Várad is „lekanyarít” magának a Debrecent óriásbefektetésekkel elhalmozó autóipari rajongásból

Juukki Moisio, a Nokian Tyres vezérigazgatója a Hotnews hírportál kérdésére kifejtette, számított az olcsóbb munkaerő, a meglévő autópályák, hogy Váradtól legtöbb egynapi útra fekszenek a legfőbb közép-európai exportcélállomásaik: a legtöbb abroncsot 1000 kilométeren belül adják majd el.

A nagyvállalat első embere szerint sokat nyomott a latban, hogy a helyszín egy nagyváros mellett van, a Váradon működő műszaki egyetemek pedig nagy segítségükre lehetnek a következő években a munkaerő kiegészítése terén. Moisio megemlítette az amerikai Daytonban működő gyárukat, ahol a város csupán 8000 főt számlál – e tekintetben a mostani sokkal szerencsésebb választás.

Szintén a partiumi megyeszékhely mellett szólt a Közép-Európa felé vezető korszerű vasúthálózat, amely a nehéz súlyú nyersanyagok szállításában szükséges. Kedvező volt Románia makrogazdasági stabilitása, illetve hogy a karbonsemleges céljaik teljesítését zöldberuházások, napelemparkok létesítése is segíti majd.

„Kivonultunk Oroszországból, eladtuk egységeinket, ügyleteinket, de Váradon nem ugyanazt szeretnénk felépíteni, hanem teljesen újat, mást, az európai piac számára, egy elektromos és hibrid autókat felvonultató jövőnek, miközben hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra. Az orosz teljesen más piac” – jelentette ki a Nokian-vezér. Aki a Hotnewsnak elmondta, bát a térségben igen magas a munkaerőhiány, elsősorban helyiekkel szeretnék feltölteni a mintegy 500 állást.

– szögezte le Juukki Moisio. A vezérigazgató szerint 2024 elején, a berendezések beszerzése után hirdetik meg az első munkaköröket. Szeretnének együttműködni a helyi egyetemekkel is, képzéseikre Finnországból is hívnának szakembereket.

Egyébként elemzők szerint a Nyugat közelsége, az autópálya–vasút–reptér hármas megléte, a felkínált nagy, közművesített területek, ipari parkok és a központi hatóságok által támogatott helyi vezetők nyitottsága Románia egyik „legforróbb” befektetési helyszínévé tette Nagyváradot. Tavaly a Nokian 650 millió eurós beruházásán kívül a Stihl mezőgazdasági, erdészeti és kerti gépeket gyártó vállalat 150 millió, az üvegiparban érdekelt Press Glass pedig 50 millió eurós befektetés bejelentésével „gazdagította a helyi kasszát”. Az elmúlt időszakban országos szinten Bihar megyében nőtt a legnagyobb arányban az ott ténykedő cégek üzleti forgalma.

Nem véletlen, hogy továbbra is az ipari parkok bővítését, fejlesztését tartják szem előtt, illetve az infrastruktúrafejlesztést: bekötőutat építenek a város körgyűrűje és a magyar határ felé húzódó, már meglévő 5 kilométeres sztrádaszakasz között, a reptéren pedig cargoterminál létesül teherszállítmányok számára.

Gigaberuházások a közeli Debrecenben

A váradi gazdaságba befolyó összegek óriásiak, de jóval kisebbek, mint például a közeli Debrecenbe a közelmúltban fektetett hihetetlen összegek. A „pénzlavinát” a BMW indította el, mely tavaly helyezte el alapkövét a több mint egymilliárd euróból megvalósuló új autógyárának. Az 1500 alkalmazottat foglalkoztató üzem a tervek szerint évente 150 ezer járművet „gördít ki”, és egy új elektromos modellt is ott gyártanak majd.

Olyannyira, hogy az ázsiai ország folyamatban lévő legnagyobb európai beruházását Magyarország második legnagyobb városában valósítják meg: a tavalyi bejelentés szerint a CATL nevezetű cég – amely a világ legnagyobb elektromosautó-akkumulátor gyártója – 7,6 milliárd euróból épít gyárat Debrecenben, 9000 munkahelyet teremtve.

De bármennyire is gigantikus méretű lesz az üzem, attól még „elfér” egy másik is: a szintén kínai és szintén akkumulátorgyártó EVE Power a napokban közölte, hogy egymilliárd euróból létesít üzemet a cívisvárosban, ahová a BMW kérésére érkezik, hogy utóbbi új járműveit lássa el az általuk gyártott „belevalóval”. Az ezer új munkahelyet létrehozó beruházás szintén befér Kína Top 10-es európai befektetési listájára.

Miközben ki kell elégíteni a gigagyárak víz- és energiaigényét, ami jelentős hatást gyakorolhat a környezetre, a nagy számú új munkás lakhatási feltételeit is meg kell teremteni, ami alaposan átírja az ingatlanpiaci viszonyokat a térségben. Ha a vállalatok nem találnak „helyben” dolgozókat, könnyen megtörténhet, hogy külföldről kell munkaerőt importálniuk. Természetesen itt is felmerül, hogy a határon túl, Romániában is toborozzanak. Ugyanakkor a kínai „vonal” ismeretében az sem kizárt, hogy Ázsiából hoznak – ha kell, jelentős számú – munkást a kelet-magyarországi városba.

Egyébként Debrecen befektetési vonzerejét nagyjából ugyanazok a források „éltetik”, mint amelyek a 90 kilométer távolságra fekvő, jelenleg 183 ezer lakossal rendelkező Várad esetében elhangzottak a Nokian képviselői részéről. Kiemelendő, hogy a magyar kormány rendkívül nagy támogatást, adókedvezményeket nyújt a nagybefektetőknek, a beígért infrastrukturális fejlesztéseket rendre megvalósítja. A bérköltségek itt sem magasak, miközben a cívisvárosból – amely szintén egyetemi város – is biztosított a közvetlen sztráda-, vasúti és légi összeköttetés a Nyugattal.

korábban írtuk

Szijjártó: Bihar, Arad, Szatmár és Szilágy megye is profitálhat a kelet-magyarországi sikertörténetekből

A magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kedden Nagyváradon, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül megszervezett 2. Nagyváradi Gazdasági Konferencián.