A Hamász ujjong, az izraeli vezetők háborognak, miután a Nemzetközi Bíróság úgy gondolja: a megszállás sérti a nemzetközi jogot

„A zsidó nép nem megszálló a saját földjén – sem örök fővárosunkban, Jeruzsálemben, sem őseink földjén, Júdeában és Szamáriában” – hangoztatta Netanjahu Ciszjordánia bibliai neveit használva.

„Semmilyen hazug hágai döntés nem fogja elferdíteni ezt a történelmi igazságot, és ugyanígy megkérdőjelezhetetlen az izraeliek letelepedésének jogszerűsége szülőföldünk bármely területén” – tette hozzá, egyenlőséget téve az Izrael 1948-as tűzszüneti vonalain belüli, és az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia között.

– szögezte le Itamár Bengvír, a jobboldali Zsidó Erő párt vezetője, a kormány belbiztonsági minisztere. Becalel Szmotrics, a jobboldali telepespárt, a Vallásos Cionisták elnöke Ciszjordánia annektálására is felszólított a hágai döntés nyomán: „Szuverinitást most!” – mondta. Jiszráel Kac külügyminiszter „torznak, egyoldalúnak és alapvetően hibásnak” nevezte a hágai döntést. Hozzátette, hogy figyelmen kívül hagyja „az Izrael földjén élő zsidó nép történelmi jogait és a helyi valóságot, az Izraelt sújtó biztonsági fenyegetéseket”.

Beni Ganz, a Nemzeti Tábor centrista párt elnöke is visszautasította a nemzetközi bíróság határozatát.

– vélekedett Ganz.

Avigdor Liberman, az ellenzéki jobboldali Izrael a Hazánk nevű párt elnöke antiszemitának és képmutatónak nevezte a hágai bíróságot, Juli Edelstein, az izraeli parlament külügyi és biztonsági bizottságának elnöke pedig illuzórikusnak és aljasnak minősítette a döntést, amely szerinte ösztönzi a terrorizmust.

Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.

A Nemzetközi Bíróság februárban tartott meghallgatást annak nyomán, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban. Izrael az 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet.

Az ENSZ hágai székhelyű bírósága pénteken ismertetett véleményében leszögezte: „a telepesek átszállítása Izrael által Ciszjordániába és Jeruzsálembe, valamint Izrael jelenlétének fenntartása a megszállt területeken ellentétes a negyedik genfi egyezmény 49. cikkével”.

Naváf Szalám, a bíróság elnöke a vélemény felolvasásakor azt mondta:

Izraelnek a palesztin területeket érintő telepes politikája és vonatkozó intézkedései e területek nagy részének de facto annektálását jelenti. A bíróság megállapítása szerint Izrael szisztematikusan diszkriminálja a palesztinokat a megszállt területeken – hangsúlyozta. Az izraeli telepeket Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog megsértésével hozták létre és tartják fenn – húzta alá.

A megszállt területen található természeti erőforrások felhasználása „összeegyeztethetetlen” a megszálló hatalom nemzetközi jogi kötelezettségeivel – emlékeztetett Szalám.

Közölte továbbá:

Az izraeli telepek a megszállt palesztin területeken illegálisak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és minden államnak kötelessége, hogy ne ismerje el jogszerűnek a megszállást, és ne nyújtson segítséget vagy támogatást a fenntartásához – mondta. Minden államnak együtt kell működnie az izraeli-palesztin konfliktus lezárása érdekében – tette hozzá a bíróság elnöke.

Az ügyben tartott februári meghallgatáson Rijád al-Malki, a Palesztin Nemzeti Hatóság külügyminisztere egyebek mellett azt monda: Izrael „gyarmatosító és apartheidpolitikát” folytat a palesztinokkal szemben. Az „új Közel-Keletet” bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte:

– hívta fel a figyelmet.

Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. Kijelentette: „a zsidó nép nem megszálló saját területén, így örök fővárosában, Jeruzsálemben sem, és nincs olyan ENSZ-határozat, amely el tudná torzítani ezt a történelmi igazságot”.

A Nemzetköz Bíróság 2004-ben véleményt adott ki arról, hogy izraeli akadályok felállítása Ciszjordánia területének jelentős része körül „ellentétes a nemzetközi joggal”. Megállapította azt is, hogy

Izrael a véleményt visszautasította.

Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin terrorszervezet elleni katonai fellépésével Gázában.

Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.