
Fotó: Gecse Noémi
Az Egyesült Államok masszív rakétatámadást intézett manőverező robotrepülőgépekkel péntek hajnalban a szíriai Homsz egyik légibázisa ellen, megtorlásul a keddi feltételezett vegyifegyver-támadásért, amelynek elkövetésével a damaszkuszi rezsimet vádolják – közölték amerikai tisztségviselők.
2017. április 07., 08:182017. április 07., 08:18
2017. április 07., 10:342017. április 07., 10:34
Donald Trump amerikai elnök a floridai rezidenciáján rövid beszédben jelentette be döntését a szíriai célpontok elleni támadásokról. Megismételte, hogy mélyen megrendítette őt a szíriai Idlíb tartományban végrehajtott gáztámadás, és leszögezte, hogy szerinte a korábbi évek erőfeszítései Bassár el-Aszad szíriai elnök álláspontjának, viselkedésének megváltoztatására immár végleg kudarcot vallottak.
Trump elnök diktátornak nevezte Aszadot, és hangsúlyozta álláspontját, miszerint a szíriai elnök rendelte el az idlíbi gáztámadást, melynek során halálos ideggázzal öltek meg ártatlan embereket, köztük gyermekeket, kisbabákat. „Nem lehet vita tárgya, hogy Szíria tiltott vegyi fegyvereket vetett be, s ezzel megsértette a vegyi fegyverek betiltásáról rendelkező nemzetközi egyezményt, továbbá figyelmen kívül hagyta az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgetését is\" – szögezte le Trump. Az amerikai elnök a rövid beszédben felszólította a civilizált nemzeteket, hogy vessenek véget a vérontásnak és a mészárlásnak Szíriában. Egyúttal hangsúlyozta: az Egyesült Államok „létfontosságú nemzetbiztonsági érdeke\", hogy megelőzze és elrettentse a halálos vegyi fegyverek elterjedését és használatát.
Az amerikai légicsapásokról először – még Trump elnök beszéde előtt – az NBC televízió adott hírt. Az első információk szerint a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek az amerikai haditengerészetnek a Földközi-tenger keleti térségében állomásozó rombolóhajóiról indultak, és a szíriai Homsz közelében lévő légibázisra mértek csapást. A CNN hírtelevízió szerint az Egyesült Államok több mint 50 Tomahawkot indított, szíriai légibázisok, kifutópályák, üzemanyagállomások ellen. A CNN arról is tudósított, hogy Washington több országot előre értesített a várható légicsapásokról, a Pentagon – az amerikai védelmi minisztérium – pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok informálta az orosz haderőt is. A légicsapások egyébként nem érintettek olyan térséget a homszi légibázison, ahol orosz haderő állomásozik.
Donald Trump beszéde után nyilatkozott Rex Tillerson külügyminiszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó is. Tillerson, aki szintén Floridában tartózkodik és részt vesz a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatandó tárgyalásokon, közölte: az Egyesült Államok csaknem teljes bizonyossággal tudja, hogy az idlíbi vegyifegyver-támadáskor szaringázt vetettek be. A megtorló légicsapásokat a miniszter „arányosaknak\" minősítette. Majd ismét felvetette Oroszország felelősségét, azt állítva, hogy Moszkva nem ellenőrizte a 2013-ban Szíriával a vegyifegyver-készletének megsemmisítéséről kötött megállapodás végrehajtását. Tillerson szerint Moszkva „vagy cinkos, vagy alkalmatlan egy egyezmény végrehajtására\". Hozzátette: Moszkvát ugyan előzetesen tájékoztatták a mostani légicsapásokról, de nem kérték a beleegyezését.
Az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: a légicsapások elrendelése is bizonyítja, hogy Trump elnök felkészült a döntő cselekvésre, ha választ kell adni gyűlöletes akciókra. Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó arról tájékoztatott, hogy az idlíbi gáztámadásra adandó válaszcsapáshoz három opciót vázoltak fel az elnöknek, aki különösen két változatot tartott megfelelőnek, s a döntést végül csütörtökön hozta meg.
A Pentagon szóvivője bejelentette: az amerikai haderő 59 Tomahawk robotrepülőgépet indított, és az első jelzések szerint repülőgépek, hangárok, üzemanyag-, és logisztikai raktárak, továbbá légvédelmi rendszerek és radarok megsemmisítésével sikerült csökkenteni a damaszkuszi kormány képességét újabb vegyifegyver-támadások indítására.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.