
A Brassó megyei önkormányzat tíz év alatt máris 24,7 millió eurót költött a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérre, ám még csak egy kifutópálya és a kerítés készült el – vonta meg a mérleget Adrian Gabor, a megyei közgyűlés alelnöke.
2016. április 21., 13:152016. április 21., 13:15
2016. április 21., 15:142016. április 21., 15:14
Elmondta, mielőtt partnerséget kötnének a brassói városi tanáccsal, a menet közben teljesen leállt munkálatok folytatása érdekében, szükség volt egy pontos kimutatásra, hogy a megyeháza mekkora összeget fektetett be a projektbe.
Mint részletezte, 2006-ban mintegy 72 ezer eurót költöttek a megvalósíthatósági tanulmányra, aztán egy évvel később 21 ezer eurót a területrendezési tervre. 2008-ban több mint 250 ezer euróba került a városrendezési és árvízvédelmi tanulmány, az építőtelep előkészítése. Rá egy évre viszont nem költöttek szinte semmit, majd 2010-ben újabb félmillió eurót arra, hogy kiiktassák a területet a mezőgazdasági nyilvántartásból. 2011-ben 3 millió euróba került a területrendezés és a kerítés, egy évvel később pedig 4,5 millió eurót fizettek a kisajátításért és a magasfeszültségi kockázatelemzésért.
A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy évvel később újabb 4,9 millió eurót, majd tavaly 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére. Idén nem különítettek el pénzt a reptérre, mert várják a törvénymódosítást és a brassói városi tanáccsal tervezett partnerség létrejöttét.
Mint a megyei közgyűlés alelnöke is emlékeztetett, még mindig nem módosították a 2015/297-es törvényt, ami alapján a reptér 200 hektáros területe a brassói burgonya- és cukorrépa-kutató országos intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz. A parlament ugyan tavaly megszavazta ezt a jogszabályt, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a dokumentumba, ezért új tervezetre van szükség, hogy az elírásokat javítsák.
„Sok adatot összekevertek, így a területet nem tudjuk átvenni. Két hónapig jártuk a különböző minisztériumokat, abban bízva, hogy kormányhatározattal megoldható a módosítás, ám kiderült, mégis újra át kell vinni a parlamenten. Előkészítjük a dokumentációt, és arra kérjük a Brassó megyei honatyákat, hogy sürgessék annak elfogadását” – magyarázta Adrian Gabor.
Amint arról több ízben is írtunk, a legfrissebb számítások szerint a vidombáki légikikötő befejezésére még legalább 40–50 millió euróra lenne szükség, meg kell építeni a terminált, az irányítótornyot. A Brassó megyei RMDSZ-es politikusok azonban úgy látják, hogy országos szinten nincs politikai akarat a brassói nemzetközi reptér megépítésére, holott nemcsak a megyének, hanem az egész Székelyföldnek érdeke a légikikötő beindítása.
Többen viszont a reptér szükségességét is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy aránylag kis távolságra működik a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér. Az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére – mint ismeretes – már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta több ízben politikai csatározások tárgya volt.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!