2011. szeptember 16., 09:452011. szeptember 16., 09:45
„A deficitcsökkentési igyekezet nyomása tartós recesszióba taszítja az euróövezetet, ami beláthatatlan politikai következményekkel jár majd” – vetíti előre a neves befektetési szakember a New York Review of Books számára írott, csütörtökön megjelent cikkében. Az adók kivetésére és kötvények kibocsátásra jogosult közös pénzügyminisztérium hiánya „az euró létrehozásának olyan rejtett szerkezeti hiányossága”, ami nemcsak hogy az egységes európai fellépést akadályozza meg válságok idején, de egyenesen egyes kormányok kénye-kedvének teszi ki az egész régiót – fejti ki Soros György. Szerinte ez az a súlyos hiányosság, ami a Lehman Brothers 2008-as összeomlásával kiváltott nemzetközi pénzügyi válságnál is nehezebben kezelhetővé teszi az euróövezeti adósságszolgálati válságot.
„Az EFSF európai pénzügyi stabilitási eszköz és az azt 2013-ban felváltó ESM európai stabilitási mechanizmus lehetne az a hiányzó láncszem, amivel meg lehetne állítani a sodródást a válság feltartóztathatatlan örvénye felé, bár ehhez új közösségi szerződés megkötésére lenne szükség, és Németországban merev ellenállásba ütközne. Egy ilyen lépés ugyanis elsősorban Németországban élezné ki az ellentéteket” – fogalmaz a magyar származású üzletember. Hozzáteszi: a német közvélemény még mindig abban a hitben él, hogy módjában áll választani a támogatás, illetve az euró feladása között, ám szerinte ez nagy tévedés. „A pénzügyi rendszerben a vagyon és az adósság olyan szoros szövevénye alakult ki, hogy az euró kudarca a politika által már kezelhetetlen leolvadást okozna. Minél később ébred rá a német közvélemény erre, annál nagyobb árat kell majd fizetnie, és nemcsak neki, de a világ többi részének is” – mutat rá Soros György a Van jövője az eurónak? című írásában.
| Nem számít újabb recesszióra Európában Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos. Csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján olyan adatokat ismertetett ugyan, amelyek a gazdasági növekedés lassulására utalnak kulcsfontosságú uniós országokban, ám szerinte visszaeséstől nem kell tartani. Rehn elismerte, hogy az európai gazdasági kilátások az utóbbi időben romlottak. Mint fogalmazott, az adósságválság viharait a reálgazdaság is megszenvedi. A brüsszeli statisztikai adatok szerint az EU gazdasága az első negyedévben még erőteljesen növekedett, aztán a növekedés lassult. E lassulás az év hátralevő részében folytatódik, és a növekedés az év végére már csaknem teljesen megszűnik – 0,1–0,2 százalékosra mérséklődik. Éves átlagban azonban idén még így is várható 1,7 százalékos GDP-bővülés a 27 EU-országban, illetve 1,6 százalékos bővülés a 17 euróövezeti tagállamban. Eközben a londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtökön úgy vélekedtek, hogy a mélyülő euróövezeti adósságválság most már az eddiginél „agresszívabb járvány” formájában kezd átterjedni Kelet-Európára is. A Capital Economics legújabb negyedéves prognózisa „reménytelenül derűlátónak” nevezi az általános elemzői konszenzust, amely 2012-re és 2013-ra egyaránt 4 százalék körüli GDP-növekedési átlagot valószínűsít a kelet-közép-európai gazdaságokban. A cég szerint azonban a lassulás tényleges mértéke az euróövezeti fejleményektől függ, és így az sem zárható ki, hogy a kelet-közép-európai régió egésze ismét recesszióba kerül. A ház szerint emellett a térségbe irányuló tőkebeáramlásban is „fennakadások” lehetnek. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok