Hirdetés

Amerikai fegyverszállítások: Rutte szerint Ukrajnának minden katonai támogatásra szüksége van, Kijev a háború meghosszabbításáról tart

Ukrajna

Problémák. Ukrajna nehéz helyzetbe kerül az amerikai fegyverszállítások mennyiségének csökkentése nyomán

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán.

Krónika

2025. július 03., 08:562025. július 03., 08:56

„Rövid távon Ukrajnának minden lehetséges támogatásra szüksége van, különösen lőszerek és légvédelmi rendszerek terén” – emelte ki Rutte. Amikor arról kérdezték, hogy Washington előzetesen tájékoztatta-e őt döntéséről, mielőtt azt nyilvánosságra hozták, a NATO-főtitkár azt mondta, hogy „a jelentések újak voltak” számára.

„Megértjük, hogy az Egyesült Államoknak vigyáznia kell a saját készleteire, ugyanakkor bizonyos rugalmasság megengedhető ebben a tekintetben” – mondta Rutte, hangsúlyozva az Egyesült Államokból származó segítség fontosságát.

Hirdetés

A főtitkár az interjúban azt is kiemelte, hogy

az európai NATO-tagországok az utóbbi időben „intenzívebb erőfeszítéseket tettek” Ukrajna védelmének támogatására, és mintegy 35 milliárd euró értékű katonai segítségnyújtásra kötelezték el magukat az idei évre.

Washington az Egyesült Államok érdekeinek előtérbe helyezésével indokolta, hogy leállította egyes fegyverek leszállítását Ukrajnának.

Sean Parnell, a Pentagon szóvivője szerdán megerősítette, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egy részét leállították, mivel az amerikai védelmi minisztérium felülvizsgálja a külföldi segélyszállításokat.

„A képességek felülvizsgálatát... azért végezzük, hogy biztosítsuk, hogy az amerikai katonai segélyek összhangban vannak védelmi prioritásainkkal... Ezt egy józan, pragmatikus lépésnek tekintjük afelé, hogy legyen egy keretrendszer annak értékelésére, hogy milyen lőszereket küldünk és hová” – mondta Parnell.

A Fehér Ház korábban megerősítette a szállítmányok szüneteltetését, az amerikai katonai készletek szélesebb körű átértékelésére hivatkozva.

A jelentések szerint

a visszatartott fegyverek között van két tucat Patriot légvédelmi rakéta, több mint két tucat Stinger légvédelmi rendszer, precíziós tüzérségi lövedékek, Hellfire rakéták, drónok és több mint 90 F-16-os vadászgépekről indított AIM levegő-levegő rakéta.

Az NBC szerint a késleltetett fegyverek között ágyúlövedékek és gránátvetők is lehetnek.

Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta nem hagytak jóvá újabb amerikai katonai segélycsomagokat, ami aggodalmat keltett Ukrajna szövetségesei körében.

„Végső soron az a feladatunk itt a védelmi minisztériumban, hogy az elnök Amerika az első programját kövessük, és biztosítsuk, hogy az erőn keresztül békét teremtsünk az egész világon” – mondta Parnell a Pentagon sajtótájékoztatóján.

Az amerikai védelmi minisztérium nem ad tájékoztatást az Ukrajnának átadott lőszerek ütemezéséről és mennyiségéről vagy típusáról – tette hozzá.

„Amit mi itt a védelmi minisztériumban tettünk, az egy keretrendszer létrehozása annak elemzésére, hogy milyen lőszert küldünk (és) hová” – mondta Parnell.

Az amerikai törvényhozók kétpárti csoportja ellenezte az Ukrajnába irányuló katonai segélyszállítmányok leállításáról szóló döntést.

Kijev arra figyelmeztetett, hogy az amerikai fegyverszállítások megszakítása arra ösztönözné Oroszországot, hogy meghosszabbítsa az Ukrajnában immár negyedik éve tartó háborút.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a két ország most „tisztázza a szállítások minden részletét”, míg a külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy bármilyen késedelem „csak arra bátorítja az agresszort, hogy folytassa a háborút és a terrort, ahelyett, hogy békére törekedne”.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy Kijevnek meg kell erősítenie légvédelmét, mivel Oroszország továbbra is szinte minden este rakétákkal és drónokkal bombázza az országot.

Szerdán egy kijevi amerikai diplomatát kérettek be a külügyminisztériumba megbeszélésre.

Az ukrán védelmi minisztérium azonban közölte, hogy nem kapott hivatalos értesítést az Egyesült Államoktól a fegyverszállítások „felfüggesztéséről vagy felülvizsgálatáról”, és felszólította az embereket, hogy ne találgassanak részinformációk alapján.

A védelmi minisztérium azonban egy nyilatkozatában azt is közölte, hogy

a háború befejezéséhez vezető út „az agresszorra gyakorolt következetes és közös nyomásgyakorlás”.

Az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárnyi katonai segélyt küldött Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját, ami miatt a Trump-kormányzat egyes tagjai aggodalmuknak adjtak hangot, miszerint az amerikai készletek túl alacsonyak.

Közben Kreml szerdán üdvözölte a, hogy az Egyesült Államok leállította egyes fegyverek leszállítását Ukrajnának.

„Minél kevesebb fegyver érkezik Ukrajnába, annál közelebb jutunk a különleges katonai művelet végéhez” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva.

Az ukrán külügyminisztérium jelezte: konzultáltak az amerikai követség ügyvivőjével az ügyben, és hangsúlyozták, nagyon fontos, hogy

„továbbra is érkezzenek az orosz invázióval szembeni küzdelemhez elengedhetetlen katonai segélyek”.

