Bírált. Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva nem veszi komolyan a tűzszüneti tárgyalásokat
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
2025. május 16., 08:312025. május 16., 08:31
Azt, hogy az eredetileg csütörtökre tervezett tűzszüneti tárgyalásokat pénteken kezdik meg, csütörtökön este közölte a török külügyminisztérium, amely szerint orosz-ukrán-török háromoldalú találkozót terveznek Isztambulban.
„Holnap
– ismertette a tárca, miután Hakan Fidan, a török diplomácia vezetője találkozott az orosz tárgyalódelegációval.
Egyelőre nem világos, hogy négyoldalú formátumban lesznek-e megbeszélések – tették hozzá.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője csütörtökön este találkozott az isztambuli Dolmabahce-palotában a török külügyminiszterrel. Ezen a helyszínen tartottak volna csütörtökön közvetlen tárgyalásokat az orosz és ukrán delegációk.
A halasztást követően Volodimir Zelenszkij a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint azt mondta:
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön Moszkvában egyértelműen kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog Isztambulba utazni az ukrán küldöttséggel folytatandó tárgyalásokra.
„Az orosz küldöttség meglehetősen alacsony szintjének dacára, Donald Trump (amerikai) elnök iránti tiszteletből, a török küldöttség magas szintje és (Recep Tayyip) Erdogan (török) elnök iránti tiszteletből, valamint abban a reményben, hogy legalább az első lépéseket megtehetjük a feszültségcsökkentés és a tűzszünet irányába, úgy döntöttem, hogy delegációt küldünk Isztambulba” – hangsúlyozta az ukrán államfő.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd az ukrajnai rendezésről csütörtökön Isztambulban tárgyaló orosz küldöttséget – közölte szerda késő este a Kreml.
Zelenszkij pontosította, hogy a tárgyalásokra a Törökországban tartózkodó ukrán tisztségviselőknek csak egy része utazik át Isztambulba a védelmi miniszter vezetése alatt, nem lesz jelen mások mellett az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője és a vezérkari főnök sem.
– tette hozzá.
Az elnök kijelentette, hogy kételkedik a tárgyalások eredményességében, de reményét fejezte ki, hogy az orosz tárgyalók „legalább valamit felmutatnak”.
Zelenszkij arról beszélt, hogy az orosz elnöknek „vezetői hozzáállást kellene tanúsítania”, és személyesen kellene találkoznia Ukrajna elnökével. Véleménye szerint
„Most Ankarában vagyunk, delegációt küldünk Isztambulba. Ő nincs itt és Isztambulban sincs. Nem rohangálhatunk a világban egy ember után” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nagy létszámú delegációt készült küldeni, élén Marco Rubio külügyminiszterrel.
Zelenszkij kétoldalú megbeszélést is tartott Ankarában Recep Tayyip Erdogannal.
Közben Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője csütörtökön újságíróknak Isztambulban kijelentette: Oroszország célja az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalásokon a hosszú távú béke elérése.
„A közvetlen tárgyalások célja az ukrán féllel, hogy előbb-utóbb hosszú távú békét érjünk el, megszüntetve a konfliktus kiváltó okait” – mondta Megyinszkij a Rosszija 24 hírtelevízió által is sugárzott nyilatkozatában.
Közölte, hogy
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában a sajtónak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival szerda este folytatott tanácskozás eredményeként fogalmazta meg az orosz delegáció által képviselendő isztambuli tárgyalási álláspontot. Az eszmecserén részt vettek a „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek parancsnokai is, „hogy beszámoljanak a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről”.
Putyin az ülésen meghallgatta Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettes és Szergej Lavrov külügyminiszter jelentését a külpolitikai napirendről, illetve a gazdaság és hadiipar helyzetéről. Felszólalt Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda vezetője.
Peszkov elmondta, hogy
„A kérdés még nem került napirendre, nem vetődött fel, ezért egyelőre nincs mit mondanunk” – fogalmazott.
