
2010. december 09., 09:072010. december 09., 09:07
Kovászna megye egyik legnagyobb turisztikai vállalata, az Olt Turisztikai Rt. magánosítása során a málnásfürdői három hektár terület, a szálloda, a vendéglő, a kantin, a mofetta és a meleg fürdő épületével együtt került Ioan Nicolae tulajdonába.
A vállalkozó elhanyagolta a málnásfürdői ingatlanokat, nem fektetett be semmit, a lelakatolt létesítmények állaga évről évre romlott, a turisták elmaradtak. A brassói üzletember három évvel ezelőtt felajánlotta a létesítményeket a málnási önkormányzatnak, akkor 700 ezer eurót kért, azóta többrendbeli tárgyalás, egyeztetés után sikerült mind a két fél számára elfogadható árban megegyezni. A polgármester elmondta, több európai uniós és kormányprogram megpályázható az intézmények felújítására, de ennek az a feltétele, hogy az önkormányzat megszerezze a tulajdonjogot. A polgármester bízik abban, hogy sikerül előteremteni a pénzt, hiszen a vásárlásra és az eladásra is van akarat.
Málnásfürdő térségében végződik a Dél-Hargita-hegység vonulata, a vulkanikus eredetű kőzeteket átvágó törésvonalak mentén gazdag ásványvíz- és szén-dioxid-feltörések vannak, melyek mofettákat hoznak létre. A 18. században a Semsey család kezdte a fürdő kiépítését egy gerendákkal bélelt medencével. Az addig virágzó üdülőtelep 1989 után teljes hanyatlásnak indult. Az önkormányzat ezen próbál változtatni, kihasználva a meglevő természeti adottságokat. Már évekkel ezelőtt elkészítették egy élményfürdő terveit, az volt az elképzelés, hogy a több mint 19 millió euróba kerülő beruházást részben európai uniós pályázatokból valósítanák meg. A gazdasági válság miatt azonban a potenciális beruházók elmaradtak, így egyelőre lemondtak az aquapark megvalósításáról.
A polgármester inkább kivitelezhetőnek tartja a kalandpark kiépítését, amely a Málnás-patak völgyének felső részében helyezkedne el. A fejlesztésnek helyet adó 13,8 hektár terület az önkormányzat tulajdonában van. A kalandparkban sípálya, menedékház, szánkópálya, túrasípálya, kerékpárpálya, drótkötélpálya, nyári bobpálya, tanösvény, gyermekjátszópark várná a turistákat. Kasléder József szerint feltétlenül tenni kell valamit, ellenkező esetben a fürdőtelep leépülése tovább folytatódik, villái sorra összeomlanak, gyógyforrásai lassan elapadnak.
Kasléder József másik terve, hogy ökofaluvá alakítja a községhez tartozó Zalánpatakot. Szerinte ugyanis ki kell használni a település adottságait, az érintetlen tájat, a tiszta levegőt és az ivóvizet, fejleszteni kell a kézművességet, a kíméletes élelmiszer-feldolgozást.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.