Soros György közös pénzügyi tárcát sürget

Az egyetlen megoldást az adósságszolgálati válságra az euróövezeti támogatási alap egy közös pénzügyminisztériummá való átalakítása és a periféria – Görögország, Portugália és esetleg Írország – „rendezett csődje” jelenti – szögezte le Soros György.

Hírösszefoglaló

2011. szeptember 16., 09:452011. szeptember 16., 09:45

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

„A deficitcsökkentési igyekezet nyomása tartós recesszióba taszítja az euróövezetet, ami beláthatatlan politikai következményekkel jár majd” – vetíti előre a neves befektetési szakember a New York Review of Books számára írott, csütörtökön megjelent cikkében. Az adók kivetésére és kötvények kibocsátásra jogosult közös pénzügyminisztérium hiánya „az euró létrehozásának olyan rejtett szerkezeti hiányossága”, ami nemcsak hogy az egységes európai fellépést akadályozza meg válságok idején, de egyenesen egyes kormányok kénye-kedvének teszi ki az egész régiót – fejti ki Soros György. Szerinte ez az a súlyos hiányosság, ami a Lehman Brothers 2008-as összeomlásával kiváltott nemzetközi pénzügyi válságnál is nehezebben kezelhetővé teszi az euróövezeti adósságszolgálati válságot.

„Az EFSF európai pénzügyi stabilitási eszköz és az azt 2013-ban felváltó ESM európai stabilitási mechanizmus lehetne az a hiányzó láncszem, amivel meg lehetne állítani a sodródást a válság feltartóztathatatlan örvénye felé, bár ehhez új közösségi szerződés megkötésére lenne szükség, és Németországban merev ellenállásba ütközne. Egy ilyen lépés ugyanis elsősorban Németországban élezné ki az ellentéteket” – fogalmaz a magyar származású üzletember. Hozzáteszi: a német közvélemény még mindig abban a hitben él, hogy módjában áll választani a támogatás, illetve az euró feladása között, ám szerinte ez nagy tévedés. „A pénzügyi rendszerben a vagyon és az adósság olyan szoros szövevénye alakult ki, hogy az euró kudarca a politika által már kezelhetetlen leolvadást okozna. Minél később ébred rá a német közvélemény erre, annál nagyobb árat kell majd fizetnie, és nemcsak neki, de a világ többi részének is” – mutat rá Soros György a Van jövője az eurónak? című írásában.

„Terjedő agresszív járvány”
Nem számít újabb recesszióra Európában Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos. Csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján olyan adatokat ismertetett ugyan, amelyek a gazdasági növekedés lassulására utalnak kulcsfontosságú uniós országokban, ám szerinte visszaeséstől nem kell tartani. Rehn elismerte, hogy az európai gazdasági kilátások az utóbbi időben romlottak. Mint fogalmazott, az adósságválság viharait a reálgazdaság is megszenvedi. A brüsszeli statisztikai adatok szerint az EU gazdasága az első negyedévben még erőteljesen növekedett, aztán a növekedés lassult. E lassulás az év hátralevő részében folytatódik, és a növekedés az év végére már csaknem teljesen megszűnik – 0,1–0,2 százalékosra mérséklődik. Éves átlagban azonban idén még így is várható 1,7 százalékos GDP-bővülés a 27 EU-országban, illetve 1,6 százalékos bővülés a 17 euróövezeti tagállamban. Eközben a londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtökön úgy vélekedtek, hogy a mélyülő euróövezeti adósságválság most már az eddiginél „agresszívabb járvány” formájában kezd átterjedni Kelet-Európára is. A Capital Economics legújabb negyedéves prognózisa „reménytelenül derűlátónak” nevezi az általános elemzői konszenzust, amely 2012-re és 2013-ra egyaránt 4 százalék körüli GDP-növekedési átlagot valószínűsít a kelet-közép-európai gazdaságokban. A cég szerint azonban a lassulás tényleges mértéke az euróövezeti fejleményektől függ, és így az sem zárható ki, hogy a kelet-közép-európai régió egésze ismét recesszióba kerül. A ház szerint emellett a térségbe irányuló tőkebeáramlásban is „fennakadások” lehetnek.