A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen

„A kidolgozott megoldások nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem Ukrajna valamennyi nemzeti kisebbsége és őshonos népe érdekét szolgálják” – áll a dokumentumban.

A kárpátaljai magyarok két legnagyobb taglétszámú érdekvédelmi szövetsége szorgalmazza a törvény mielőbbi hiánytalan bevezetését és alkalmazását, amely lépés „nagyban hozzájárul a nemzetiségi jogok garanciájához, Magyarország és Ukrajna jószomszédi kapcsolatainak rendezéséhez, valamint Ukrajna európai integrációs folyamatának előmozdításához”.

„Bízunk benne, hogy a kisebbségeket érintő többi kérdés is hamarosan napirendre kerül és megfelelően rendeződik” – zárul a KMKSZ és az UMDSZ közös nyilatkozata.

Bejegyzésében hangsúlyozta, az ukrán parlament döntése fontos előrelépés, de a folyamat még nem zárult le.

„Várjuk az ukrán elnök aláírását, a törvény hatálybalépését és a vállalások tényleges megvalósítását” – fogalmazott.

Elmondta, az európai uniós tagországok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozásához kapcsolódva egyeztetett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel a magyar–ukrán kapcsolatok aktuális kérdéseiről.

A találkozónknak különös jelentőséget adott a nemzeti kisebbségek oktatási jogait érintő ukrán törvénymódosítás elfogadása – emelte ki.

„A döntés hosszú hónapok kitartó magyar–ukrán tárgyalásainak eredménye. A kárpátaljai magyar közösség képviselőinek bevonásával azért dolgoztunk, hogy megfelelő jogi garanciák biztosítsák a magyar gyermekek anyanyelvű oktatását és a magyar iskolák működését” – tette hozzá bejegyzésében a magyar diplomácia vezetője.

korábban írtuk

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt

Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Andrij Szibiha az X-en közzétett üzenetében kiemelte az oktatási törvény hétfői módosítását, aminek fontosságát hangsúlyozva azt írta:

Közölte: erre Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak első fejezete szerinti kötelezettségvállalásainak megfelelően került sor, tehát – fogalmazott – „teljesítjük vállalásainkat”.

Tájékoztatása szerint kedden az EU várhatóan hivatalosan is döntést hoz a tárgyalások belső piacról szóló második és a versenyképességről szóló harmadik fejezetének megnyitásáról.

„Köszönöm a magyar fél konstruktív hozzáállását ebben a kérdésben” – fogalmazott az MTI szerint Szibiha, majd úgy folytatta:

Elmondta, hogy az Orbán Anitával folytatott megbeszélésén tájékoztatta magyar kollégáját arról, hogy Oroszország fokozta az ukrán főváros és más békés városok elleni támadásait, szándékosan civileket célozva.

Közlése szerint továbbá megvitatták az Európai Tanács közelgő ülésének napirendjét is, valamint azokat az uniós döntéseket, „melyek célja az agresszor megállítása, terrorstratégiájának megváltoztatására kényszerítése és tárgyalóasztalhoz ültetése a tartós béke elérése érdekében”.

Az ukrán–magyar párbeszéd egyre erősödik, alapja a kölcsönös tisztelet, a jószomszédi viszony és a népeik érdekeit szolgáló közös európai jövő – tette hozzá bejegyzésében az ukrán diplomácia vezetője.

A tagországok külügyminisztereinek ülését követően Kallas sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „nagyon örülök, hogy Ukrajna ma elfogadta azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik két EU-csatlakozási tárgyalási fejezetcsoport megnyitását kedden”.

Ukrajna jövője az Európai Unióban van, a csatlakozási fejezetek keddi megnyitása várhatóan zökkenőmentes lesz – tette hozzá.

Kijelentette:

– hangoztatta.

Kallas szavai szerint számos tagjelölt ország már most is jelentősen hozzájárul Európa biztonságához, Ukrajna pedig Európa első védelmi vonala az orosz agresszióval szemben.

Közölte: a miniszterek támogatták az Ukrajna és Oroszország közötti, az energetikai infrastruktúrát célzó csapások felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, feltéve, hogy Moszkva is betartja. A tűzszünet azonban nem működhet, ha csak az egyik fél tartja be – hívta fel a figyelmet Kallas, majd kijelentette: nincs itt az ideje a Moszkvára nehezedő nyomás enyhítésének.

