A cigányok helyzetének javításáról vitáztak az Európai Parlamentben

Az újabb strasbourgi romaügyi vitára az Európai Bizottsághoz címzett kérdések alapján került sor. A testületet képviselő Andrula Vasziliu kulturális biztos az idén – magyar EU-elnökség alatt – elfogadott uniós keretstratégia jelentőségét és a rasszizmus elleni irányelv betartásának fontosságát emelte ki. Hangoztatta, hogy az utóbbinak a tagországok nemzeti jogába történő átültetését és a nemzeti stratégiák végrehajtását a testület szorosan ellenőrizni fogja. Az uniós illetékesek a vitában emlékeztettek arra, hogy év végéig minden EU-tagországnak el kell juttatnia Brüsszelbe nemzeti romaprogramját, amely a keretstratégia alapján készült.

A néppárti frakció vezérszónokaként a fideszes Járóka Lívia, a téma jelentéstevője hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak ígéretéhez híven szigorú ellenőrzésnek kell alávetnie az év végéig benyújtandó tagállami integrációs stratégiákat, valamint ajánlásokat is meg kell fogalmaznia azok felülvizsgálata érdekében. Göncz Kinga (MSZP) az egyes tagországokban ma is tapasztalt romaellenes jelenségeket és problémákat sorolt fel, és kifogásolta az uniós végrehajtó szerv tétlenségét. „Szinte egész Európában gyakorlat az oktatási és lakhatási szegregáció, a romák elleni erőszak, a gyűlöletbeszéd” – fogalmazott. Tőkés László erdélyi magyar képviselő, az EP alelnöke írásban nyújtotta be hozzászólását.

Mint kifejtette, rendkívül lehangoló – és elgondolkodtató –, hogy a kitűzött határidő lejártának vészes közeledése ellenére ez ideig csupán Magyarország és Románia készítette el tízéves stratégiai programját, valamint Svédország készített elő egy törvénytervezetet ebben az ügyben.

A sajnálatos eset joggal idézi fel bennünk a Roma Integráció Évtizede (2005–2015) elnevezésű európai programnak a csúfos kudarcát – aminek éppenséggel a jóvátétele és behelyettesítése céljából jött létre a romák befogadásának uniós keretprogramja. Sógor Csaba (RMDSZ) szerint a romák jelenlegi problémáinak megoldása az Unió, a tagállamok és a roma közösségek részéről egyaránt óriási erőfeszítéseket igényel. Hangoztatta: az Unió területén meg kell szüntetni az olyan áldatlan állapotokat, hogy például egyes tagországokban a kisebbségek létét is tagadják, vagy őket kollektíven sújtó törvények vannak életben.

Mint mondta, olyan programokat kell finanszírozni, amelyek hozzájárulnak a roma közösségek társadalmi befogadásához, elsősorban az oktatáson és a munkaerő-piaci belépés elősegítésén keresztül. A stratégia sikerét illetően számos hozzászóló képviselő kiemelten hangsúlyozta a roma közösségek szerepének fontosságát is.

A vita során a román Elena Băsescu arra tett javaslatot, hogy a következő EP-választásokon mindegyik párt biztosítson befutó helyet egy roma jelöltnek listáján, és megjegyezte: Románia már csak azért is nagy felelősséget visel a probléma megoldásában, mert az ország területén él a legnagyobb roma kisebbség Európában.