Védzáradékkal élhet az EU
Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra kerülő jelentése a kiszivárgott információk szerint 2007. január 1-jére tűzi ki Románia EU-csatlakozásának időpontját. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől Románia az EU tagja lesz, de az Unió a csatlakozás után is nyomást gyakorol a bukaresti vezetésre bizonyos területeken, és fennáll a védzáradékok alkalmazásának lehetősége is, ami akár szankciók foganatosítását, és bizonyos tagállami jogok felfüggesztését is jelentheti.
Illetékes európai körökből kiszivárgott információk szerint Romániának négy kulcsfontosságú célkitűzést kell teljesítenie az igazságügy területén: biztosítania kell a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) átlátható és hatékony működését, folytatnia kell a nagykorrupciós ügyek kivizsgálását, további lépéseket kell tennie a korrupció visszaszorítására, különösen a helyi közigazgatásban, valamint létre kell hoznia az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI) az EB által megfelelőnek tartott formában. Az ANI létrehozásával kapcsolatos célkitűzés teljesületlensége az igazságügyi védzáradék alkalmazását vonná maga után. A források szerint egyébként a jelentés élesen bírálja az igazságügyi reformok hátráltatóit, és utal az RMDSZ, valamint a Konzervatív Párt (PC) kezdeményezésére is, amely a közelmúltban nagy vitát kavart, és amelynek nyomán Olli Rehn, az EB bővítési biztosa, valamint Franco Frattini igazságügyi biztos éles hangú levelet küldött a két alakulat vezetőjének.
Az EB elégedetlenségének ad hangot a jelentésben a mezőgazdaság vonatkozásában is. A sertéspestis kapcsán tervezett védzáradék mellett a bizottság javasolni fogja a mezőgazdaságnak szánt uniós alapok jelentős részének – akár egynegyedének – zárolását, ha Románia nem küszöböli ki a pénzek felhasználási képességének intézményi hiányosságait. Az EU szakértői továbbra is folytatják monitorizálási tevékenységüket, amelyet a bővítési bizottság helyett az EB főtitkársága irányít majd. Nem hivatalos információk szerint a 2007. január 1-jei csatlakozásuk után, március végén Románia és Bulgária jelentést mutat be az EB-nek az előrelépésekről, ezután félévente készítenek majd ilyen jelentéseket. Jövő év júniusában az EB jelentést ismertet az Európai Parlamentben a két ország eredményeiről.
A májusi jelentés legfőbb pontjai
Az Európai Bizottság által 2006. május 16-án kiadott Monitorizálási Jelentés a 2005 októberétől eltelt félév előrelépéseit és problémáit jelzi. A csatlakozás politikai, illetve gazdasági feltételeinek teljesítési fokával foglalkozó részek után a dokumentum kiértékeli, milyen mértékben teljesítette Románia a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségeit.
A politikai vonatkozásokkal foglalkozó részben az EB megállapítja, hogy Románia 1997-től következetesen megfelel az EU-csatlakozás politikai feltételeinek. Az ország gazdasági helyzetével foglalkozó rész megerősíti a fél évvel korábbi országjelentés egyik fontos megállapítását, miszerint Románia működő piacgazdaság.
A harmadik részben a dokumentum általános képet vázol fel a csatlakozási tárgyalások huszonnyolc fejezete kapcsán vállalt kötelezettségek teljesítéséről, és megállapítja: a 2005. októberi országjelentésben jelzett úgynevezett „piros zászlós”, sürgős és jelentős erőfeszítéseket igénylő területek száma tizennégyről négyre csökkent.
Románia és az EU viszonyának
történeti áttekintése
1967 – Elkezdődnek a tárgyalások Románia és az Európai Közösség között egy sor gazdasági megállapodás-megkötése érdekében.
1974 – Egy kétoldalú szerződés aláírása révén Románia része lesz az Európai Közösség általános preferenciarendszerének.
1980 – A felek egyezményt írnak alá ipari termékek kereskedelméről.
