
Fotó: Archív
2010. március 18., 10:212010. március 18., 10:21
A váradiak által Szilvásként ismert Sebes-Körös-parti kirándulóhely egy vasúti híd közelében fekszik, autó- és gyalogosforgalmat is elbíró híd azonban nincs a közelben. Amikor az olasz cég bejelentette, hogy üdülőparadicsomot, hotelt és üzleti központot kíván építeni a telken, a városi önkormányzat azt kérte, építsenek egy hidat is, amelyet aztán nemcsak ügyfeleik használhatnak, hanem valamennyi váradi.
Amint arról beszámoltunk, az üdülőközpont tervét tavaly nyáron mutatták be a városvezetőségnek, a híd látványtervét, illetve műszaki sajátosságait pedig tegnap tették közzé egy közvitán, ahová a város lakóit is várták. Az újságírók és a maroknyi megjelent azonban hiába kérte, hogy láthassa a megvalósíthatósági tanulmányt, Gheorghe Carp alpolgármester közölte: nem közpénzből finanszírozott projektről, hanem egy magáncég befektetéséről lévén szó, a MACIO nem köteles nyilvánosságra hozni sem az árat, sem az ezt alátámasztó részleteket.
Annyit sikerült mégis megtudnunk, hogy a 81 méter hosszú, acél- és betonszerkezetű híd maximum 2–2,5 millió euróba kerül majd. Egyelőre az engedélyeztetésnél tartanak, a híd és a Szilvásban építendő üdülőhely terve azonban szorosan összefügg egymással: amíg ugyanis a hidat nem kezdi el építeni a befektető, nem kap építkezési engedélyt a többire sem. Lucian Bara, a MACIO helyi képviselője úgy saccolja, ehhez még két-három hónapra van szükség.
„Egyetlen fát sem fogunk kivágni, nagyon komolyan vesszük a környezetvédelmet és a szennyezés csökkentését” – ígérte Bara. Mihai Togor, a zöldek regionális ernyőszervezetének elnöke ugyanis felhívta a figyelmet: a tervezett építkezések környékén csaknem százéves jegenyefák állnak, amelyeket bűn volna elpusztítani. A beruházó képviselője megjegyezte: ha mégis kénytelenek lesznek fákat feláldozni, a helyükbe biztosan ültetnek majd újakat.
A tervezett épületek közül először az üzleti szférának szánt központot kezdik majd építeni, EU-s pályázaton elnyert pénzekből, csakhogy – mint megtudtuk – mostanáig nem érkezett meg a beígért összeg az Északnyugati Fejlesztési Régiótól. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a híddal, ha pénz hiányában késik a beruházás, Gheorghe Carp úgy felelt: 500 ezer eurót helyeztek letétbe garanciaként, a híd tehát mindenképpen megépül, függetlenül a többi munkálat stádiumától. A befektető ígérete szerint a hidat az év végén, legkésőbb jövő tavasszal átadják a forgalomnak.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?