Tovább lendíthet a kétoldalú kapcsolatokon a kínai államfő budapesti látogatása

A magyar-kínai gazdasági együttműködés további fejlesztése lesz az egyik fő témája Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán kezdődő magyarországi látogatásának – közölte a magyar kormány szóvivője újságírókkal. Vitályos Eszter elmondta, a kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tesz „diplomáciatörténeti” látogatást Magyarországon május 8. és 10. között. A látogatás azért is történelmi jelentőségű, mert kínai államfő utoljára 20 évvel ezelőtt, 2004-ben járt Magyarországon. Az államfő és delegációja az európai látogatása során pedig mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot.

Tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping csütörtökön találkozik Sulyok Tamással, majd a két állam miniszterei megállapodásokat írnak alá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a látogatás során mintegy másfél tucat megállapodást biztosan alá fognak írni a felek, további megállapodásokról még egyeztetés folyik. Kiemelte azt, amely az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek – jegyezte meg. Vitályos Eszter elmondta azt is, a megbeszélések másik fő napirendi pontja az ukrajnai háború, a kínai béketerv lesz, amelyet Magyarország is üdvözöl. „Kína egyértelműen a béketáborhoz tartozó egyik legerősebb állam, amely folyamatosan beszél a béke jelentőségéről” – mutatott rá, hozzátéve, ebben a kérdésben abszolút egyetértés van Kína és Magyarország között.

A tudományos főmunkatárs a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Selyemút Peking és Budapest között – pillanatkép a kínai-magyar kapcsolatokról című kerekasztal-beszélgetésén szerdán Budapesten kiemelte: az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés a nemzetközi kapcsolatépítés mesterterve; így Magyarország jól tette, hogy a Kína elszigetelését célzó törekvésektől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, ami alapvető fontosságú, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.

A konkrétumokról szólva hozzátette, a már eddig is széles körű gazdasági, tudományos és oktatási együttműködés a kínai elnök most kezdődő látogatásának eredményeként minden bizonnyal még tovább bővül majd; így mindkét fél bizakodó lehet a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően. Ju Vejvej, a Budapesten hét éve működő Kína-Közép-Kelet-Európa Intézet alelnöke arról beszélt, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kína részéről nem csupán a gazdasági-pénzügyi együttműködés kialakításáról, hanem a résztvevők ismerkedéséről is szól békés, kulturális és civilizációs párbeszéd formájában. A konkrét együttműködést illetően az alelnök az infrastruktúra-fejlesztést és a digitális technológiai együttműködést emelte ki, mert e területeken látja a kínai vállatok egyik nagy erősségét.

Kung Jüan, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tudományos munkatársa hozzászólásában pozitívumként emelte ki, hogy a kínai és a magyar vezetés között olyan kérdésekben mutatkozik jelentős nézetazonosság, mint a háború vagy béke; a családpolitika és a kölcsönös előnyök mentén kialakítandó befektetésekre és együttműködésre való törekvés, valamint a nemzeti szuverenitás fontossága.