
2010. november 10., 09:212010. november 10., 09:21
A 2001-ben elfogadott, jelenleg is érvényben levő önkéntességi törvény valójában csak egy szerződés megkötésére kötelezi az önkéntest és a civil szervezetet, jogi személyt, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül közérdekű tevékenységet végez – részletezte Tischler, aki szerint az önkéntességi törvény hiányosságai miatt Romániában nagyon kevés nagy rendezvényt lehet megszervezni.
Példaként felhozta, hogy a kölni ifjúsági világtalálkozón három évvel ezelőtt egymillió fiatal vett részt, közülük százezer önkéntes vette ki a részét a szervezői munkában; ők azért jelentkeztek, mert egyszerűen csak segíteni akartak. De az is motiváció lehetett, hogy az önkéntes tevékenységük húsz pontot jelentett az egyetemi felvételi vizsgán.
Eközben az erdélyi önkéntes munkát végző fiatalok csakis abban az esetben kérnek igazolást a civil szervezettől, ahol dolgoznak, ha külföldre jelentkeznek egyetemre. „Külföldön elképzelhetetlen, hogy az országot elmossa az árvíz, közben közalkalmazottak ezrei ülnek az irodákban, és nem tesznek semmit” – szögezte le Tischler saját példájából kiindulva, ugyanis az ifjúsági és sportigazgatóság alkalmazottai szívesen segítettek volna a nyári Kovászna megyei árvizek alatt, azonban munkaidőben azt nem tehették meg, és azt sem kockáztathatták, hogy esetleg másnap elkésnek a hivatalból, mert éjszaka valahol homokzsákokkal erősítették a gátat.
„Németországban, ha az állami alkalmazott önkéntes munkát végez, és a katasztrófaelhárító hatóságtól kér erről bizonylatot, akkor a napját a munkahelyén kifizetik, sőt, hogy motiválják, még pluszjuttatásokat is kap. A romániai árvíz során az állami alkalmazottak 40–45 százaléka kivonulhatott volna segíteni, de munkaidőben ezt törvényesen nem tehették meg, s nem is voltak erre motiváltak” – ecsetelte Tischler.
Mint leszögezte, jó lenne az önkéntességi törvényt minél előbb elfogadni, hiszen a világ minden részén egyre nagyobb teret hódít a társadalmi összefogásnak ez a fajtája, „míg Romániában gyakran baleknek nézik az önkénteseket”.
Az új jogszabályt Tischler szerint az ebben érdekelt szociális civil szervezeteknek vagy egyházaknak kellene kezdeményezniük, de a szakember vállalja a tervezet kidolgozását. Tischler egyébként évek óta a máltai szeretetszolgálat ifjúsági elnöke, több önkéntességi akciót szervez. 2011 pedig az Európai Önkéntesség Éve lesz, éppen tíz éve, 2001-ben volt a Világ Önkéntesség Éve. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság december 5-én szervez rendezvényt, amellyel csatlakozik a mozgalomhoz. Tischler Ferenc a témában készült európai felméréseket idézve közölte, minden harmadik európai önkénteskedik, és a 80 százalék úgy tartja, hogy az önkéntesség elengedhetetlen egy egészségesen működő demokráciában.
A támogatási rendszer decentralizálását sürgeti a sport területén Tischler Ferenc. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság megbízott vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, idén az intézmény 15 ezer lejt kapott, felénél is kevesebbet, mint tavaly. Az összeget kiírták pályázatra, de a sportegyletek, egyesületek, sportszervezetek projektjeit a helyi szűrő után még el kell küldeniük az illetékes bukaresti hatósághoz is, s ennek jóváhagyását követően kerülhet sor a pénzek elosztására.
Tischler szerint eközben helyi stratégiát csak úgy lehet hatékonyan kidolgozni, ha a támogatási rendszert is helyi szinten építik ki. Ugyanakkor a megbízott igazgató arra ösztönzi a helyi sportegyesületeket, hogy hozzák nyilvánosságra rendezvényeiket, és igyekezzenek minél nagyobb tömegeket megmozgatni. „Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy sportszervezet megpályázta a támogatást az igazgatóságnál, zárt körben szervezett egy focimeccset, a pénzt elköltötték, majd elszámolták” – szögezte le a szakember. Hozzátette: a jövő évi pályázati kiírásnál pontot jelent majd egy sportszervezet számára, ha az idei rendezvényei nyilvánosság előtt zajlottak. Az intézményvezető továbbá azon is változtatni szeretne, hogy eddig a támogatások többségét a sepsiszentgyörgyi sportszervezetek kapták, a vidékiek rovására.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.