
Robert Habeck alkancellár szerint a válság széles körű elégedetlenségbe torkoll
Fotó: Robert Habeck/Facebook
Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.
2022. október 12., 18:102022. október 12., 18:10
2022. október 12., 19:242022. október 12., 19:24
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre. A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.
A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. „Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik” – húzta alá a Zöldek politikusa.
Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei „egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz” – jelentette ki a német alkancellár.
Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.
Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.
A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és „rekordgyorsasággal” épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is „szűkös jószág” marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.
Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.
Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem „strukturális reformokat”, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!