A magyar-szerb történelmi megbékélés útján

Előzőleg Áder János a szerb parlamentben elmondott beszédében bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során a magyarok követtek el a szerbek ellen. Áder és Nikolics részvételével az áldozatok emlékének szentelt gyászszertartással kezdődött - a helyi magyar sajtó által a Megbékélés napjának elnevezett - eseménysorozat Csúrogon azon a helyen, ahol a második világháború után ártatlan magyarokat végeztek ki.

Az utóbbi években csak egy fakereszt jelölte ott a magyar áldozatok elpusztításának a helyszínét, ahol tegnaptól már Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész által készített emlékmű áll. A kőfal előtti keresztnél az apjába kapaszkodó fiú alakját megmintázó szoborkompozíciót a szerb állam anyagi támogatásával emelték. A két elnök megkoszorúzta az emlékművet, majd fejet hajtott az a magyar áldozatok emléke előtt.

A két államfő a vajdasági település egy másik részén felkereste azt az emlékhelyet, amelyet Csúrog egykori magtárában, a Topalov-raktárban alakítottak ki a magyar állam anyagi támogatásával. A felújított épület termében pravoszláv gyászszertartást tartottak az 1942-ben kivégzett szerb áldozatok emlékének, majd a két elnök koszorút helyezett el az áldozatok emlékére, és együttes főhajtással rótta le kegyeletét.

A nap folyamán korábban Áder bocsánatot kért a szerb parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. \"A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen\" - hangoztatta a magyar államfő a szerb törvényhozás képviselői előtt.

Áder János egyúttal méltatta a szerb parlament múlt pénteki nyilatkozatát, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. \"Habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is képes túlmutatni\" - mondta Áder János.

Nem lesznek kollektív bűnösök a magyarok?

A szerb kormány soron következő ülésén helyezi hatályon kívül a kollektív háborús bűnösséget kimondó, II. világháborús határozatot, amely egyes vajdasági magyar települések lakóira is vonatkozott - jelentette be kedden Belgrádban Áder János magyar köztársasági elnök, az 1941-48-as vajdasági eseményeket feltáró magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Áder János előzőleg tárgyalt Ivica Dacsics szerb kormányfővel, s ő tájékoztatta erről. A köztársasági elnök szerint Dacsics azt mondta, hogy már csak technikai akadálya van a szóban forgó határozat hatályon kívül helyezésének.

A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban közel 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es \"hideg napok\" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-jéig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.