Nemet mondtak. A Hamász azt állítja, fegyverszünetet akar, de a legújabb tervet elutasította
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte szerdán az iszlamista palesztin fegyveres szervezet.
2025. július 03., 10:072025. július 03., 10:07
Közleménye szerint a Hamász megkapta a közvetítők javaslatát, és tárgyalásokat folytat arról, hogy a még fennálló különbségeket hogyan lehetne áthidalni.
Táhir en-Núnu, a számos országban terrorcsoportként kezelt palesztin szervezet politikai irodavezetője az MTI szerint kiemelte:
Mint arról beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy Izrael elfogadta egy 60 napos tűzszünetről szóló amerikai javaslat feltételeit, és figyelmeztette a Hamászt, hogy a jövőben a szóban forgó egyezségnél csak rosszabb ajánlatot kaphat. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy a fegyvernyugvás hatvan napja alatt minden érintett fél a háború lezárásán dolgozik majd, és a végleges tűzszüneti javaslat akár a jövő héten megszülethet.
Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.
A Hamász korábban közölte, hogy hajlandó szabadon engedni 50 izraeli túszt — a még fogva tartott izraeliek kevesebb mint felét — cserébe a teljes izraeli kivonulásért a Gázai övezetből és a háború befejezéséért.
Egyiptomi közlés szerint a Hamász küldöttsége szerdán Kairóban vitatta meg a tűzszüneti megállapodás javaslatát az egyiptomi és katari közvetítőkkel. Jövő héten Donald Trump várhatóan a Fehér Házban fogadja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Netanjahu szerdán kijelentette, hogy „gyökerestől” felszámolja a Hamász, és azt mondta, hogy tanulmányozza a gázai tűzszünetre vonatkozó javaslatokat.
„Vége. Kiszabadítjuk az összes túszunkat, és felszámoljuk a Hamászt (...). Ki fogjuk gyomlálni őket” – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!