2011. augusztus 23., 21:352011. augusztus 23., 21:35
Az egyik koalíciós párt, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) ugyanis ellenzi a megállapodást és Görögország újabb megsegítését. Az SaS szavazatai nélkül a koalíciónak a parlamentben pedig nincs meg a megfelelő többsége a segélycsomag módosításainak keresztülvitelére.
„Konkrét dátumról ebben a pillanatban felelőtlenség lenne beszélni” – válaszolta Radicová arra a kérdésre, mikorra várható a szlovák parlament szavazása a második mentőcsomagról. Radicová leszögezte: Pozsony úgy látja, hogy Szlovákia szempontjából még nincsenek kialakítva azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy támogassa Görögország új megsegítését és a mentőcsomag módosításait. Emlékeztetett: az Európai Unió júliusi csúcstalálkozóján is felhívta partnerei figyelmét arra, hogy a szlovák kormánykoalíció ebben a témában nem egységes, s ezért a döntéshez időre van szüksége.
Richard Sulík és pártja, az SaS azt állítják, hogy a második mentőcsomag összegének emelése felesleges pénzkidobás, Görögországot hagyni kellene csődbe jutni, majd kizárni az euróövezetből. Ivan Miklos pénzügyminiszter, illetve a további három koalíciós párt álláspontja szerint viszont nagyon súlyos következményei lehetnének annak, ha Szlovákia most nem lenne szolidáris a többi euróövezeti állam lépésével és döntésével. Ugyanakkor Görögország csődje negatív hatással s politikai következményekkel járna az egész euróövezetre, beleértve Szlovákiát is – állítja Miklos. Sulík a koalíciós tanácskozás után azt mondta: elégedett az eredménnyel. Szerinte Pozsonynak nem kell elsietnie semmit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok