
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Európai Unió a héten felfüggeszti az Oroszországgal kötött vízumforgalmi megállapodást. A 2007-es megállapodás befagyasztásának terve megnehezíti és megdrágítja az oroszok számára a schengeni övezethez tartozó dokumentumok beszerzését – írja a Financial Times.
2022. augusztus 29., 08:002022. augusztus 29., 08:00
Az intézkedésre azt követően kerülhet sor, hogy néhány keleti tagállam azzal fenyegetőzött, egyoldalúan lezárja határait az orosz turisták előtt, más országok pedig közös fellépésre szólítottak fel annak megakadályozására, hogy az oroszok turistavízummal utazhassanak az EU-ba.
A miniszterek első lépésként politikai támogatást kívánnak nyújtani az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztéséhez a kedden kezdődő kétnapos prágai találkozón – mondta a Financial Timesnak három, a tárgyalásokon is résztvevő politikus. „Nem helyénvaló, hogy orosz turisták sétálgassanak városainkban, kikötőinkben. Jeleznünk kell az orosz lakosságnak, hogy ez a háború nincs rendben, nem elfogadható” – mondta a tárgyalásokon egyik résztvevő személy.
A 2007-es megállapodásnak a kormánytisztviselők és üzletemberek szabad mozgására vonatkozó részeit február végén felfüggesztették – emlékeztet az MTI. Egy szélesebb körű felfüggesztés megszüntetné az oroszok számára az összes uniós vízum igénylésekor biztosított kedvezményes elbírálást, mivel több dokumentumot követelne meg, drágábbá tenné és jelentősen megnövelné a várakozási időt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a napokban fontosnak nevezte, hogy olyan megoldást szülessen az orosz vízumtilalom kérdésére, amely mindenki aggályait figyelembe veszi, hozzátette azonban: „nem volna szabad mindenért az orosz embereket felelősségre vonni”. A Jeppe Kofod dán külügyminiszterrel Koppenhágában tartott pénteki sajtótájékoztatóján a német diplomácia vezetője közölte, fontos, hogy szem előtt tartsuk: „a jelenlegi brutális háborús helyzetben nem mondhatunk le örökre az Oroszországban élő 140 millió emberről”.
A német külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások során több nézőpontból is megvizsgálják a kérdést, szerinte ugyanis nem tagadhatják meg a beutazási engedélyt olyan újságíróktól vagy kutatóktól, akik egyébként veszélyeztetve vannak Oroszországban. Beszámolt arról, hogy az ukrajnai háború kezdete óta valamivel csökkent az orosz turisták száma Németországban, ugyanakkor elismerte, hogy egészen más helyzetben vannak azok az országok, amelyeket csak egy határ választ el Oroszországtól. A dán diplomácia vezetője azonban határozottabb álláspontot képviselt a kérdésben. Jeppe Kofod a sajtótájékoztatón azt mondta, „nagyon erős provokációnak” tekinti, hogy a dél-európai strandokon megannyi orosz turistát látni, miközben az ukrajnai lakosok saját országukban a saját szabadságukért küzdenek.
Kofod német kollégáját megerősítve ugyancsak egységes európai megoldást szorgalmazott, amely szerinte „határozottan jelezné Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszországnak, hogy következményekkel jár, ha törvénytelenül és kíméletlenül megszállnak egy európai országot”. Hozzátette: Európa közösen, együttes erővel tudna igazán hatást gyakorolni Putyinra.
Finnország – amelynek Oroszországgal közös határa mintegy 1340 kilométer hosszú – szeptemberben vezeti be a korlátozást az orosz beutazókra, de Lengyelország sem idegenkedik ettől. Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy „ez Putyin háborúja, nem az orosz embereké”. A kancellár, mint mondta, emiatt „nagyon nehezen” küzd meg a gondolattal, hogy az orosz állampolgárokat ilyen szankcióval sújtsák. Hangsúlyozta, hogy „nem szabadna így általánosítani”, ugyanakkor elismerte, hogy megérti az Oroszországgal határos államok döntését az oroszokra vonatkozó beutazási tilalomról.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!