Marjana Beca ukrán külügyminiszter-helyettes közleményében háláját fejezte ki John Ginkelnek, a kijevi amerikai nagykövetség ügyvivőjének az amerikai támogatásért, de arra figyelmeztetett, hogy a segélyek csökkentése, különösen a légvédelmi rendszereket érintően, azzal a veszéllyel jár, hogy felbátorítják Oroszországot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója azt mondta, Kijev igyekszik „tisztázni” a helyzetet Washingtonnal, „valamennyi szinten folyik az egyeztetés az amerikai féllel”.

Közben ukrán tisztviselők hírszerzési értékeléséből kiderült:

Észak-Korea megháromszorozza az Ukrajnával közös frontvonalak mentén Oroszországért harcoló csapatainak számát, és további 25-30 ezer katonát küld Moszkva megsegítésére.

A CNN által ismertetett értékelés szerint a csapatok a következő hónapokban érkezhetnek Oroszországba, hozzáadódva a novemberben küldött 11 ezer katonához, akik segítettek visszaverni Ukrajna betörését az oroszországi Kurszk régióba. Nyugati tisztviselők szerint ezek közül mintegy 4000 észak-koreai katona halt meg vagy sebesült meg a bevetés során, Phenjan együttműködése Moszkvával azonban azóta felvirágzott.

Egy nyugati hírszerzési tisztségviselő megerősítette a becslést, mondván, hogy az ukrajnai értékelésen kívül olyan információkat láttak, amelyek szerint akár 30 ezer új észak-koreai katonát is küldhetnek Oroszországba.

A CNN által tanulmányozott ukrán értékelés szerint

az orosz védelmi minisztérium képes „a szükséges felszerelés, fegyverek és lőszerek” biztosítására „az orosz harci egységekbe való további integráció céljából”.

A dokumentum hozzáteszi, hogy „nagy a valószínűsége” annak, hogy az észak-koreai csapatokat az oroszok által megszállt Ukrajna egyes részein „az orosz kontingens megerősítése érdekében harcba vetik be, többek között a nagyszabású támadó műveletek során”.

Az ukrán védelmi hírszerző ügynökség értékelése szerint vannak arra utaló jelek, hogy az orosz katonai repülőgépeket személyszállításra is átépítik, ami azt tükrözi, hogy több tízezer külföldi katona mozgatása hatalmas vállalkozás Oroszország Szibériában, amelynek délnyugati részén Észak-Koreával közös a határa.

A CNN által megszerzett műholdas felvételeken kiszúrták az új bevetés lehetséges előkészületeit, beleértve egy, a tavalyi bevetésekhez kapcsolódó hajó érkezését egy orosz kikötőbe, valamint teherszállító repülőgépek érkezését az észak-koreai Szunan repülőterére.

Észak-Korea kezdetben titokban 11 000 katonát küldött Oroszországba 2024 őszén, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak április végén erősítette meg a bevetést.

Zelenszkij megfosztotta állampolgárságtól az oroszpárti ukrán ortodox egyház vezetőjét
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletben fosztotta meg ukrán állampolgárságától Onufrij metropolitát, világi nevén Oreszt Berezovszkijt, a független ukrán ortodox egyház megalakulása után továbbra is működő, az orosz ortodox egyház által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház vezetőjét – hozta nyilvánosságra szerdán az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
A közlemény szerint az SZBU megállapította, hogy az egyházi vezető 2002-ben önként felvette az orosz állampolgárságot, amit nem jelentett be az ukrán hatóságoknak. Ezt követően továbbra is ukrán állampolgárként élt.
„A biztonsági szolgálat rendelkezésére álló információk szerint Berezovszkij (Onufrij) kapcsolatban áll a moszkvai patriarkátussal, és tudatosan ellenállt az az ukrán egyház kánoni függetlenségének elnyerésére irányuló törekvéseknek, miközben az orosz ortodox egyház képviselői nyíltan támogatták Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Oroszország Ukrajna elleni nyílt háborújának kitörése ellenére Berezovszkij (Onufrij) lényegében továbbra is támogatja az orosz ortodox egyház politikáját és annak vezetőségét, különösen Kirill moszkvai pátriárkát” – fejtette ki az SZBU. A szolgálat szerint Kirill pátriárka „áldását adta az orosz hadsereg fegyveres agressziójára, és propagandát folytat az ukrán nép ellen elkövetett népirtás igazolására”.
Az ukrán állampolgárságtól való megfosztás nyomán a 80 éves főpapot kiutasíthatják Ukrajnából.
Kliment metropolita, Onufrij egyházának szóvivője a Szuszpilne közszolgálati műsorszolgáltatónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a metropolitának az ukránon kívül nincs más állampolgársága, és közölte, hogy fellebbeznek az elnöki döntés ellen.
Ukrajnában az év elején még mindig csaknem tízezer olyan egyházközséget regisztráltak, amelyek hűek maradtak a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyházhoz, miközben a konstantinápolyi pátriárka jóváhagyásával 2018-ban alapított önálló ukrán ortodox egyházhoz valamivel több mint nyolcezer egyházközség tartozott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 16., csütörtök

Belső ellentétek Ukrajnában, utcán tiltakoznak Zelenszkij döntése ellen

Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.

Belső ellentétek Ukrajnában, utcán tiltakoznak Zelenszkij döntése ellen
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Nem fedik fel az Ukrajnának nyújtott román támogatást

Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.

Nem fedik fel az Ukrajnának nyújtott román támogatást
2026. július 15., szerda

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek

Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek
2026. július 15., szerda

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”

Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”
2026. július 13., hétfő

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása

A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása
2026. július 13., hétfő

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra

Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra
2026. július 13., hétfő

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója
2026. július 12., vasárnap

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták
Hirdetés
Hirdetés