Fotó: MTI
KITEKINTŐ – Az Európát érintő migrációs válság valóságos „aranybánya” az embercsempészek számára – írta honlapján a Deutsche Welle (DW) német állami rádióállomás, megjegyezve, hogy a hatóságok határozottabban akarnak fellépni a menekülteket az öreg kontinensre juttató gátlástalan bűnözők ellen.
2015. szeptember 09., 15:582015. szeptember 09., 15:58
2015. szeptember 09., 16:082015. szeptember 09., 16:08
Az európai uniós határrendészeti ügynökség (Frontex) adatai szerint egyedül júliusban 107 500 száműzött érkezett Európába. Közülük a legtöbben igénybe vették embercsempészek segítségét az útjuk során. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arról számolt be, hogy idén már kétezer-ötszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül.
A nemzetközi szervezeteknek csak becsléseik vannak arra vonatkozóan, hogy mennyit kereshetnek az embercsempészek a migránsoknak lélekvesztőkben vagy levegőtlen teherautókban történő útnak indításával. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) korábban úgy számolt, hogy a menekülteket Európába szállító embercsempészek évente mintegy 150 millió eurót zsebelnek be.
A valós számok ennél minden bizonnyal sokkal magasabbak, az UNODC becslése ugyanis azon alapult, hogy „mindössze\" évi 55 ezer embert csempésznek az öreg kontinensre. Ezen számítások alapján az embercsempészek egyedül júliusban 300 millió euróhoz juthattak. Ez nagy bevételt ígérő üzlet, amelybe szakértők szerint ráadásul meglehetősen egyszerű belépni a könnyű pénz reményében. Beszámolók szerint számos alkalmi csempész próbálja átjuttatni fejenként 1500 euróért a menekülteket Franciaországból Nagy-Britanniába a Csatorna-alagúton keresztül.
Az embercsempészet elleni küzdelem egy olyan kígyó elleni harchoz hasonlítható, amelynek minden egyes levágott feje helyébe három újabb nő - fogalmazott a DW. Michael Rauschenbach, az Europol európai rendőri együttműködési szervezet egyik vezetője, hangsúlyozza, hogy szorosabb együttműködés lenne szükséges a bűnözők megfékezésére.
„Fontos, hogy az Europolnál összefussanak az információk a csempészbandákról, valamint a migránsok származási országaiban, a tranzitországokban és a célországokban tevékenykedő bűnözőkről\" - mondta az illetékes. Hozzátette, ez hozzájárulna ahhoz, hogy az Europol az európai uniós tagországok hatóságaival együttműködve összehangolt vizsgálatokat indítson az embercsempészek ellen. „Nem pusztán megzavarni akarjuk a csempészhálózatok tevékenységét egy bizonyos ponton az Európai Unióban, vagy azon kívül, hanem teljes egészében fel akarjuk őket számolni\" – hangoztatta Rauschenbach.
Vannak sikeres akciók
A hágai székhelyű Europol több sikeres akciót is végrehajtott az utóbbi hónapokban, június végén például felszámoltak egy kínai embercsempész bandát Spanyolországban, június elején Németországban, márciusban pedig Görögországban vettek őrizetbe többeket embercsempészettel kapcsolatban.
Az összeállítás szerint ez azonban csak csepp a tengerben. Ezekbe a hálózatokba nehéz beépülni, az embercsempészek ugyanis majdnem mindig kizárólag saját honfitársaikkal hajlandók együtt dolgozni. Általánosságban elmondható, hogy nigériaiak nem foglalkoznak szíriai menekültekkel, a szíriaiak pedig nem csempésznek afrikaiakat. Az embercsempészeknek fizetett összegek többsége ráadásul megkerüli a hagyományos bankrendszert. A pénzek nagy része a muszlim világban szokásos nyom nélküli pénzmozgatási eszköz, az úgynevezett havala útján cserél gazdát.
Változó eljárások
A szakemberek elmondása szerint nagyon eltérőek a különböző, Európába vezető csempészútvonalak. A nyugat-afrikai migránsok például előre fizetnek az egyes útszakaszokért. Emiatt ők vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, a bűnözőknek ugyanis mindegy, hogy a menekültek elérik-e az úti céljukat, miután ők már megkapták a pénzüket.
Az eritreai és szíriai menekültek teljesen másképpen járnak el, ők a kialkudott összeget egy semleges félnél helyezik el, aki azt csak akkor adja át az embercsempészeknek, ha az „ügyfél\" elérte a célállomását. Egy szíriai menekült a Törökország és Görögország közötti útjáról mesélt a DW-nek. Neki egy pénzváltó irodában kellett letétbe helyeznie a tengeren való átkelés 1150 eurós árát. „Ha nem sikerült volna elérnem az úti célomat egy héten belül, akkor visszakaphattam volna a pénzemet\" - mondta a férfi. Az iroda szolgáltatása fejenként 50 euróba került\" - tette hozzá.
A modern kommunikációs technológia ugyanakkor átalakította a fegyveres konfliktusok elől menekülők helyzetét, és lényegesen egyszerűbbé tette a 21. századi migránsok mozgását. A térképszoftverek, a GPS, a közösségi oldalak és az ingyenes telefonálást lehetővé tévő alkalmazások rendkívül hasznosak az érintettek számára, és lehetővé teszik, hogy a migránsok okostelefonjukat használva embercsempészek nélkül önállóan tegyék meg az út nagy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!