
Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
2024. május 08., 23:022024. május 08., 23:02
2024. május 09., 00:232024. május 09., 00:23
A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában. A kínai államfő péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján – emlékeztetett a sajtófőnök.
A magyar-kínai gazdasági együttműködés további fejlesztése lesz az egyik fő témája Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán kezdődő magyarországi látogatásának – közölte a magyar kormány szóvivője újságírókkal. Vitályos Eszter elmondta, a kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tesz „diplomáciatörténeti” látogatást Magyarországon május 8. és 10. között. A látogatás azért is történelmi jelentőségű, mert kínai államfő utoljára 20 évvel ezelőtt, 2004-ben járt Magyarországon. Az államfő és delegációja az európai látogatása során pedig mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot.
Tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping csütörtökön találkozik Sulyok Tamással, majd a két állam miniszterei megállapodásokat írnak alá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a látogatás során mintegy másfél tucat megállapodást biztosan alá fognak írni a felek, további megállapodásokról még egyeztetés folyik. Kiemelte azt, amely az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek – jegyezte meg. Vitályos Eszter elmondta azt is, a megbeszélések másik fő napirendi pontja az ukrajnai háború, a kínai béketerv lesz, amelyet Magyarország is üdvözöl. „Kína egyértelműen a béketáborhoz tartozó egyik legerősebb állam, amely folyamatosan beszél a béke jelentőségéről” – mutatott rá, hozzátéve, ebben a kérdésben abszolút egyetértés van Kína és Magyarország között.
A tudományos főmunkatárs a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Selyemút Peking és Budapest között – pillanatkép a kínai-magyar kapcsolatokról című kerekasztal-beszélgetésén szerdán Budapesten kiemelte: az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés a nemzetközi kapcsolatépítés mesterterve; így Magyarország jól tette, hogy a Kína elszigetelését célzó törekvésektől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, ami alapvető fontosságú, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Salát Gergely a beszélgetés kínai résztvevőivel egyetértve azt is elmondta: nem véletlen, hogy a két ország az együttműködési lehetőségek tárházaként tekint egymásra, hiszen már az 1970-es évek végén történt kínai irányváltás, a „nyitás politikája” is egybeesett tartalmilag a magyar kormány mai, a kapcsolatépítésre építő stratégiájával. A kínai és a magyar álláspont pedig azért van még közelebb egymáshoz – tette hozzá –, mert a jelenleg is gyorsan változó nemzetközi környezetben mindkét ország szeretne jó pozíciót fogni. Ez Kína számára azt jelenti, hogy felméri, kik lehetnek továbbra is stabil és megbízható partnerei Európában, ezért Magyarországnak is hajlandó az eddiginél több teret adni; Magyarországnak pedig azt, hogy nem szeretne egyik nagy blokknak sem a perifériája lenni, hanem önállóan, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét betöltve próbál érvényesülni.
A konkrétumokról szólva hozzátette, a már eddig is széles körű gazdasági, tudományos és oktatási együttműködés a kínai elnök most kezdődő látogatásának eredményeként minden bizonnyal még tovább bővül majd; így mindkét fél bizakodó lehet a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően. Ju Vejvej, a Budapesten hét éve működő Kína-Közép-Kelet-Európa Intézet alelnöke arról beszélt, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kína részéről nem csupán a gazdasági-pénzügyi együttműködés kialakításáról, hanem a résztvevők ismerkedéséről is szól békés, kulturális és civilizációs párbeszéd formájában. A konkrét együttműködést illetően az alelnök az infrastruktúra-fejlesztést és a digitális technológiai együttműködést emelte ki, mert e területeken látja a kínai vállatok egyik nagy erősségét.
Kung Jüan, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tudományos munkatársa hozzászólásában pozitívumként emelte ki, hogy a kínai és a magyar vezetés között olyan kérdésekben mutatkozik jelentős nézetazonosság, mint a háború vagy béke; a családpolitika és a kölcsönös előnyök mentén kialakítandó befektetésekre és együttműködésre való törekvés, valamint a nemzeti szuverenitás fontossága.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
szóljon hozzá!