2011. március 30., 08:542011. március 30., 08:54
A 2009-es erős, 45 százalékos visszaesés után 2010-ben kilenc százalékkal nőtt a külföldi működőtőke-befektetések mértéke a régióban. A legnagyobb mértékben Csehországban, ahol több mint megkétszereződtek és a hazai össztermék (GDP) négy százalékát teszik ki. „Jó hírek” érkeztek Magyarországról és Szlovákiából is. A piacok számára a térség országai vonzóbbak egyes, náluk jobb hitelminősítői besorolású euróövezeti országoknál, mint Olaszország, Spanyolország vagy Portugália – állapították meg az elemzők.
A nyomás alá került euróövezeti országok az Európai Központi Bank eszközeinek igénybevételével „időt nyertek”, hogy az erősen megromlott külső gazdasági egyensúlyt helyreállítsák, az eszközökhöz azonban nem társultak szigorú feltételek. Így az egyensúly hiánya ezekben az országokban 2010-ben is fennmaradt, illetve tovább romlott, miközben Közép-és Kelet-Európában jelentősen csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya. Ettől a különbségtől függetlenül meglehetősen sokáig tartott, amíg a piacok ráébredtek, hogy az utóbbi országcsoport tagjainak gazdasága sokkal jobb állapotban van, mint néhány euróövezeti országé – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A piacok jelenleg a hitelminősítőknél kedvezőbben értékelik a térség országait, utóbbiak minősítését némileg meghaladottnak tartják. Ezt mutatja, hogy a származékos biztosítási csereügyletek (CDS) árazása Magyarország, Horvátország és Románia esetében például a fele az ezeknél jobb minősítésű portugálnál, a cseh és szlovák CDS-árazás ugyancsak a fele a szintén jobb minősítésű Spanyolországénál vagy Olaszországénál.
Juraj Kotian vezető elemző elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy egyes országok adósosztályzata javuljon, de ez legkorábban a jövő év elején történhet meg. Az elemzés szerint a hitelminősítők egyelőre kivárnak. Csehországban az adó- és nyugdíjreform gazdasági hatásától, Szlovákiában és Romániában a költségvetési célok teljesítésétől és a további reformoktól, Magyarországon a februárban bejelentett intézkedések sikeres megvalósításától függhet az adósosztályzat javítása.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
szóljon hozzá!