Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A biztonság kérdéskörét vitatták meg több szempontból közép-európai országok vezetői a varsói Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön a lengyel fővárosban.
2017. július 06., 22:012017. július 06., 22:01
2017. július 06., 22:062017. július 06., 22:06
Áder János a közmédiának kifejtette: a tanácsozáson szó volt a katonai biztonságról, amelynek fedezete a transzatlanti együttműködés, ami lényegében a NATO-n belüli együttműködést jelenti és amely mellett az amerikai elnök ma Varsóban „látványosan elkötelezte magát”.
– közölte.
Jövőre Romániában rendezik a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozót – jelentette be csütörtökön Klaus Johannis Varsóban. A román államfő egyúttal érdekes és jó alternatívának nevezte az Egyesült Államok által felkínált amerikai cseppfolyósított gázt.
Mint mondta, a migrációval kapcsolatos biztonsági kérdéseket is megvitatták, ezek legfontosabb záloga a közös európai határok megvédése, és úgy tűnik, ebben egyre több uniós tagállam egyetért.
Az államfő említette a klímaváltozással összefüggő biztonsági kérdéseket, ebben a tekintetben a párizsi megállapodás betartásának jelentőségét emelte ki. Ugyancsak szó volt a terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kérdésekről,
– mutatott rá.
Áder János úgy vélte, a katonai biztonság és az energiabiztonság tekintetében teljes körű az egyetértés a részt vevő országok között, csak a végrehajtás ütemezésében van vita, „nem mindenki olyan elkötelezett a tettekben”, mint amikor a tárgyalóasztalnál ülnek. Néhány ország elmaradásban van a korábban vállalt munkát illetően – tette hozzá.
Mint mondta,
Észtország arra hívta fel a figyelmet, hogy a kvóták nem működnek, mert azt tapasztalta, hogy a befogadott migránsok rövid időn belül továbbálltak más országba – közölte.
A köztársasági elnök kijelentette: klímaügyben nincs különbség a részt vevő országok között, közös cselekvési tervet vállaltak a párizsi megállapodás aláírásával. Ugyanakkor a találkozón szintén megjelent amerikai elnök „mást gondol erről”, hiszen az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból, de az itt lévő országok és az unió tagállamainak elhatározása, hogy ettől függetlenül be kell tartani az egyezményt – magyarázta.
Arra is kitért, hogy a terrorizmus tekintetében szintén nem volt véleménykülönbség a résztvevők között, világos, hogy az elsőszámú érdekünk és a gazdaság növekedésének is további előfeltétele, hogy „meg tudjuk teremteni az egyes adott országok belső biztonságát”, és ma erre
Áder János elmondta: vannak olyan kérdések – alapvetően a migrációval kapcsolatos kérdések –, ahol évek óta komoly vita van az EU egyes tagállamai között, de egyes országok álláspontja jelentős változást mutat, ilyen például Ausztria, amely két éve „egészen mást gondolt a migrációról, mint most”. Más európai országok is egyre jobban megértik, hogy az EU biztonságára leselkedő egyik legnagyobb veszély az illegális migráció.
Az államfő azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök is részt vett a találkozón, közölte: az Egyesült Államok új vezetése „partnernek tekinti ezt a 12 országot, és erre a régióra úgy tekint, ahol mégiscsak több mint 100 millió ember él”, így érdemes ebben az együttműködési formában is a kapcsolatokat tovább építeni.
A nyugati civilizációt fenyegető erők elleni közös lépésre szólította az Egyesült Államok európai szövetségeseit csütörtökön Varsóban Donald Trump amerikai elnök a Három Tenger Kezdeményezés államfői értekezletét követően.
Áder János a varsói csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Kersti Kaljulaid észt, valamint Rumen Radev bolgár elnökkel.
A Három Tenger Kezdeményezés a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger térségére vonatkozik, részesei Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Lettország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia. A térségbeli országok képviselői megvitatták a transzatlanti kapcsolatok, az infrastrukturális és energetikai együttműködés kérdését. A tanácskozáson részt vett Donald Trump amerikai elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!