
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 01., 08:412011. április 01., 08:41
Borbély László környezetvédelmi miniszter csütörtöki látogatása alkalmával egy 100 millió euró összértékű vízhálózat-fejlesztési- és szennyvízkezelési projekt támogatásáról írt alá szerződést a megye vezetőségével, továbbá azt ígérte, lesz pénz a szeméttároló befejezésére is.
A hulladékgazdálkodás tekintetében Szatmár megye eléggé szorult helyzetben van, ugyanis az EU-csatlakozási szerződés megalkotása során – további három megyével együtt – felvállalta, hogy 2010. július 16-áig bevezeti a szelektív hulladékgyűjtést, illetve bezárja a meglévő szeméttelepeket, és csak egyetlen, az egész megyét kiszolgáló tározó működik majd. A munkálatokat azonban nem tudták időben elkezdeni, mivel a vonatkozó közbeszerzési pályázat eredményét a licitre jelentkező vállalatok megóvták, a döntéshozatalra pedig több mint egy év után sem került sor. Végül, valószínűleg a gazdasági recesszió által az építkezési vállalatokra nehezedő nyomás miatt, a cégek mégiscsak hajlandóak voltak kiegyezni a megyei önkormányzattal és elfogadni az eredetileg kínált összeget.
A vállalt határidőig, azaz tavaly nyárig azonban nem sikerült működőképes állapotba hozni a szemétválogató gépsorokat is magában foglaló megyei hulladéklerakatot, a létező szeméttelepeket viszont nem használhatták tovább, ezért köztes megoldáshoz folyamodtak. Kiástak egy ideiglenes, bentonittal szigetelt tározót, ebbe hordják jelenleg a szemetet. Ezt a tervek szerint az új létesítmény első cellájának kialakítása után kiürítik, a tartalmát átválogatják, és a végleges helyére hordják. A lerakat kiépítésének összköltségvetése 117 millió lej, melyből 30 milliót állnak a megyei kasszából, a többit pedig a tervek szerint a kormány fizeti. A beruházás jelenleg körülbelül 30 százalékban van kész. „Tavaly azt ígértem, hogy tízmillió lejt utal ki a környezetvédelmi minisztérium a Szatmár megyei hulladéklerakat kiépítésére, végül viszont sikerült huszonkétmilliót adni – közölte csütörtökön Borbély László. – Dolgozzanak tovább, mert garantálom, hogy megkapják a szükséges pénz hátralevő részét is.”
A Szamosdob község határában épülő hulladéklerakat egyébként a becslések szerint 25-30 évig lesz képes kiszolgálni Szatmár megyét. Öt, egyenként öthektáros alapterületű, 2,5–3,5 méter mély gödörből áll majd a tároló része, melyben 18 méter magasan púpozzák fel a kiválogatott – újrahasznosítható anyagokat nem tartalmazó – hulladékot. A tervek szerint harminc év múlva, miután felszámolják a telepet, öt húszméteres, befedett és befásított domb marad csak a szeméthegyek helyén. Az első cellát az önkormányzat szerint ez év júniusában adják majd át.
A tárcavezető emellett egy 100 millió euró összértékű, nagyobb részben az Európai Unió által finanszírozott fejlesztési projektet is aláírt, melyből a vízhálózatot bővítik majd, továbbá fejlesztik a szennyvízelvezető rendszereket, és szennyvíztisztító telepeket építenek és fejlesztenek. Annak érdekében, hogy az EU strukturális alapjaihoz, egész pontosan a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programra pályázni tudjanak, a Szatmár megyei önkormányzatok létrehoztak egy regionális vízszolgáltató részvénytársaságot, Apaserv Rt. néven. Lényegében a szatmárnémeti szolgáltatóba „vásárolta be magát” további harminc település és a megyei önkormányzat, ezzel párhuzamosan pedig a polgármesteri hivatalok és a megyei tanács alapított egy településközi fejlesztési társulást is, amely a cég tevékenységét illetően döntéseket hoz.
A környezetvédelmi tárca támogatásával egy szakcég készített egy hosszú távú fejlesztési tervet, továbbá a legszükségesebb beruházásokkal kapcsolatosan egy projektet is írt, amelyre – a minisztérium jóváhagyását követően – a napokban Brüsszel is rábólintott. A pályázatban szereplő fejlesztéseket az elkövetkező három évben kell végrehajtania az Apaserv Rt.-nek. A kiadások 85 százalékát az Európai Unió állja, 15 százalékát pedig a román kormány, a kedvezményezett önkormányzatok és a vízszolgáltató közösen fizeti majd.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!