Azzal összefüggésben, hogy a tanács jóváhagyta hétfőn az 1600 névvel bővített új szankciós listáját Oroszország ellen, a főképviselő hangsúlyozta:

„Oroszország a hibrid támadásokat fokozza, mi pedig a közös válaszlépéseinket” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az EU prioritási listájának első helyén további szankciók állnak, beleértve a készülő 22. szankciós csomagot, valamint a szankciók érvényesítésének szigorítása.

Dömötör Csaba, a párt EP-képviselője szerint az ukrán oktatási törvény módosítása nem jelent teljes körű megoldást a kárpátaljai magyarok számára, mert az elfogadott jogszabály csak részben fedi le a magyar közösségek által megfogalmazott és az előző kormány által képviselt 11 pontos javaslatcsomagot, illetve az elfogadott módosítások nem terjednek ki az oktatáson kívüli nyelvhasználati kérdésekre.

A képviselő azt írta:

Dömötör Csaba szerint legalább ilyen súlyos, hogy a miniszterelnök nem tesz említést arról, hogy a kormány egyúttal feloldotta az Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozásával kapcsolatos magyar vétót. Azt írta, hogy a brüsszeli tervek alapján a tagállamoknak a jövőben már nem lenne lehetőségük további vétókra a csatlakozási tárgyalások során.

A képviselő azt is kifogásolta, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben – közleménye szerint – jelentősen csökkentenék a Magyarországnak járó kohéziós és agrártámogatásokat, az így felszabaduló források jelentős részét pedig Ukrajna uniós csatlakozására és a háború finanszírozására fordítanák. Hozzátette: a magyar kormány ez ellen sem lép fel.

korábban írtuk

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése

Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.

Dömötör Csaba emlékeztetett arra, hogy az ukrán kormány az elmúlt években súlyosan korlátozta a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. Véleménye szerint a mostani törvénymódosítások sem nyújtanak garanciát arra, hogy a jövőben ne vezessenek be hasonló korlátozásokat.

Úgy vélte,

Felhívta a figyelmet: ha a kormány feladja a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos vétóját, elveszíti annak lehetőségét, hogy a jövőben hatékonyan kiálljon a kárpátaljai magyar közösségek mellett, miközben hozzájárul ahhoz, hogy magyar adófizetői pénzek kerüljenek Ukrajnába.

A képviselő szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ezért méltatta néhány nappal korábban a Tisza-kormány intézkedéseit. Dömötör Csaba úgy fogalmazott: Brüsszelben éppen olyan kormányt álmodtak, amely a magyar közösségek számára kulcsfontosságú kérdésekben feladja a nemzeti álláspontot.

A szóban forgó ukrán törvény a nemzeti kisebbségek oktatási jogainak rendezését célozza.

A módosítások az iskolai oktatást, az oktatási dokumentumok kiállítását, a külső értékelések lebonyolítását, valamint az oktatási intézmények különleges jogállásának megőrzését érintik.

Az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol Ukrajna valamely őshonos népének vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségnek a nyelvén oktató osztályok működnek,

valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén.

A törvény lehetővé teszi, hogy az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kapjon.

Elfogadása elősegíti az Ukrajnával folyó európai uniós csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének megnyitását, miután a múlt héten Magyarország jelezte, ha az ukrán parlament jóváhagyja a jogszabályt, nem emel akadályt a tárgyalások újabb, egyelőre technikai jellegű szakaszának megkezdése elé.

Mint ismeretes, Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter is üdvözölte október elején, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.

A kormányfő Facebook-bejegyzésében az ukrán előterjesztés benyújtását üdvözölve azt írta, a jogszabály megerősíti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit. Orbán Anita azt írta,

A tárcavezető köszönetet mondott valamennyi – magyar és ukrán – szakembernek az elmúlt hetek konstruktív, előremutató és hozzáértő munkájáért.

A kárpátaljai magyar pártok vezetői a Krónikának adott korábbi nyilatkozatukban szintén arról beszéltek, hogy az ukrán EU-csatlakozás Budapest általi blokkolása előrelépést hozhat a kisebbségi jogok terén.