
Nincs nagy tolongás a romániai boltokban, visszaesett a vásárlás üteme
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben Romániában látványosan visszaesett, Magyarországon nőtt a lakosság vásárlókedve. A vásárlás visszaesése Romániában egyértelműen a magas inflációval van összefüggésben.
2026. április 08., 11:082026. április 08., 11:08
Az év első két hónapjában a nyers adatok szerint 7,6 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első két hónapjához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nyers adatok szerint a nem élelmiszertermékek forgalma 10,7 százalékkal,
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszertermékek forgalma 8,8 százalékkal, az üzemanyagoké 3,8 százalékkal csökkent, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése pedig 1,7 százalékkal mérséklődött éves összevetésben.

Az infláció éves rátája csak az év második felében tér vissza egyértelműbben csökkenő pályára, ez a folyamat azonban időt és körültekintést igényel a gazdaságpolitikai intézkedések kalibrálásában.
Januárhoz viszonyítva februárban a nyers adatok szerint 0,4 százalékos forgalomcsökkenést, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 0,2 százalékos növekedést regisztráltak. A fenti adatok a személygépkocsi- és a motorkerékpár-értékesítéseket nem tartalmazzák.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyancsak szerdán közzétett adatai alapján februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok alapján 3,8 százalékkal bővült Magyarországon. Az előző hónaphoz képest a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt tovább a kiskereskedelmi forgalom.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítési volumene a nyers adatok alapján 2,2 százalékkal, ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzleteké 4,1 százalékkal bővült 2025 februárhoz képest. Miközben a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint összességében 5 százalékkal nőtt.

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!