A republikánus szavazók 91 százaléka „reményteljes”, miközben a demokraták77 százaléka érez „félelmet” a második Donald Trump-adminisztráció miatt
Fotó: Fazcebook/Donald Trump
Az amerikai választók több mint fele „reményteljesként” írja le a Trump-adminisztráció hivatalba lépéséhez fűződő érzéseit, miközben a választók csaknem fele „félelmet” érez – derül ki a Fox News Poll december elején készült közvélemény-kutatásából.
2024. december 15., 13:592024. december 15., 13:59
2024. december 15., 14:022024. december 15., 14:02
A hírtelevízió megbízásából készült országos felmérés szerint az emberek 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „reményteljes”, 46 százaléka viszont „fél”. Ötven százalék megkönnyebbült, 40 százaléka „lesújtott”, egy másik önjellemzés szerint 48 százaléka „izgatott”, 39 százaléka „dühös”.
A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.
Az emberek túlnyomó többsége, pártállástól függetlenül az infláció csökkentését várja elsősorban az új kormányzattól. Az emberek harmada (34 százalék) számára az elsődleges politikai ügy a gazdaság, míg a határbiztonságot 21 százalék mondta fő prioritásnak.
A felmérésben megkérdezett amerikaiak 84 százaléka mondta azt, hogy az élelmiszerek és üzemanyagok árának csökkentése „rendkívül”, vagy „nagyon fontos”, és 71 százalék ugyanígy nyilatkozott a magánszemélyek adójának csökkentéséről.
A világ válságai közül az ukrajnai háború megoldását nevezte elsődleges feladatnak Donald Trump leendő amerikai elnök a Paris Match című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjúban.
A nemzetbiztonság erősítését csaknem 70 százalék, míg az illegálisan az országban tartózkodók kitoloncolását 53 százalék minősítette rendkívül, vagy nagyon fontos lépésnek.
Az izraeli támogatás növelésével az emberek 36 százaléka ért egyet, miközben csaknem harmaduk (32 százalék) ezt egyáltalán nem látja fontosnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!