Gördülékenyen megy. A Nokian gumiabroncsgyártó legnagyobb üzemét építik Váradon
Számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Nagyváradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere. Bár a partiumi város mellett felhozott indokok zöme igazából ugyanúgy érvényes lenne a cívisvárosra is, Várad számára rendkívül hízelgő, hogy szintén képes megteremteni a hasonló ipari befektetésekhez elengedhetetlen körülményeket. A debreceni gigaberuházásokhoz közeli földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően közvetett haszonra és talán további nagybefektetőkre is számíthat. De utóbbiak tavaly „maguktól” is jöttek.
2023. május 15., 09:082023. május 15., 09:08
Amint arról novemberben beszámoltunk, Nagyváradon épít 650 millió eurós beruházással gumiabroncsgyárat a finn Nokian Tyres, amely az ukrajnai háború miatt tavaly júniusban oroszországi üzemei bezárásáról döntött. Az építkezést 2023 elején kezdték meg, a termelés 2024 második felében indulhat a nagyváradi üzemben, ahol évi 6 millió gumiabroncs készül majd, elsősorban személygépkocsik és hobbiterepjárók (SUV) számára. A közép-európai piacot célba vevő üzem mintegy 500 alkalmazottnak adhat munkát, és a Nokian első karbonsemleges gyára lesz.
Gumiabroncsgyártó üzemet létesít Nagyváradon a Nokian Tyres; a finn nagyvállalat 650 millió eurós beruházásra készül a Körös-parti városban – tájékoztatott kedden a Reuters.
A beruházás jelentős nemcsak Várad, hanem Erdély és egész Románia szintjén is – nem véletlen, hogy a gumiabroncsgyártó képviselői még Nicolae Ciucă kormányfővel is tárgyaltak az állami segítség, kedvezmények lehetőségeiről. A gyárépítés a Nokian számára sürgető volt, hiszen az évi 19 millió abroncs 80 százalékát Oroszországban gyártották, ahonnan több száz millió eurós veszteségek árán vonultak ki idén.
Juukki Moisio, a Nokian Tyres vezérigazgatója a Hotnews hírportál kérdésére kifejtette, számított az olcsóbb munkaerő, a meglévő autópályák, hogy Váradtól legtöbb egynapi útra fekszenek a legfőbb közép-európai exportcélállomásaik: a legtöbb abroncsot 1000 kilométeren belül adják majd el.
A nagyvállalat első embere szerint sokat nyomott a latban, hogy a helyszín egy nagyváros mellett van, a Váradon működő műszaki egyetemek pedig nagy segítségükre lehetnek a következő években a munkaerő kiegészítése terén. Moisio megemlítette az amerikai Daytonban működő gyárukat, ahol a város csupán 8000 főt számlál – e tekintetben a mostani sokkal szerencsésebb választás.
Szintén a partiumi megyeszékhely mellett szólt a Közép-Európa felé vezető korszerű vasúthálózat, amely a nehéz súlyú nyersanyagok szállításában szükséges. Kedvező volt Románia makrogazdasági stabilitása, illetve hogy a karbonsemleges céljaik teljesítését zöldberuházások, napelemparkok létesítése is segíti majd.
„Kivonultunk Oroszországból, eladtuk egységeinket, ügyleteinket, de Váradon nem ugyanazt szeretnénk felépíteni, hanem teljesen újat, mást, az európai piac számára, egy elektromos és hibrid autókat felvonultató jövőnek, miközben hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra. Az orosz teljesen más piac” – jelentette ki a Nokian-vezér. Aki a Hotnewsnak elmondta, bát a térségben igen magas a munkaerőhiány, elsősorban helyiekkel szeretnék feltölteni a mintegy 500 állást.
– szögezte le Juukki Moisio. A vezérigazgató szerint 2024 elején, a berendezések beszerzése után hirdetik meg az első munkaköröket. Szeretnének együttműködni a helyi egyetemekkel is, képzéseikre Finnországból is hívnának szakembereket.
Egyébként elemzők szerint a Nyugat közelsége, az autópálya–vasút–reptér hármas megléte, a felkínált nagy, közművesített területek, ipari parkok és a központi hatóságok által támogatott helyi vezetők nyitottsága Románia egyik „legforróbb” befektetési helyszínévé tette Nagyváradot. Tavaly a Nokian 650 millió eurós beruházásán kívül a Stihl mezőgazdasági, erdészeti és kerti gépeket gyártó vállalat 150 millió, az üvegiparban érdekelt Press Glass pedig 50 millió eurós befektetés bejelentésével „gazdagította a helyi kasszát”. Az elmúlt időszakban országos szinten Bihar megyében nőtt a legnagyobb arányban az ott ténykedő cégek üzleti forgalma.
