
2010. november 09., 09:092010. november 09., 09:09
Zoellick a húsz vezető fejlett és feltörekvő gazdasági erőközpont (G20) szöuli csúcsértekezlete elé időzített cikkében azt írta, hogy a Húszaknak együttműködésen alapuló pénzügyi rendszert kellene felépíteniük, amely tükrözi a jelenleg kialakulóban lévő gazdasági viszonyokat.
A Világbank vezetője szerint az általa javasolt új, összehangolt rendszerben a dollár, az euró, a japán jen, az angol font és a kínai jüan venne részt. Emellett „meg lehetne fontolni” az arany alkalmazását az inflációval, a deflációval és a jövőbeni valutaárfolyamokkal kapcsolatos piaci várakozások nemzetközi referenciapontjaként – áll Zoellick írásában. A Világbank elnöke szerint jóllehet, „a tankönyvek az aranyat a régi idők pénzének tekintik”, a piacok azonban már ma is alternatív pénzügyi eszközként használják.
Zoellick szerint a G20-országok „kulcsfontosságú” gazdaságainak mindemellett meg kellene állapodniuk olyan párhuzamos szerkezeti reformprogramok végrehajtásában, amelyek nem csupán a kereslet kiegyensúlyozását célozzák, hanem a növekedést is serkentik. A szerző kiemeli az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek szerinte megállapodhatnának meghatározott, egymást erősítő gazdaságélénkítő lépésekben. A két ország egyezségre juthatna a kínai valuta erősítésének folyamatáról, vagy egy széles mozgásterű árfolyamsáv kialakításáról. Az Egyesült Államok cserében vállalhatná, hogy lemond a megtorló jellegű kereskedelmi akciókról.
A javaslatcsomag további részeként a csoportot alkotó többi nagy gazdaságnak – kezdve a G7 szűkebb körével – meg kellene állapodnia abban, hogy lemondanak a valutaintervenciókról. Ez alól csak ritkán előálló körülmények közepette, másokkal megállapodva lehetne kivételt tenni – vázolta elképzeléseit a Világbank elnöke.
Zoellick szerint a G20-csoport azzal is támogathatná a növekedést, hogy foglalkozik a fejlődő országok kínálati oldali szűk keresztmetszeteivel. A fejlődő térség ma már a világgazdasági növekedés felét adja, és importigénye kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a fejlett gazdaságoké. A G20-gazdaságok külön támogatásban részesíthetnék a fejlődők infrastruktúráját, mezőgazdaságát és az „egészséges, képzett” helyi munkaerő-állomány kialakulását.
A Világbank elnöke szerint az általa javasolt csomagterv lehetővé tenné, hogy a kormányok „a problémák előtt járjanak”, ahelyett, hogy gazdasági, politikai, társadalmi viharokra kelljen reagálniuk. A G20-országoknak az irányítás vagy a sodródás között kell választaniuk, és döntésük meghatározó tényezője lehet annak, hogy sikerül-e sokoldalú együttműködéssel erőteljes gazdasági kilábalást elérni – fejezi be írását Robert Zoellick.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.