Rengeteg pénz a sokat vitatott vidombáki repülőtérre

Elmondta, mielőtt partnerséget kötnének a brassói városi tanáccsal, a menet közben teljesen leállt munkálatok folytatása érdekében, szükség volt egy pontos kimutatásra, hogy a megyeháza mekkora összeget fektetett be a projektbe.

Mint részletezte, 2006-ban mintegy 72 ezer eurót költöttek a megvalósíthatósági tanulmányra, aztán egy évvel később 21 ezer eurót a területrendezési tervre. 2008-ban több mint 250 ezer euróba került a városrendezési és árvízvédelmi tanulmány, az építőtelep előkészítése. Rá egy évre viszont nem költöttek szinte semmit, majd 2010-ben újabb félmillió eurót arra, hogy kiiktassák a területet a mezőgazdasági nyilvántartásból. 2011-ben 3 millió euróba került a területrendezés és a kerítés, egy évvel később pedig 4,5 millió eurót fizettek a kisajátításért és a magasfeszültségi kockázatelemzésért.

A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy évvel később újabb 4,9 millió eurót, majd tavaly 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére. Idén nem különítettek el pénzt a reptérre, mert várják a törvénymódosítást és a brassói városi tanáccsal tervezett partnerség létrejöttét.

Mint a megyei közgyűlés alelnöke is emlékeztetett, még mindig nem módosították a 2015/297-es törvényt, ami alapján a reptér 200 hektáros területe a brassói burgonya- és cukorrépa-kutató országos intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz. A parlament ugyan tavaly megszavazta ezt a jogszabályt, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a dokumentumba, ezért új tervezetre van szükség, hogy az elírásokat javítsák.

„Sok adatot összekevertek, így a területet nem tudjuk átvenni. Két hónapig jártuk a különböző minisztériumokat, abban bízva, hogy kormányhatározattal megoldható a módosítás, ám kiderült, mégis újra át kell vinni a parlamenten. Előkészítjük a dokumentációt, és arra kérjük a Brassó megyei honatyákat, hogy sürgessék annak elfogadását” – magyarázta Adrian Gabor.

Amint arról több ízben is írtunk, a legfrissebb számítások szerint a vidombáki légikikötő befejezésére még legalább 40–50 millió euróra lenne szükség, meg kell építeni a terminált, az irányítótornyot. A Brassó megyei RMDSZ-es politikusok azonban úgy látják, hogy országos szinten nincs politikai akarat a brassói nemzetközi reptér megépítésére, holott nemcsak a megyének, hanem az egész Székelyföldnek érdeke a légikikötő beindítása.

Többen viszont a reptér szükségességét is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy aránylag kis távolságra működik a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér. Az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére – mint ismeretes – már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta több ízben politikai csatározások tárgya volt.