Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (az EU lakosságának 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból.
2024. július 13., 18:162024. július 13., 18:16
2024. július 13., 18:312024. július 13., 18:31
A megfelelő étkezést megfizetni nem tudók aránya Romániában volt a legmagasabb 2023-ban, 23,3 százalékra nőtt a 2022-es 22,1 százalékról. Romániát Bulgária (19,9 százalék), Szlovákia (17,8 százalék) és Magyarország (14,7 százalék) követi a sorban.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a szegénység kockázatának kitett személyek körében uniós szinten 22,3 százalék volt azoknak az aránya, akik nem engedhetik meg maguknak a megfelelő étkezést. Ez 2,6 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz mérten.
A romániai lakosok 32 százalékát fenyegette tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye; ez messze a legmagasabb arány az uniós tagállamok között – derül ki az Eurostat szerdán közzétett jelentéséből.
A szegénység által veszélyeztetettek körében a kétnaponta egy megfelelő étkezést maguknak megengedni nem tudók aránya Szlovákiában volt a legnagyobb, 45,7 százalék. Magyarországon 44,9 százalék, Bulgáriában 40,2 százalék volt ez az arány, Romániában pedig a 2022-es 43 százalékról tavaly 40 százalékra csökkent.
Tavaly Románia minden ötödik lakóját érintette a szegénység, a nyugdíjak és szociális juttatások kifizetése nélkül pedig a lakosság közel fele (45 százaléka) élne a relatív szegénységi küszöb alatt – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!