatt haltak meg a bukaresti kórház páciensei?
2024. április 12., péntek

Bár több mint 7,5 millió ukrán menekült érkezett, alig több mint 150 ezren kértek romániai tartózkodási engedélyt

Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.

Bár több mint 7,5 millió ukrán menekült érkezett, alig több mint 150 ezren kértek romániai tartózkodási engedélyt
2024. április 12., péntek

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt igazságügyi minisztert

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt igazságügyi minisztert
2024. április 12., péntek

Felmérés: Nem terem babér a PSD-nek és a PNL-nek, Geoană és Simion juthat az elnökválasztás második fordulójába

Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.

Felmérés: Nem terem babér a PSD-nek és a PNL-nek, Geoană és Simion juthat az elnökválasztás második fordulójába
2024. április 12., péntek

Iohannis elmagyarázta, miért nem sikerült elég pénzt költeni védelemre

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.

Iohannis elmagyarázta, miért nem sikerült elég pénzt költeni védelemre
2024. április 11., csütörtök

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük

Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük