Váltás. A Trump-adminisztráció hivatalba lépésének közeledtével a NATO veszi át az Ukrajnának biztosított katonai támogatás menedzselését
Fotó: NATO.int
A NATO a tervek szerint átvette az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek koordinálását az Egyesült Államoktól – közölte egy forrás kedden.
2024. december 18., 08:572024. december 18., 08:57
Ez olyan lépés, amelyet széles körben úgy tekintenek, mint amely a támogatási mechanizmus védelmét célozza a NATO-szkeptikus Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel szemben – közölte a Reuters.
A több hónapos késedelem után tett lépés közvetlenebb szerepet biztosít a NATO-nak az orosz invázió elleni háborúban, miközben továbbra is elzárkózik saját erőinek bevetésétől.
Diplomaták azonban elismerik, hogy
Trump, aki januárban lép hivatalba, azt mondta, hogy gyorsan véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, de azt nem, hogy ezt hogyan kívánja elérni. Mindemellett régóta bírálja az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi és katonai támogatás mértékét.
A NATO új ukrajnai missziójának központja, amelyet NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Kiképzés Ukrajnának (NSATU) néven emlegetnek, a németországi Wiesbaden városában található Clay Barracksban, egy amerikai bázison működik.
Egy, az ügyet ismerő személy a Reutersnek elmondta, hogy az már teljes mértékben működőképes. A késedelmek okát nem közölték.
A NATO SHAPE katonai főhadiszállása közölte, hogy ukrajnai missziója megkezdte a feladatok átvételét az Egyesült Államoktól és a nemzetközi szervezetektől.
– mondta Christopher G. Cavoli, az amerikai hadsereg tábornoka, az európai szövetségesek legfőbb parancsnoka.
„Ez egy jó nap Ukrajna számára és egy jó nap a NATO számára” – tette hozzá.
A múltban az Egyesült Államok vezette Ramstein-csoport, egy mintegy 50 nemzetet tömörítő ad hoc koalíció, amelyet egy németországi amerikai légi támaszpontról neveztek el, ahol először találkoztak, koordinálta a Kijevbe irányuló nyugati katonai szállítmányokat.
Trump első elnöki ciklusa alatt a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzött, és követelte, hogy a szövetségesek a nemzeti GDP 3 százalékát költsék hadseregükre, szemben a NATO által kitűzött 2 százalé-os céllal.
Eközben
Az NSATU teljes létszáma körülbelül 700 fő lesz, beleértve a NATO SHAPE katonai parancsnokságán Belgiumban, valamint a lengyelországi és romániai logisztikai központokban állomásozó katonákat.
Oroszország elítélte az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek növelését, mivel az egy szélesebb körű háborút kockáztat.
Ukrajnába látogat Trump különmegbízottja
Donald Trump megválasztott elnök leendő ukrajnai megbízottja január elején Kijevbe és több más európai fővárosba utazik, mivel a következő kormányzat megpróbálja gyorsan lezárni az orosz-ukrán háborút – közölte két, az utazás tervezéséről tudó forrás.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, aki Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja lesz, nem tervezi, hogy ezen útja során Moszkvába látogat – mondták a névtelenséget kérő források.
Ehelyett magas rangú vezetőket fog meglátogatni Kijevben, és csapata azon dolgozik, hogy más európai fővárosok, például Róma és Párizs vezetőivel is találkozókat szervezzen – mondták a források. Az utazás tervén még dolgoznak, és az útiterv még változhat – figyelmeztetett az egyik forrás.
A találkozók várhatóan inkább a tényfeltárásra összpontosítanak majd a hivatalba lépő Trump-kormányzat nevében, mintsem aktív tárgyalásokra – mondták a források. Mindazonáltal a tervezett utazás, amely nem sokkal újév után kezdődik, jól mutatja, hogy a megválasztott elnök milyen sürgősnek tartja az ukrajnai háború lezárását.
Trump azt ígérte, hogy a hivatalba lépést követő 24 órán belül véget vet a háborúnak. Korábbi hírszerzési és nemzetbiztonsági tisztviselők kételyeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy ez a bravúr véghezvihető-e, részben azért, mert Vlagyimir Putyin orosz elnöknek aligha lesz oka tárgyalóasztalhoz ülni, legalábbis a Kijev számára elfogadható feltételekkel.
Trump képviselője nem kommentálta a tervezett találkozókat, de azt mondta, hogy az ukrajnai háború gyors befejezése továbbra is prioritás a megválasztott elnök számára.
Eközben meg Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden arról beszélt: Észak-koreai katonák életüket vesztették az ukrán erőkkel való harcokban az Oroszországhoz tartozó Kurszk régiójában.
A külügyminisztérium napi sajtótájékoztatóján Matthew Miller megismételte, hogy
azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy Észak-Korea újabb katonai egységeket küldött volna az orosz erők kiegészítésére.
A külügyi illetékes megerősítette a Fehér Ház hétfői értékelését, miszerint az Észak-Korea által az orosz erők rendelkezésére bocsátott katonai erők a támogató szerep után aktív bevetési feladatot kaptak. John Kirby, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági kommunikációs szóvivője még hétfőn azt közölte, hogy az újabb harctéri fejleményre az Egyesült Államok és szövetségesei Észak-Koreai elleni újabb szankciókkal válaszolnak.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatással kapcsolatban Matthew Miller külügyi szóvivő kedden úgy vélekedett, hogy
Matthew Miller tájékoztatóján azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem volt köze Igor Kirillov altábornagy, az orosz hadsereg sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka elleni merénylethez. A külügyi szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy a moszkvai robbantásos merényletben megölt orosz tábornok felelős volt vegyi fegyverek bevetéséért ukrán katonák ellen.
Pat Ryder, az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon szóvivője keddi sajtótájékoztatóján szintén azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok semmilyen módon nem érintett a moszkvai robbantásban, és arról tudomása sem volt előzetesen.
A Downing Street kedd esti bejelentése szerint a csomagból 20 millió font fordítható az energiaellátás sürgősségi helyreállítására, beleértve az áramtovábbító hálózat javítási munkálatait, pótlólagos áramtermelő kapacitás létrehozását és az energiaipari infrastruktúra védelmét.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a program céljai között szerepel 20 megawatt (MW) összteljesítményű energiatermelési létesítmények kiépítése. Ez a Downing Street szóvivője szerint 20 ezer ukrán háztartás áramellátásához elegendő.
– fogalmaz keddi ismertetetésében a brit kormányfői hivatal.
Ebből az összegből 10 millió fontot London az ENSZ menekültügyi szervezetén (UNHCR) keresztül folyósít több mint 21 ezer ukrán családnak, amelyek az összegből gyorsan felszerelhető fűtőberendezésekhez juthatnak.
Az ENSZ-szervezet emellett a veszélyeztetett, otthonaik elhagyására kényszerült embereknek menedéket nyújtó közösségi létesítmények téliesítésére is költhet a brit segélyből.
A Downing Street ismertetése szerint Oroszország az idén 11 nagyszabású támadást hajtott végre az ukrajnai energiaipari infrastruktúra ellen, és a háború kezdete óta az ukrán áramtermelő kapacitás legalább kétharmada megsérült, megsemmisült vagy orosz megszállás alá került.
Zelenszkij: jövőre véget érhet a háború, tartós és valódi béke kell
Olyan tartós és valódi békét kell teremtenünk, amelyet nem tud megakadályozni Oroszország – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abban a videoüzenetben, amit a Közös Expedíciós Haderő (JEF) tallinni csúcstalálkozójának résztvevőihez intézett kedden.
Az ukrán elnök ezenkívül kiemelte, hogy véleménye szerint „a 2025-ös év elhozhatja a háború végét, de cselekedni is kell azért, hogy ez valóban be is következzen”.
A JEF csúcstalálkozóján a rendező Észtországon kívül Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia és Svédország képviselői megállapodtak abban, hogy 2025-ben 12 milliárd euró értékben járulnak majd hozzá Ukrajna háborús kiadásaihoz.
Közleményükben ezenkívül hozzátették: „az átfogó, igazságos és tartós béke szükségessé teszi, hogy Oroszországnak feltétel nélkül ki kell vonnia teljes hadigépezetét Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!