Nagyvárad rekordévet zárt tavaly a városba érkező befektetések terén
Fotó: Bálint Eszter
Természetesen nagy örömmel fogadta a nagyszabású terveket és főleg a beruházandó összegeket a váradi városvezetés is. Florin Birta polgármester tavaly novemberben úgy fogalmazott,
Nem véletlen, hogy továbbra is az ipari parkok bővítését, fejlesztését tartják szem előtt, illetve az infrastruktúrafejlesztést: bekötőutat építenek a város körgyűrűje és a magyar határ felé húzódó, már meglévő 5 kilométeres sztrádaszakasz között, a reptéren pedig cargoterminál létesül teherszállítmányok számára.
A váradi gazdaságba befolyó összegek óriásiak, de jóval kisebbek, mint például a közeli Debrecenbe a közelmúltban fektetett hihetetlen összegek. A „pénzlavinát” a BMW indította el, mely tavaly helyezte el alapkövét a több mint egymilliárd euróból megvalósuló új autógyárának. Az 1500 alkalmazottat foglalkoztató üzem a tervek szerint évente 150 ezer járművet „gördít ki”, és egy új elektromos modellt is ott gyártanak majd.
Olyannyira, hogy az ázsiai ország folyamatban lévő legnagyobb európai beruházását Magyarország második legnagyobb városában valósítják meg: a tavalyi bejelentés szerint a CATL nevezetű cég – amely a világ legnagyobb elektromosautó-akkumulátor gyártója – 7,6 milliárd euróból épít gyárat Debrecenben, 9000 munkahelyet teremtve.
De bármennyire is gigantikus méretű lesz az üzem, attól még „elfér” egy másik is: a szintén kínai és szintén akkumulátorgyártó EVE Power a napokban közölte, hogy egymilliárd euróból létesít üzemet a cívisvárosban, ahová a BMW kérésére érkezik, hogy utóbbi új járműveit lássa el az általuk gyártott „belevalóval”. Az ezer új munkahelyet létrehozó beruházás szintén befér Kína Top 10-es európai befektetési listájára.
Gazdasági feltámadás. Debrecen címerállata a főnix
Fotó: Pixabay.com
Tehát a következő években csak ez a három cég több mint 10 ezer dolgozót szeretne alkalmazni a 200 ezer lelkes hajdúsági városban, amelynek vezetősége szerint 2030-ig további 10 ezer munkahely jöhet létre. Az óriási álláskínálat meghaladja a helyi munkaerő-potenciált, így biztosra vehető, hogy több ezren Debrecenen kívülről fognak munkát vállalni.
Miközben ki kell elégíteni a gigagyárak víz- és energiaigényét, ami jelentős hatást gyakorolhat a környezetre, a nagy számú új munkás lakhatási feltételeit is meg kell teremteni, ami alaposan átírja az ingatlanpiaci viszonyokat a térségben. Ha a vállalatok nem találnak „helyben” dolgozókat, könnyen megtörténhet, hogy külföldről kell munkaerőt importálniuk. Természetesen itt is felmerül, hogy a határon túl, Romániában is toborozzanak. Ugyanakkor a kínai „vonal” ismeretében az sem kizárt, hogy Ázsiából hoznak – ha kell, jelentős számú – munkást a kelet-magyarországi városba.
Egyébként Debrecen befektetési vonzerejét nagyjából ugyanazok a források „éltetik”, mint amelyek a 90 kilométer távolságra fekvő, jelenleg 183 ezer lakossal rendelkező Várad esetében elhangzottak a Nokian képviselői részéről. Kiemelendő, hogy a magyar kormány rendkívül nagy támogatást, adókedvezményeket nyújt a nagybefektetőknek, a beígért infrastrukturális fejlesztéseket rendre megvalósítja. A bérköltségek itt sem magasak, miközben a cívisvárosból – amely szintén egyetemi város – is biztosított a közvetlen sztráda-, vasúti és légi összeköttetés a Nyugattal.
A magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kedden Nagyváradon, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül megszervezett 2. Nagyváradi Gazdasági Konferencián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!