Autonómia helyett EU-csatlakozás

Több részlet is kiderült az új magyar kormány határon túli politikájával kapcsolatban a miniszterjelöltek meghallgatása során, amely tegnap zajlott az Országgyűlésben. Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt megerősítette, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH) kerül – a határozat már nyilvánosságra is került a Magyar Közlönyben –, a döntés célja pedig az, hogy a határon túli magyarok ügye közelebb kerüljön a kormányzás központjához. Szilvásy György kitért arra is, hogy a változtatás a szervezeti átalakításon túl azt a tartalmi változást is magában hordozza, hogy a miniszterelnöki stratégiai irányítás megerősödjön. A külügyi és határon túli magyarok bizottságában zajló meghallgatásán Szilvásy György hangsúlyozta: a fejlesztéspolitikai döntések meghozatalakor figyelemmel lesznek a határon túli magyarság érdekeire is.
A miniszterjelölt bevezetőjét követően Németh Zsolt, a bizottság elnöke a Fidesz álláspontját tolmácsolva kifogásolta, hogy az utóbbi négy évben a HTMH hol a Külügyminisztérium, hol a MeH felügyelete alá tartozott. „Méltatlannak tartjuk a pingpongozást ezzel a hivatallal” – tette hozzá az ellenzéki politikus. Németh Zsolt úgy vélte, azzal, hogy a HTMH szakállamtitkárság alá kerül a MeH-ben, leértékelik a hivatalt és a határon túli magyarok ügyét.
Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt prioritásnak tekinti a szomszédságpolitika erősítését és a határon túli magyarokkal való kapcsolatok megújítását. A korábbi szociális és esélyegyenlőségi miniszter elmondta: Közép- és Kelet-Európában valóban hagyomány, hogy a külügyminiszterség a diplomáciai karrier egyik állomása, de a világ más részein több helyen dolgozik civil külügyi vezető. A külügyminiszter-jelölt kitért arra, hogy a határon túli magyarság területe átkerül ugyan a kancelláriához, ám a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. A nemzetpolitikában a korábbi „sérelmi politizálás” helyett olyan modernizációs folyamatot kell támogatni, amely a helyi gazdasági és szociális lehetőségek előtérbe helyezésével járul hozzá a szülőföldön boldoguláshoz, tette hozzá Göncz Kinga.
A külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt szerint a külpolitikával korábban soha nem foglalkozó Göncz Kinga kinevezésének az az üzenete, hogy a Gyurcsány-kormány számára a külpolitika sem tartalmi értelemben, sem szakmailag nem számít. Egy 2004. decemberi nyilatkozatát kifogásoló fideszes felvetésre Göncz Kinga elmondta: a kettős állampolgárság bevezetése az akkori, referendumban kezdeményezett formában szociális feszültséget okozott volna, főleg az ország keleti részén, ahol egyébként is jelentősen megnőtt a nyugdíjigénylők száma. A területi autonómiára vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterjelölt hangsúlyozta: a határon átnyúló nemzetegyesítés legjobb eszköze az érintett országok EU-csatlakozásának támogatása.
A Krónika megkeresését Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt és Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt egyaránt elhárította, mindketten csak a kormányalakítást követően kívánják nyilvánosságra hozni elképzeléseiket.


Eörsi Mátyás nem siratná a MÁÉRTet
A Magyar Állandó Értekezlet sorsát firtató kérdésre válaszolva Göncz Kinga nagyon fontos történelmi testületnek nevezte a Máértet a külügyi bizottsági meghallgatáson. Hozzátette azonban: nem biztos, hogy ez az egyetlen együttműködési fórum a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásban. Göncz Kinga véleményét Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő is osztotta, aki – amint az ülésen fogalmazott – el tudná fogadni, hogy soha többé ne hívják össze a Máértet. Hírösszefoglaló