Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A készülő ellentámadásra szánt nyugati haditechnika-tartalékokat vetnek be az Artemivszkért (Bahmutért) folyó harcokban az ukrán fegyveres erők – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régi vezetőjének tanácsadója szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak.
2023. március 30., 07:572023. március 30., 07:57
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója a Konkord nevű cégének sajtószolgálata által kiadott közleményében azt állította, hogy az Artemivszkért vívott csatában az ukrán hadsereg „gyakorlatilag megsemmisült”. Ugyanakkor elismerte, hogy „sajnos ez a csata eléggé megtépázta” a Wagnert is.
Prigozsin szerint ha a zsoldoscsoport megnyeri a csatát az ukrán fegyveres erők ellen, az a történelem legnagyobb eredménye lesz, „mert csak egy orosz hadsereg marad a sakktáblán, és az összes többi bábu eltűnik róla”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett veszteségét mintegy 535 főben nevezte meg. A tábornok szerint közülük mintegy 310 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
Konasenkov a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között sorolt fel egyebek között egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, három harckocsit, egy lőszerraktárt, egy kommunikációs központot és négy alegységi vezetési pontot.
Egy moszkvai bíróság szerdán elrendelte Szergej Volkov, az orosz nemzeti gárda tengeri csoportfőnöksége osztályvezetőjének letartóztatását, amiért a gyártó figyelmeztetése ellenére hibás drónokat szerzett be a Krími híd védelmére. A 394,4 millió rubel értékű beszerzés keretében megvásárolt Orjol-BPLA típusú rendszerek képtelenek bizonyultak a kis méretű pilóta nélküli eszközök felismerésére.
Eközben Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója újságíróknak, amikor szerdán felkereste az orosz ellenőrzés alatt álló létesítményt, arról beszélt: a NAÜ új koncepciót dolgoz ki a zaporizzsjai atomerőmű védelmére.
„Mind a kijevi, mind a moszkvai vezetéssel együtt dolgozom az erőmű védelmét szolgáló intézkedések megvalósításán” – mondta Grossi.
„Egy fontos dologban meg kell állapodnunk: az atomerőművet nem szabad megtámadni, és a másik fél megtámadására felhasználni” – hangoztatta.
Grossi szerint a NAÜ kezdetben egy biztonsági zóna létrehozásának lehetőségére összpontosított az erőmű körül, a fejlődőben lévő koncepció most inkább magára a védelemre és az elkerülendő dolgokra koncentrál. Mint mondta, az ügynökség megpróbál reális intézkedéseket kidolgozni, amelyekben minden fél egyetérthet.
Mint mondta, minden lehetséges intézkedést meg kell hozni az erőmű minden támadástól való megvédése érdekében.
Grossinak a zaporizzsjai atomerőműben tartott szerdai szemléje során a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint megmutatták, milyen károkat okoztak az ukrán találatok a létesítményekben. A főigazgatót elvezették arra a helyszínre, ahol a 4. blokk hűtőtartályai között felrobbant egy rakéta.
Jurij Csernicsuk, a létesítmény igazgatója kijelentette, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a biztonság szavatolásához szükséges valamennyi előírást betartják.
Az ENSZ szakosított szervezetének vezetője fél éven belül másodszor látogatott el az erőműbe. Első alkalommal 2022. szeptember 1-jén járt ott, egy sikertelen ukrán elfoglalási kísérlet után.
Az Enerhodarban működő zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye. Hat erőműblokkjának összkapacitása 6 GW. Az orosz erők 2022. február végén foglalták el a létesítményt. Az orosz hatóságok szerint az ukrán hadsereg azóta rendszeresen lövi mind a város lakónegyedeit, mind az erőmű területét. Drónokat, nehéztüzérséget és sorozatvetőket vet be a létesítmények ellen.
A támadások zömét a légvédelmi rendszer elhárította, ám több alkalommal jelentették, hogy találat érte az intézmény infrastruktúráját és nukleáris hulladéktároló területét. Az erőmű védelmében mérnöki szerkezeteket emeltek, amelyek úgynevezett biztonsági párnát képeznek.
Felszínre hozták az Északi Áramlat 2. mellett talált rejtélyes tárgyat
Dánia felszínre hozta a felrobbantott Északi Áramlat 2 gázvezeték mellett talált rejtélyes tárgyat.
Az objektum feltehetően egy tengeri füstjelzésre használt bója. Az ügynökség szerint a dán haditengerészet által kedden felszínre hozott szerkezet nem jelent veszélyt.
A tárgyat a földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított, svájci székhelyű cég (Nord Stream 2 AG) a még működő vezetékszár átvizsgálása során fedezte fel.
A vizsgálatok arra utalnak, hogy az objektum egy üres tengeri füstjelző bója, amelyet vizuális jelölésre használnak. A szerkezet nem jelent biztonsági kockázatot – ismertette az ügynökség.
Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül.
Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT) címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk „szabotázs okozta erőteljes robbanások” következtében keletkeztek.
A múlt héten Dánia meghívta a gázvezetékek orosz ellenőrzés alatt álló üzemeltető cégét, hogy vegyen részt a szerkezet felszínre hozatalában. A Nord Stream 2 AG egyik képviselője jelen volt a 73 méteres mélységből kiemelt tárgy felszínre hozatalánál.
Oroszország mindemellett nemzetközi szakértői csoport alakulását sürgette a történtek felderítésére. Az ENSZ BT hétfőn elvetette a Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának nemzetközi kivizsgálásáról szóló orosz-kínai határozattervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!