
2010. november 09., 09:092010. november 09., 09:09
Zoellick a húsz vezető fejlett és feltörekvő gazdasági erőközpont (G20) szöuli csúcsértekezlete elé időzített cikkében azt írta, hogy a Húszaknak együttműködésen alapuló pénzügyi rendszert kellene felépíteniük, amely tükrözi a jelenleg kialakulóban lévő gazdasági viszonyokat.
A Világbank vezetője szerint az általa javasolt új, összehangolt rendszerben a dollár, az euró, a japán jen, az angol font és a kínai jüan venne részt. Emellett „meg lehetne fontolni” az arany alkalmazását az inflációval, a deflációval és a jövőbeni valutaárfolyamokkal kapcsolatos piaci várakozások nemzetközi referenciapontjaként – áll Zoellick írásában. A Világbank elnöke szerint jóllehet, „a tankönyvek az aranyat a régi idők pénzének tekintik”, a piacok azonban már ma is alternatív pénzügyi eszközként használják.
Zoellick szerint a G20-országok „kulcsfontosságú” gazdaságainak mindemellett meg kellene állapodniuk olyan párhuzamos szerkezeti reformprogramok végrehajtásában, amelyek nem csupán a kereslet kiegyensúlyozását célozzák, hanem a növekedést is serkentik. A szerző kiemeli az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek szerinte megállapodhatnának meghatározott, egymást erősítő gazdaságélénkítő lépésekben. A két ország egyezségre juthatna a kínai valuta erősítésének folyamatáról, vagy egy széles mozgásterű árfolyamsáv kialakításáról. Az Egyesült Államok cserében vállalhatná, hogy lemond a megtorló jellegű kereskedelmi akciókról.
A javaslatcsomag további részeként a csoportot alkotó többi nagy gazdaságnak – kezdve a G7 szűkebb körével – meg kellene állapodnia abban, hogy lemondanak a valutaintervenciókról. Ez alól csak ritkán előálló körülmények közepette, másokkal megállapodva lehetne kivételt tenni – vázolta elképzeléseit a Világbank elnöke.
Zoellick szerint a G20-csoport azzal is támogathatná a növekedést, hogy foglalkozik a fejlődő országok kínálati oldali szűk keresztmetszeteivel. A fejlődő térség ma már a világgazdasági növekedés felét adja, és importigénye kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a fejlett gazdaságoké. A G20-gazdaságok külön támogatásban részesíthetnék a fejlődők infrastruktúráját, mezőgazdaságát és az „egészséges, képzett” helyi munkaerő-állomány kialakulását.
A Világbank elnöke szerint az általa javasolt csomagterv lehetővé tenné, hogy a kormányok „a problémák előtt járjanak”, ahelyett, hogy gazdasági, politikai, társadalmi viharokra kelljen reagálniuk. A G20-országoknak az irányítás vagy a sodródás között kell választaniuk, és döntésük meghatározó tényezője lehet annak, hogy sikerül-e sokoldalú együttműködéssel erőteljes gazdasági kilábalást elérni – fejezi be írását Robert Zoellick.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.