
2010. november 10., 09:212010. november 10., 09:21
A 2001-ben elfogadott, jelenleg is érvényben levő önkéntességi törvény valójában csak egy szerződés megkötésére kötelezi az önkéntest és a civil szervezetet, jogi személyt, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül közérdekű tevékenységet végez – részletezte Tischler, aki szerint az önkéntességi törvény hiányosságai miatt Romániában nagyon kevés nagy rendezvényt lehet megszervezni.
Példaként felhozta, hogy a kölni ifjúsági világtalálkozón három évvel ezelőtt egymillió fiatal vett részt, közülük százezer önkéntes vette ki a részét a szervezői munkában; ők azért jelentkeztek, mert egyszerűen csak segíteni akartak. De az is motiváció lehetett, hogy az önkéntes tevékenységük húsz pontot jelentett az egyetemi felvételi vizsgán.
Eközben az erdélyi önkéntes munkát végző fiatalok csakis abban az esetben kérnek igazolást a civil szervezettől, ahol dolgoznak, ha külföldre jelentkeznek egyetemre. „Külföldön elképzelhetetlen, hogy az országot elmossa az árvíz, közben közalkalmazottak ezrei ülnek az irodákban, és nem tesznek semmit” – szögezte le Tischler saját példájából kiindulva, ugyanis az ifjúsági és sportigazgatóság alkalmazottai szívesen segítettek volna a nyári Kovászna megyei árvizek alatt, azonban munkaidőben azt nem tehették meg, és azt sem kockáztathatták, hogy esetleg másnap elkésnek a hivatalból, mert éjszaka valahol homokzsákokkal erősítették a gátat.
„Németországban, ha az állami alkalmazott önkéntes munkát végez, és a katasztrófaelhárító hatóságtól kér erről bizonylatot, akkor a napját a munkahelyén kifizetik, sőt, hogy motiválják, még pluszjuttatásokat is kap. A romániai árvíz során az állami alkalmazottak 40–45 százaléka kivonulhatott volna segíteni, de munkaidőben ezt törvényesen nem tehették meg, s nem is voltak erre motiváltak” – ecsetelte Tischler.
Mint leszögezte, jó lenne az önkéntességi törvényt minél előbb elfogadni, hiszen a világ minden részén egyre nagyobb teret hódít a társadalmi összefogásnak ez a fajtája, „míg Romániában gyakran baleknek nézik az önkénteseket”.
Az új jogszabályt Tischler szerint az ebben érdekelt szociális civil szervezeteknek vagy egyházaknak kellene kezdeményezniük, de a szakember vállalja a tervezet kidolgozását. Tischler egyébként évek óta a máltai szeretetszolgálat ifjúsági elnöke, több önkéntességi akciót szervez. 2011 pedig az Európai Önkéntesség Éve lesz, éppen tíz éve, 2001-ben volt a Világ Önkéntesség Éve. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság december 5-én szervez rendezvényt, amellyel csatlakozik a mozgalomhoz. Tischler Ferenc a témában készült európai felméréseket idézve közölte, minden harmadik európai önkénteskedik, és a 80 százalék úgy tartja, hogy az önkéntesség elengedhetetlen egy egészségesen működő demokráciában.
A támogatási rendszer decentralizálását sürgeti a sport területén Tischler Ferenc. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság megbízott vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, idén az intézmény 15 ezer lejt kapott, felénél is kevesebbet, mint tavaly. Az összeget kiírták pályázatra, de a sportegyletek, egyesületek, sportszervezetek projektjeit a helyi szűrő után még el kell küldeniük az illetékes bukaresti hatósághoz is, s ennek jóváhagyását követően kerülhet sor a pénzek elosztására.
Tischler szerint eközben helyi stratégiát csak úgy lehet hatékonyan kidolgozni, ha a támogatási rendszert is helyi szinten építik ki. Ugyanakkor a megbízott igazgató arra ösztönzi a helyi sportegyesületeket, hogy hozzák nyilvánosságra rendezvényeiket, és igyekezzenek minél nagyobb tömegeket megmozgatni. „Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy sportszervezet megpályázta a támogatást az igazgatóságnál, zárt körben szervezett egy focimeccset, a pénzt elköltötték, majd elszámolták” – szögezte le a szakember. Hozzátette: a jövő évi pályázati kiírásnál pontot jelent majd egy sportszervezet számára, ha az idei rendezvényei nyilvánosság előtt zajlottak. Az intézményvezető továbbá azon is változtatni szeretne, hogy eddig a támogatások többségét a sepsiszentgyörgyi sportszervezetek kapták, a vidékiek rovására.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.