Szergej Lavrov a Diplomáciai Klub csütörtöki moszkvai összejövetelén arra a kérdésre, hogy mi várható az isztambuli tárgyalásoktól, egyebek között kijelentette:
Mindeközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön a törökországi Antalyában, Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott találkozóján arról beszélt: az Egyesült Államok előrelépést akar látni az orosz–ukrán tárgyalásokon a következő napokban, és ehhez bármilyen segítséget kész megadni.
A tárca washingtoni közleménye szerint az amerikai miniszter a NATO informális külügyminiszteri tanácskozásának helyszínén tartott négyszemközti megbeszélést a főtitkárral.
Marco Rubio úgy fogalmazott, hogy a nagy ügy, amely most mindenkit foglalkoztat, az, hogy mi történik Oroszországgal és Ukrajnával.
Kijelentette, hogy
Világossá tette, hogy a békefolyamatban előre kell lépni, és ennek érdekében bármilyen mechanizmus is körvonalazódjon, bármilyen folyamatról is legyen szó, annak meg kell történnie. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nyitott bármilyen segítségnyújtásra és konstruktív szerepvállalásra a konfliktus lezárása érdekében.
Az amerikai külügyminiszter ismét aláhúzta, hogy
Egyben emlékeztetett arra, hogy a NATO létének célja a háborúk megelőzése az elrettentő erő által, valamint megjegyezte, hogy az észak-atlanti szövetségben a védelmi kiadások olyan szintjére van szükség minden tagország részéről, amely lehetővé teszi, hogy mindenki erősebbé váljon. A védelmi kiadásoknak nem csak összegszerű növekedése szükséges, de ezeket olyan képességekre kell elkölteni, amelyek megfelelnek a 21. század kihívásainak – tette hozzá.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy Donald Trump elnök Szíriát érintő döntése a szankciók feloldásáról azt célozza, hogy a közel-keleti ország új vezetése lehetőséget kapjon az újjáépítésre annak érdekében, hogy az instabilitás forrásából a stabilitás forrásává váljon.
Mark Rutte az amerikai külügyminiszterrel közösen adott nyilatkozatában az Egyesült Államok vezető szerepét méltatta részben az ukrajnai háború lezárására irányuló erőfeszítésekben, részben a Közel-Keleten, kiemelve, hogy ez ölt testet Donald Trump mostani térségbeli látogatásában.
A főtitkár kijelentette, hogy
Mark Rutte egyben rámutatott, hogy a védelmi kiadások növelésre nem csak pénzről szól, hiszen cél a védelmi ipar kibocsátásának fokozása.
Trump állítja: addig nem lesz béke Ukrajnában, amíg nem találkozik Vlagyimir Putyinnal
Donald Trump amerikai elnök nem számít elmozdulásra az orosz-ukrán béketárgyalásokon mindaddig, míg személyesen nem találkozik orosz hivatali kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Trump erről elnöki gépe fedélzetén beszélt csütörtökön újságíróknak.
Erre a napra orosz-ukrán közvetlen tárgyalásokat szerveztek Isztambulba, és korábban felmerült, hogy ezen Vlagyimir Putyin orosz elnök is jelen lenne Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett.
Trump Putyin részvétele esetére ígéretet tett saját személyes részvételére, illetve később azt mondta, ha úgy ítéli meg, hogy jelenléte szükséges, akkor ott lesz. Az orosz delegáció névsorának moszkvai ismertetésekor azonban kiderült, hogy Putyin nem utazik Isztambulba, és később a Kreml szóvivője is kizárta ennek lehetőségét.
„Semmi nem fog történni addig, amíg Putyin és én nem találkozunk” – hangsúlyozta Trump a Katarból Egyesült Arab Emírségekbe tartó gépen a The Washington Post című amerikai lap hírportálján is közzétett videón.
„El akart menni, ha én ott leszek, de nem akart elmenni, ha én nem leszek ott” – mondta. „Nem hiszem, hogy bármi is történne, míg ő és én össze nem ülünk – akár tetszik önöknek, akár nem” – húzta alá.
Leszögezte azonban, hogy az ukrajnai háborút meg kell állítani, mert túl sok ember életét követeli a konfliktus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!