A JP Morgan a japán katasztrófa gazdasági hatásairól

A JP Morgan pénzügyi szolgáltatócsoport, amely minden hónapban közzéteszi a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozóágazatainak egyéni teljesítményadataiból összesített, a világgazdaság egészére kivetített saját beszerzőmenedzser-indexét (PMI), márciusról szóló legújabb felmérésében azt írta, hogy az általa képzett mutató a múlt hónapban 1,6 ponttal 55,8 pontra csökkent. Ez még mindig a globális gyáripari szektor teljesítményének erőteljes bővülését mutatja; a JP Morgan számítási módszere szerint a múlt havi átfogó PMI-mutató – egész évre vetítve – 4,5 százalékos világgazdasági szintű feldolgozóipari bővülésnek felelt meg. A világátlagon belül azonban Japán átfogó feldolgozóipari mutatója meredeken, 6,5 ponttal a már visszaesést jelző 46,4-es szintre süllyedt. Ezen belül is a japán gyáripar kibocsátási értékét mérő részindex szinte szabadesésszerűen, 16,1 ponttal 37,7-re, az új megrendelések értékének részmutatója pedig 15 ponttal 39,6 pontra zuhant. Az összesített japán PMI-mutató és különösen ez utóbbi két részterület indexe erőteljes visszaesésre vall, tekintettel arra, hogy a beszerzőmenedzser-felmérések módszertana szerint az 50-es érték jelenti a vizsgált ágazatok teljesítményének bővülése és csökkenése közti határt.

A japán katasztrófa világgazdasági hatását jelzi, hogy a JP Morgan számítási modellje szerint a japán visszaesés kiszűrésével a globális feldolgozóipari index nem 1,6 ponttal, hanem ennek kevesebb mint a felével, mindössze 0,7 ponttal csökkent volna a múlt hónapban. A ház a japán gazdaságra és a világgazdaság egészére várható hatásokról készített külön elemzésében kiemelte, hogy a japán feldolgozószektor a globális gyáripar által előállított, összesített hozzáadottérték-tömeg 11 százalékát adja, és fontos globális beszállítója számos ipari ágazatnak, köztük az autóiparnak és a magasan fejlett technológiát alkalmazó szektoroknak.

Tekintettel a magas fokon integrált, határokon átívelő beszállítói láncolatokra és a „percre kész” – vagyis az épp csak a szükséges mennyiségű részegységek rövid idejű tárolására szakosodott – raktárkészlet-gazdálkodási gyakorlatra, a japán export rövid távú kiesése jelentős nyomot hagy az ipari termelésen máshol is – áll a JP Morgan elemzésében. A ház becslése szerint a globális feldolgozószektor növekedésének ütemét az idei első fél évben 2-5 százalékpont közötti mértékben lassíthatja a japán katasztrófa. A cég azonban a beinduló újjáépítés és a raktárkészlet-visszapótlás miatt V alakot követő növekedési pályát vár rövid távon: a JP Morgan szerint minél nagyobb lesz a visszaesés az első fél évben, annál meredekebb fellendülés várható a másodikban.

A ház jelenleg azzal számol, hogy a japán gyáripari termelés és export helyreállása a második fél évben 3-7 százalékpont közötti mértékben gyorsíthatja a világgazdaság feldolgozószektorának növekedési ütemét. A JP Morgan előrejelzése szerint a természeti csapás okozta kár eléri a 15 ezer milliárd jent (180 milliárd dollárt), ami az éves japán hazai össztermék (GDP) 3 százaléka. Ez 50 százalékkal magasabb GDP-arányos kárérték, mint amit a Kobe kikötőváros körzetében 1995-ben kipattant súlyos földrengés okozott. Más nagy citybeli házak is jórészt hasonló kárelőrejelzéseket adtak eddig megjelent prognózisaikban. A Barclays Capital, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport legutóbbi becslésében 12–17 ezer milliárd jenre (140–200 milliárd dollárra) tette a katasztrófa várható gazdasági költségeit. A ház saját prognózisa szerint az épületkárok 5–10 ezer milliárd jen között lehetnek; ez önmagában a japán GDP-érték 1-2 százaléka.

A valószínűsíthető gazdasági veszteségek közül a Barclays Capital londoni elemzői kiemelték az általuk kétezer milliárd jenre becsült kieső magánfogyasztást és a feldolgozószektor ötezer milliárd jenre tehető termeléskiesését, A ház szerint az exportveszteséggel együtt mindez a GDP-érték 2,4–3,4 százalékának megfelelő összesített kárt és költséget jelenthet. Ennek alapján a Barclays Capital az eddigi 2 százalékról 1,7 százaléka rontotta az idei pénzügyi évre szóló növekedési előrejelzését.