2007. október 08., 00:002007. október 08., 00:00
A magyar házelnök a Csemadok szlovákiai magyar szervezet pozsonypüspöki alapszervezetétől érkezett régebbi meghívásnak tett eleget. Hatvan évvel ezelőtt a Benes-dekrétumok nyomán bekövetkezett kitelepítések során ebből a faluból 95 magyar családot telepítettek át Magyarországra, 25 családot pedig csehországi kényszermunkára deportáltak. A közülük még élőket és leszármazottaikat a hatvanadik évforduló alkalmával invitálta haza az egykori szülőfalu, Pozsonypüspöki és a szomszédos Szunyogdi lakossága. A nemzeti gyásznappal egybekötve az aradi vértanúk emléke előtt is tisztelegtek.
Szili Katalin a magyar–szlovák viszonyban előállt fejlemények miatt – a fogadó ország hivatalos politikájának lehetséges félreértéseit, félremagyarázásait kerülendő – beszédet nem mondott, és Szlovákia területén a médiának sem nyilatkozott, jóllehet látogatását a média igen nagy érdeklődése kísérte. Mindez azzal magyarázható, hogy miután a pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban erősítette meg a kollektív bűnösség elve alapján rendelkező, a magyarok teljes jogfosztását és kitelepítését is törvényesítő Benes-dekrétumokat, Szili lemondta a héten esedékes kassai és sároseperjesi látogatását, ahol szlovák kollégájával, Pavol Paskával is találkozott volna. Megérkezése után Szili Katalin részt vett a pozsonypüspöki Szent Miklós-templomban megtartott római katolikus emlékmisén, amelyet a falu szülöttje, Koller Gyula pápai prelátus celebrált. A templomkertben felállított kopjafa leleplezésén és felszentelésén a Csemadok helyi elnöke, Nagy Elza volt a szónok.
Szili látogatását nem hagyták szó nélkül a szlovák politikusok, Pavol Paska parlamenti házelnök „nagyon sajnálatosnak” találta, hogy az Országgyűlés elnöke lemondta korábbi kassai és sároseperjesi útját, a pozsonypüspöki Csemadok-szervezet meghívását szombaton viszont elfogadta. Ivan Gasparovic államfő úgy fogalmazott, hogy „ki kell mondanunk: fokozni akarjuk-e ezt a kialakuló feszültséget, vagy útját akarjuk-e állni.” Marek Madaric szlovák kulturális miniszter egyébként a kitelepítések kapcsán úgy vélte, „csak az árulókat és kollaboránsokat költöztették át Magyarországra.”
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok