Fotó: Mediafax
Lucian Croitoru jegybanki szakértő szerint illúzió azt hinni, hogy erőltetni lehet az előrelépést az olcsó munkaerővel rendelkező országok sorából. A béremelések és a minimálbér növelése negatívan hat ki a magánszférára.
2017. július 19., 15:442017. július 19., 15:44
A közszféra fizetésemelései és a minimálbér növelése negatívan hat ki a magánszférára, miután a termelékenység nem tudja tartani a tempót, így sérül a versenyképesség – ez pedig rossz hír az infláció és a gazdasági növekedés tekintetében – idézi a Bloomberg Lucian Croitorut, a Román Nemzeti Bank elnökének, Mugur Isărescunak monetáris politikai tanácsadóját.
– hívta fel a figyelmet a jegybanki szakember.
A kormányt minden irányból bírálták amiatt, hogy rövid távú gazdaságpolitikával állt elő. Bár a gazdasági növekedés üteme meghaladta az 5 százalékot a béremeléseknek és az adócsökkentéseknek köszönhetően, a jegybank és az elemzők is azt mondják, hogy mindez negatívan hat ki a befektetésekre, ami pedig korlátozni fogja a jövőbeni gyarapodást. Az alacsony bérek olyan vállalatokat vonzottak Romániába, mint a Renault Rt. és a Ford Motor Co. – emlékeztet a Bloomberg.
Croitoru kijelentését támasztja alá a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának nemrég kiadott közleménye is,
Az egyik fő ok a munkaerővel járó kiadások növekedése, amit a munkaerőhiány, a bürokrácia, a nagy adók és a korrupció követnek.
A brit Alison Hayes készruhagyár márciusban zárta be romániai gyárát, az egyik ok a munkaerővel járó kiadások növekedése volt. A Világgazdasági Fórum által készített, a 2016-os adatokon alapuló versenyképességi rangsorban Románia kilenc helyet veszített, és jelenleg 138 ország között a 62.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!