Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Franciaország elsőként a világon alkotmányba foglalta hétfőn a terhességmegszakításhoz való jog védelmét.
2024. március 05., 10:272024. március 05., 10:27
„Erkölcsi adóssággal tartozunk mindazoknak a nőknek, akik testükben szenvedtek az illegális abortuszok miatt” – mondta Gabriel Attal miniszterelnök a parlament két házának együttes ülésének, a kongresszusnak a vitáját megnyitva. A versailles-i kastélyban 16 év után ültek össze újból együtt a képviselők és a szenátorok alkotmánymódosításra, és nagy többséggel, 780 igennel 72 nem ellenében fogadták el a kormány törvényjavaslatát, amelynek szövegét már külön-külön is jóváhagyta a nemzetgyűlés és a szenátus.
„Ünnepeljük együtt egy új, szavatolt szabadság beiktatását az alkotmányba!” – írta az elnök a közösségi oldalakon közzétett üzenetében. Négy nappal március 8., a nők jogainak nemzetközi napja előtt a reform a következő mondatot iktatja be a 34. cikkbe: „A törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett gyakorolható a nőknek a terhességmegszakításhoz szavatolt szabadsága”.
Emmanuel Macron elnök 2023. március 8-án kötelezettséget vállalt arra, hogy a terhességmegszakítás jogát beiktatja az alkotmányba, miután az amerikai alkotmánybíróság döntése, amely megengedte az amerikai tagállamoknak az abortusz betiltását, aggodalmat váltott ki Franciaországban.
Az MTI által idézett felmérések szerint a franciák több mint nyolcvan százaléka támogatja az abortuszhoz való jog alkotmányba iktatását, amely fokozatosan nyert többséget a politikusok körében is, s a kongresszusi szavazáson a terhességmegszakítással szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldali képviselők jelentős többsége is támogatta a reformot. A terhességmegszakítást 1975-ben legalizálták Franciaországban, négy évvel azután, hogy 343 nő, köztük Jeanne Moreau és Catherine Deneuve színésznők, valamint Simone de Beauvoir, Marguerite Duras és Francoise Sagan írónők egy akkor sokkoló felhívásban felfedték, hogy törvénytelen módon abortuszhoz folyamodtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte – írta a hirado.hu a a profile.ru oldalra hivatkozva.
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!