2007. október 08., 00:002007. október 08., 00:00
A magyar házelnök a Csemadok szlovákiai magyar szervezet pozsonypüspöki alapszervezetétől érkezett régebbi meghívásnak tett eleget. Hatvan évvel ezelőtt a Benes-dekrétumok nyomán bekövetkezett kitelepítések során ebből a faluból 95 magyar családot telepítettek át Magyarországra, 25 családot pedig csehországi kényszermunkára deportáltak. A közülük még élőket és leszármazottaikat a hatvanadik évforduló alkalmával invitálta haza az egykori szülőfalu, Pozsonypüspöki és a szomszédos Szunyogdi lakossága. A nemzeti gyásznappal egybekötve az aradi vértanúk emléke előtt is tisztelegtek.
Szili Katalin a magyar–szlovák viszonyban előállt fejlemények miatt – a fogadó ország hivatalos politikájának lehetséges félreértéseit, félremagyarázásait kerülendő – beszédet nem mondott, és Szlovákia területén a médiának sem nyilatkozott, jóllehet látogatását a média igen nagy érdeklődése kísérte. Mindez azzal magyarázható, hogy miután a pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban erősítette meg a kollektív bűnösség elve alapján rendelkező, a magyarok teljes jogfosztását és kitelepítését is törvényesítő Benes-dekrétumokat, Szili lemondta a héten esedékes kassai és sároseperjesi látogatását, ahol szlovák kollégájával, Pavol Paskával is találkozott volna. Megérkezése után Szili Katalin részt vett a pozsonypüspöki Szent Miklós-templomban megtartott római katolikus emlékmisén, amelyet a falu szülöttje, Koller Gyula pápai prelátus celebrált. A templomkertben felállított kopjafa leleplezésén és felszentelésén a Csemadok helyi elnöke, Nagy Elza volt a szónok.
Szili látogatását nem hagyták szó nélkül a szlovák politikusok, Pavol Paska parlamenti házelnök „nagyon sajnálatosnak” találta, hogy az Országgyűlés elnöke lemondta korábbi kassai és sároseperjesi útját, a pozsonypüspöki Csemadok-szervezet meghívását szombaton viszont elfogadta. Ivan Gasparovic államfő úgy fogalmazott, hogy „ki kell mondanunk: fokozni akarjuk-e ezt a kialakuló feszültséget, vagy útját akarjuk-e állni.” Marek Madaric szlovák kulturális miniszter egyébként a kitelepítések kapcsán úgy vélte, „csak az árulókat és kollaboránsokat költöztették át Magyarországra.”
Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.