Fotó: Twitter/Nexta
Az ENSZ a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC) együtt kész biztosítani a civilek evakuálását Mariupolból az általuk választott célállomásra – jelentette ki António Guterres, a világszervezet főtitkára, amikor kedden a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.
2022. április 27., 07:532022. április 27., 07:53
Mint mondta, az ENSZ az ICRC-vel együtt kész lesz minden erőforrását felhasználni arra, hogy az orosz és az ukrán hatóságokkal együttműködve garantálja evakuálásukat Mariupolból Oroszországba, vagy az ukrán hatóságok által ellenőrzött területre. A főtitkár megismételte azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy ENSZ–Oroszország–Ukrajna kapcsolattartó csoportot a humanitárius folyosók megszervezésére. Stefan Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a találkozó után közleményt adott ki, amely szerint
A kommüniké szerint az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UN OCHA) tárgyalásokat folytat majd a kérdésről az orosz védelmi minisztériummal. Putyin felajánlotta, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői megismerjék az ukrán hadifoglyok fogva tartásának körülményeit. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg köteles elengedni a civileket az orosz erők által körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből, ha valóban vannak ott ilyenek. Bűncselekménynek nevezte a polgári személyek felhasználását élő pajzsként.
Az elnök szerint Mariupolban a helyzet „tragikus”, de kijelentette, hogy a városban már nem folynak harcok, még az Azovsztal területén sem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg 130–140 ezer ember evakuált az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosból.
és folytatja az eszmecserét. Kifejezte reményét, hogy a harcok ellenére sikerül diplomáciai úton megállapodásra jutni. Elmondta, hogy Ukrajna javaslatot tett a Krím és a Donyec-medence ügyének a legmagasabb szintű megtárgyalására, de álláspontja szerint ezekről az ügyekről biztonsági megállapodás nélkül nem lehet megegyezni. Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz hadseregnek nem volt köze a civilek meggyilkolásához az ukrajnai Bucsában, és hogy Moszkva tisztában vele, ki követte el a „provokációt”, miután az orosz és az ukrán tárgyalóküldöttség Isztambulban „meglehetősen komoly áttörést ért el”. Rámutatott, hogy Kijev tárgyalási pozíciója a bucsai incidenst követően jelentősen megváltozott.
miután az ukrán vezetők nyíltan hangoztatták, hogy nem szándékoznak végrehajtani az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat. Az orosz elnök szerint ezekkel a megállapodásokkal kísérlet történt a békés rendezésre, ám a Donyec-medencét az ukrán vezetés blokád és katonai nyomás alá helyezte. Megismételte álláspontját, miszerint az egész Ukrajna körüli probléma a 2014-es kijevi „államcsíny” után alakult ki.
Az eddiginél is több fegyvert biztosítanak az Ukrajnát támogató országok az orosz agresszió elleni védekezéshez, és jobban összehangolják együttműködésüket.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszországnak jogában állt elismerni a két Donyec-medencei entitás függetlenségét és katonai segítséget nyújtani nekik. Emlékeztetett az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovóra vonatkozó ítéletére, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egy állam valamely területének nem kell engedélyt kérnie a központi hatóságoktól arra, hogy kinyilvánítsa szuverenitását. Putyin szerint a törvényszék ezzel „precedenst teremtett”.
a két entitás pedig katonai segítséget kért Moszkvától az ellenük katonai műveleteket végrehajtó állammal szemben, aminek megadásához szerinte Oroszországnak joga volt, az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetének 51. cikkével összhangban. Putyin azt hangoztatta, hogy az ENSZ egyik alapítójaként és a Biztonsági Tanács állandó tagjaként mindig támogatni fogja az általa egyedülálló egyetemes struktúrának tekintett világszervezetet. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi ügyekben az ENSZ dokumentumait tekinti alapvető szabálynak, nem pedig azokat a „papírokat”, amelyeket egyes országok a maguk számára írtak. Mint mondta, Oroszország meglepetéssel tekint arra, hogy egyes országok kizárólagos jogokra próbálnak igényt formálni a világon.
Az orosz erők több nagyváros ellen intéztek légi és tüzérségi csapásokat kedden Ukrajna keleti és déli részén, a támadásoknak halálos áldozatai is vannak.
Közben kedd esti hadijelentéseiben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője súlyos ukrán emberveszteségek okozásáról számolt be. A tábornok még kedd reggel azt mondta, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 87 ukrán katonai objektumra mért csapást és mintegy 500 „nacionalistát” semmisített meg, köztük a Donbasz alakulat 60 tagját. Este arról számolt be, hogy a légierő 33 célpontot és mintegy 200 „nacionalistát” pusztított el.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy ukrán „nacionalisták” újabb, számos áldozattal járó „provokációt” készítettek elő Mikolajiv városban. A tábornok szerint a Znamenszka utcai repülőgép-javító üzem közelében rádióvezérlésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket helyeztek el, amelyet egy tömeggyűlés mellett szándékoznak felrobbantani, az orosz katonákra terelve a gyanút.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolja az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy fékezik az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapban megjelent keddi interjújában azt hangoztatta, hogy
A tisztségviselő megfogalmazása szerint „az Oroszország elfojtására irányuló kísérletük során az amerikaiak kijevi védenceiket felhasználva úgy döntöttek, hogy megteremtik országunk antipódusát, cinikus módon Ukrajnát választva ki ehhez, és megpróbálva megosztani azt, ami lényegében egy egységes nemzet”. Hozzátette, hogy szerinte az Amerika-központú világ összeomlása valósággá vált, amellyel együtt kell élni és ki kell dolgozni ebben a helyzetben az optimális magatartást.
Az orosz védelmi tárca arányos megtorló válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha London „kiprovokálja” a kijevi „rezsimből”, hogy Oroszországban vessen be nyugati fegyvereket. A tárca ezzel James Heappey brit védelmi miniszterhelyettes a BBC-nek tett arra a kijelentésére reagált, amely szerint a brit kormány elfogadhatónak tartja, hogy Ukrajna csapásokat mérjen „legitim katonai célpontok” ellen orosz területen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!