
2010. április 01., 08:212010. április 01., 08:21
– Hogyan került Székelyudvarhelyre?
–Lassan négy éve élek itt, Chrisszel, a párommal önkéntesként érkeztünk a székelyföldi városba.
– Önök választották Székelyudvarhelyet vagy a véletlennek köszönhető, hogy pont ide jöttek?
–A szervezet küldött ide: miután úgy látták, hogy a Bukarestbe érkezésünk után nagyon rövid időn belül elég jól megtanultunk románul, úgy gondolták, hogy a magyar nyelvvel is könnyen megbirkózunk majd. Most már úgy gondolom, hogy óriási szerencse az, hogy pont ide kerültünk. Itt otthonosan érezheti magát az ember.
– És mit történt a két év önkéntesség után? A legtöbben visszamennek.
– Mi úgy döntöttünk, hogy itt maradunk. Eleinte abban gondolkodtam, hogy valamilyen élelmiszeripari vállalkozást indítok, mert ebben van tapasztalatom. Imádok főzni, és érdekel is a téma, de hamar rájöttem, hogy nagy a különbség az ételek elkészítése és a marketingje között. Közben elkezdtem angolt tanítani, mert nagyon sokan kértek erre. Majd elgondolkodtam, hogy miben vagyok jó: ez az angol, a vidéki kapcsolataim, amiket az önkéntességem során alakítottam ki, valamint marketinges tapasztalataim. Rájöttem, hogy e három dolgot a turizmusban tudnám a legjobban kamatoztatni, és néhány hónapja el is indítottam a Savor Transylvania elnevezésű turisztikai céget, melynek csak nemrég, februárban lett kész a honlapja.
– Mit gondol, kik kíváncsiak Erdélyre? Milyen turistákat várhatnak a vendégházak, panziósok?
– Erdély nem igazán ismert Amerikában, Hollywoodnak köszönhetően leginkább Drakula jut eszébe a tengerentúlinak Erdéllyel kapcsolatban. Éppen ezért Erdély egy romantikus, szép, ugyanakkor vadregényes és titokzatos képként él az amerikaiak tudatában. Ebből kiindulva két kategóriáról beszélhetünk, az egyik a hátizsákos, aktív és kíváncsi turista, aki általában fiatal, vagy ahhoz az aktív, idősebb korosztályhoz tartozik, akiknek a gyerekei már kirepültek a családi fészekből. A kisgyerekes családok Amerikából nem fognak idejönni, egyrészt mert bonyolult ide jutni, másrészt pedig sokba kerül. A másik kategória a nagyon gazdag réteg, akik mindent megengedhetnek maguknak, és többek között olyan kastélyokban szállnak meg, mint a miklósvári Kálnoky-kastély. Összességében a nyugati turista a természet miatt jön, és amiatt, mert az élő örökséggel szeretne találkozni. Tehát ha egy vendégház hagyományos, netán festett bútorokkal van berendezve, illetve kézimunkákkal dekorált, akkor az tökéletes.
– Érdemes a hazai ízeket is megkóstoltatni?
– Mindenképpen. Azonban azzal is kell számolni, hogy sokan vegetáriánusok, illetve rengetegen küszködnek valamilyen allergiával: lisztérzékenyek, vagy éppen nem fogyaszthatnak tejtermékeket. Ha viszont kint a kertben költheti el vacsoráját a turista, ahol még egy hagyományos fabudi is van, az számukra különleges. De az is az, ha vizet meríthetnek a kútból, vagy kenyértésztát dagaszthatnak. Tehát minden hagyományos, vidéki munkát érdemes velük kipróbáltatni, megmutatni, még a szénacsinálást is, mert mindezeket újnak, izgalmasnak fogják találni.
– Mit tanácsol a székely vendégházak üzemeltetőinek? Milyen marketingstratégiákkal lehetne minél nagyobb számban idevonzani az amerikai és a nyugat-európai turistákat?
– Érdemes egyszerű, letisztult honlapokat készíteni, kevés színnel, flashek és animációk nélkül. Azonban nagyon sok fényképet kell megmutatni, amelyek mind a vidék hangulatába, mind pedig az ott végezhető tevékenységekbe bepillantást nyújtanak. Tehát egy szánozásról vagy egy szekerezésről készült képnek is helye van a szállásadó internetes oldalán. Érdemes egyszerű mondatokban fogalmazni, és a különböző linkek alatt minden, a környéken végezhető tevékenységet megmutatni, röviden elmesélni. Nagyon fontos még az, hogy a honlap több nyelven is elérhető legyen, többek között angolul is. Ezen belül kifejezetten fontos, hogy a szöveg helyes angolsággal, kulcsszavakkal legyen megszerkesztve. Ebben ingyen is tudnak segíteni a minden városban tevékenykedő amerikai önkéntesek. Az szerencsére már kevésbé fontos, hogy maga a szállásadó is jól beszéljen angolul, elég ha valamenynyire megérteti magát. Az viszont elengedhetetlen, hogy naponta megnézze e-mailjeit, hogy időben tudjon reagálni a szállásfoglalási kérésekre.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?