
2010. november 09., 09:092010. november 09., 09:09
Zoellick a húsz vezető fejlett és feltörekvő gazdasági erőközpont (G20) szöuli csúcsértekezlete elé időzített cikkében azt írta, hogy a Húszaknak együttműködésen alapuló pénzügyi rendszert kellene felépíteniük, amely tükrözi a jelenleg kialakulóban lévő gazdasági viszonyokat.
A Világbank vezetője szerint az általa javasolt új, összehangolt rendszerben a dollár, az euró, a japán jen, az angol font és a kínai jüan venne részt. Emellett „meg lehetne fontolni” az arany alkalmazását az inflációval, a deflációval és a jövőbeni valutaárfolyamokkal kapcsolatos piaci várakozások nemzetközi referenciapontjaként – áll Zoellick írásában. A Világbank elnöke szerint jóllehet, „a tankönyvek az aranyat a régi idők pénzének tekintik”, a piacok azonban már ma is alternatív pénzügyi eszközként használják.
Zoellick szerint a G20-országok „kulcsfontosságú” gazdaságainak mindemellett meg kellene állapodniuk olyan párhuzamos szerkezeti reformprogramok végrehajtásában, amelyek nem csupán a kereslet kiegyensúlyozását célozzák, hanem a növekedést is serkentik. A szerző kiemeli az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek szerinte megállapodhatnának meghatározott, egymást erősítő gazdaságélénkítő lépésekben. A két ország egyezségre juthatna a kínai valuta erősítésének folyamatáról, vagy egy széles mozgásterű árfolyamsáv kialakításáról. Az Egyesült Államok cserében vállalhatná, hogy lemond a megtorló jellegű kereskedelmi akciókról.
A javaslatcsomag további részeként a csoportot alkotó többi nagy gazdaságnak – kezdve a G7 szűkebb körével – meg kellene állapodnia abban, hogy lemondanak a valutaintervenciókról. Ez alól csak ritkán előálló körülmények közepette, másokkal megállapodva lehetne kivételt tenni – vázolta elképzeléseit a Világbank elnöke.
Zoellick szerint a G20-csoport azzal is támogathatná a növekedést, hogy foglalkozik a fejlődő országok kínálati oldali szűk keresztmetszeteivel. A fejlődő térség ma már a világgazdasági növekedés felét adja, és importigénye kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a fejlett gazdaságoké. A G20-gazdaságok külön támogatásban részesíthetnék a fejlődők infrastruktúráját, mezőgazdaságát és az „egészséges, képzett” helyi munkaerő-állomány kialakulását.
A Világbank elnöke szerint az általa javasolt csomagterv lehetővé tenné, hogy a kormányok „a problémák előtt járjanak”, ahelyett, hogy gazdasági, politikai, társadalmi viharokra kelljen reagálniuk. A G20-országoknak az irányítás vagy a sodródás között kell választaniuk, és döntésük meghatározó tényezője lehet annak, hogy sikerül-e sokoldalú együttműködéssel erőteljes gazdasági kilábalást elérni – fejezi be írását Robert Zoellick.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.