A Brassó megyei önkormányzat tíz év alatt máris 24,7 millió eurót költött a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérre, ám még csak egy kifutópálya és a kerítés készült el – vonta meg a mérleget Adrian Gabor, a megyei közgyűlés alelnöke.
2016. április 21., 13:152016. április 21., 13:15
2016. április 21., 15:142016. április 21., 15:14
Elmondta, mielőtt partnerséget kötnének a brassói városi tanáccsal, a menet közben teljesen leállt munkálatok folytatása érdekében, szükség volt egy pontos kimutatásra, hogy a megyeháza mekkora összeget fektetett be a projektbe.
Mint részletezte, 2006-ban mintegy 72 ezer eurót költöttek a megvalósíthatósági tanulmányra, aztán egy évvel később 21 ezer eurót a területrendezési tervre. 2008-ban több mint 250 ezer euróba került a városrendezési és árvízvédelmi tanulmány, az építőtelep előkészítése. Rá egy évre viszont nem költöttek szinte semmit, majd 2010-ben újabb félmillió eurót arra, hogy kiiktassák a területet a mezőgazdasági nyilvántartásból. 2011-ben 3 millió euróba került a területrendezés és a kerítés, egy évvel később pedig 4,5 millió eurót fizettek a kisajátításért és a magasfeszültségi kockázatelemzésért.
A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy évvel később újabb 4,9 millió eurót, majd tavaly 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére. Idén nem különítettek el pénzt a reptérre, mert várják a törvénymódosítást és a brassói városi tanáccsal tervezett partnerség létrejöttét.
Mint a megyei közgyűlés alelnöke is emlékeztetett, még mindig nem módosították a 2015/297-es törvényt, ami alapján a reptér 200 hektáros területe a brassói burgonya- és cukorrépa-kutató országos intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz. A parlament ugyan tavaly megszavazta ezt a jogszabályt, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a dokumentumba, ezért új tervezetre van szükség, hogy az elírásokat javítsák.
„Sok adatot összekevertek, így a területet nem tudjuk átvenni. Két hónapig jártuk a különböző minisztériumokat, abban bízva, hogy kormányhatározattal megoldható a módosítás, ám kiderült, mégis újra át kell vinni a parlamenten. Előkészítjük a dokumentációt, és arra kérjük a Brassó megyei honatyákat, hogy sürgessék annak elfogadását” – magyarázta Adrian Gabor.
Amint arról több ízben is írtunk, a legfrissebb számítások szerint a vidombáki légikikötő befejezésére még legalább 40–50 millió euróra lenne szükség, meg kell építeni a terminált, az irányítótornyot. A Brassó megyei RMDSZ-es politikusok azonban úgy látják, hogy országos szinten nincs politikai akarat a brassói nemzetközi reptér megépítésére, holott nemcsak a megyének, hanem az egész Székelyföldnek érdeke a légikikötő beindítása.
Többen viszont a reptér szükségességét is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy aránylag kis távolságra működik a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér. Az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére – mint ismeretes – már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta több ízben politikai csatározások tárgya volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!