A lehető legrosszabbkor csapott le a vírus Kínára – Nem tudni, merre és milyen mértékben hordták szét milliók a kórt

– fogalmazott a Krónikának a szakértő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerint az biztos, hogy a hatóságok nem akarják eltitkolni az ügyet, a koronavírus a vezető téma mindenütt.

„A hírek belföldi fogadtatása sokkal fontosabb a külföldi hatásnál, így feltehetően ez ügyben is igyekeznek a pánikot elkerülni és a lakosságot minél gyorsabban megnyugtatni, különös tekintettel a most kezdődő munkaszünet közeledtével. Feltehetően a kínai sajtó által közreadott adatok elfogadhatóak, nem tűnik valószínűnek, hogy Vuhanban súlyosabb a helyzet, mint amiről beszélnek” – mondta lapunknak a Kínát jól ismerő újságíró.

Pánikszerű kórházépítés

Bejárta a világsajtót a hír, miszerint gyakorlatilag napok alatt épül kórház Kínában. Fantasztikusan profi rendszerről van szó, amely tökéletesen kezeli a helyzetet, vagy inkább ügyes propagandáról? – kérdeztük a téma ismerőitől. Salát Gergely szerint Kínában hat–tíz nap alatt felépíteni egy épületegyüttest nem számít különösebben gyorsnak. „A kínaiak eddig is híresek voltak arról, hogy elképesztő gyorsan építkeznek. Vagy lehet, hogy mi építkezünk elképesztően lassan. Az előre legyártott elemekből legószerűen összerakott gyorsházak természetesen nem feltétlenül lesznek a legjobb minőségűek, de nem is örök életűnek szánják őket, a kínai épületek többségét eleve úgy tervezik, hogy egy-két évtizeden belül lebontják, hogy újat építsenek a helyükre” – tájékoztatott a szakértő.

„Persze propagandafogásnak se rossz egy ilyen projekt, de az elsődleges szempont nem ez, hanem az, hogy kell egy hely, ahol ha meg­gyógyítani nem is, de legalább elkülöníteni el tudják a várhatóan egyre nagyobb számú fertőzöttet. Ez pedig nem túl biztató” – tette hozzá a Kína-szakértő.

„Ez az az időszak, amikor a kínaiak a legtöbbet fogyasztanak – utaznak, esznek, méghozzá sokat, ajándékot vesznek, szórakoznak. Most ez jórészt elmarad, ami közvetlenül érezteti a hatását bizonyos szektorokban. Különösen problémás ez, mert az utóbbi években éppen a belső fogyasztást igyekeztek a gazdasági növekedés hajtómotorjává tenni. Ráadásul épp a napokban jött ki a tavalyi GDP-növekedési adat, amely három évtizede a legalacsonyabb, s ez szintén nem jó hír” – összegzett az egyetemi tanszékvezető. Úgy véli, ha a vírust sikerül néhány hét vagy hónap alatt megfékezni, akkor a most elhalasztott fogyasztást pótolhatják, s a károk csak rövid távon jelentkeznek.

Salát Gergely szerint a gazdasági növekedés akár több százalékkal csökkenhet, ami az egész világra kihat, nem véletlenül esnek az amerikai és egyéb tőzsdék is. „A politikai hatás sem kizárt, a Kínai Kommunista Párt ugyanis arra alapozza legitimációját, hogy az elmúlt negyven évben meg tudta teremteni azokat a kereteket – a közbiztonságtól a politikai stabilitásig, a modern infrastruktúráig –, amelyek lehetővé teszik a keményen dolgozó kínai emberek számára a gyors és folyamatos gyarapodást. Ha ezek a keretek megrendülnek, s a párt képtelen biztosítani a további gyarapodáshoz nélkülözhetetlen rendet, az alapvető biztonságot, az nagyon súlyos politikai válsághoz vezethet, hiszen akkor a vezetés a legalapvetőbb feladatát nem teljesíti. Minderre azonban kevés esélyt látok, mert minél inkább terjed a vírus, annál drasztikusabb intézkedéseket hoznak, amelyek egy bizonyos szintet elérve már megakadályozzák a további terjedést” – fogalmazott a Kína-szakértő, aki szerint

Ez hamarosan, a lappangási idő leteltével ki fog derülni – tette hozzá.

Valós veszély vagy propagandaakció?

Kína esetleges gazdasági, politikai veszteségeivel kapcsolatban Sitkei Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban a légi közlekedés sérülhet a hosszúra nyúló ellenőrzések miatt, emellett a kínai – bárhonnan érkező – csoportokat is kevésbé szívesen fogadják majd a világ többi részén. „A kínai kormányzat sokkal jobban figyel a saját lakossága reakciójára, mint a külvilágéra, s a kínaiak alapvetően nagyon bíznak saját országuk vezetésében, ezért szinte kizárható, hogy akármilyen járványhelyzet jelentősen befolyásolná a kínai politikai helyzetet. Ebben az esetben azt se tudjuk, valóban veszélyes-e a vírus, vagy hasonlóan megtévesztő politikai propagandaakcióról van szó, mint akár a brazíliai esőerdők égése vagy az ausztráliai bozóttüzek terjedése. Könnyen elképzelhető, hogy egy hónap múlva már csak a tudatosabb olvasók emlékeznek rá, hogy létezett a vírusprobléma, vagy Vuhan városa” – hangsúlyozta a Magyar Nemzet újságírója.