1990 – A Berlini Fal leomlása után Románia diplomáciai viszonyt létesít az Európai Unióval, ugyanebben az évben aláírja a Kereskedelmi és Együttműködési Egyezményt.
1993 – Február 1-jén Románia aláírja az Európai Egyezményt, amely társulási viszonyt teremt Románia, illetve az Európai Közösségek és Tagállamaik között.
1993 – A tagállamok Koppenhágában úgy határoznak, hogy a közép- és kelet-európai társult államok akkor válhatnak az EU tagjává, ha teljesítik annak gazdasági és politikai feltételeit.
1995 – Június 22-én Románia benyújtja tagfelvételi kérelmét.
1997 – Az Európai Bizottság elfogadja a Menetrend 2000 nevű dokumentumot, amely tartalmazza Románia tagfelvételi kérelmének véleményezését.
1998 – Az Európai Unió márciusban hivatalosan beindítja a bővítési folyamatot, novemberben az Európai Bizottság kiadja az első, Románia csatlakozási felkészülésének eredményeiről készült jelentést.
1999 – A Helsinki Európai Tanács decemberben úgy dönt, hogy megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Romániával.
2000 – Februárban hivatalosan beindulnak a csatlakozási tárgyalások Románia és az Európai Unió között.
2002–2003 – Az Európai Tanács koppenhágai (2002. december), szaloniki (2003. június), illetve brüsszeli (2003. december és 2004. június) ülésein megerősíti az EU-tagállamok támogatását a tárgyalások 2004-es lezárása, a Csatlakozási Szerződés mielőbbi, 2005-ös aláírása, valamint a 2007. januári csatlakozás iránt.
2004 – Decemberben lezárulnak a csatlakozási tárgyalások, az Európai Tanács brüsszeli értekezletén megerősíti a csatlakozási menetrendet.
2005 – Április 13-án az Európai Parlament jóváhagyja Románia csatlakozását. Április 25-én Románia és az Európai Unió aláírják a Csatlakozási Szerződést.
2005 – Október 25-én az Európai Bizottság kiadja az első, Romániáról szóló Monitorizálási Jelentést.
2006 – Május 16-án az Európai Bizottság újabb Monitorizálási Jelentést tesz közzé, amely Románia csatlakozási felkészültségének 2006. áprilisi helyzetét mutatja be.
(Forrás: Románia Európai Integrációs Minisztériuma)
Hogyan értékel az országjelentés?
Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt államoknak számos megszabott politikai és gazdasági feltételt teljesíteniük kell, továbbá teljes egészében honosítaniuk és alkalmazniuk kell az Unió joganyagát.
A csatlakozási tárgyalások idején a tagállamok által a felkészülés során elért sikereket éves jelentésekben rögzíti az Európai Bizottság (EB). A tárgyalások lezárása után az EB a csatlakozás időpontjáig továbbra is figyelemmel követi a tagjelöltek felkészülését. A monitoringjelentések felmérik a tagjelölt országok előrelépéseit, kiértékelik a megvalósításokat, és rámutatnak a megoldásra váró problémákra.
Az uniós joganyag átültetése és az európai standardok alkalmazása kapcsán a jelentések három felkészülési szakaszt azonosítanak: 1. problémamentes területek, amelyekben az illető tagjelölt ország vagy felkészült, vagy a csatlakozás időpontjáig felkészülhet a folyamat éppen aktuális ütemének fenntartásával; 2. fokozott erőfeszítéseket igénylő területek – az országnak fokoznia kell a reformok ütemét a csatlakozási felkészülés során; 3. komoly aggodalomra okot adó területek – ezek határozott fellépést igényelnek, hogy a tagjelölt ország felkészülhessen a csatlakozásra. Ezeket a problémákat sürgősen kezelni kell, mivel veszélyeztethetik az uniós politikák megfelelő működését, és megakadályozhatják, hogy a tagjelölt állam teljes jogú tagságot kapjon.
-------------
Látogatottsági adatok