2010. augusztus 26., 06:322010. augusztus 26., 06:32
Miközben a Romániában palackozott kétliteres ásványvíz ára a legnagyobb hazai bevásárlóközpontokban is két lej körül alakul, addig akadnak olyan helyek, ahol 1 lejnél ol-csóbban meg lehet vásárolni a Magyarországról importált, buborékos vagy mentes vizet. Legtöbbször pedig utóbbiak sem úgymond asztali vizek, hanem ténylegesen forrásról töltött, ásványi anyagot tartalmazó vizek. Nagyvárad központjában például nemrég nyílt egy többnyire amúgy is magyarországi termékeket forgalmazó szupermarket, ahol egy lej alatt már kétliteres kiszerelésben valódi ásványvizet lehet vásárolni. Ezzel szemben a nagyváradi székhelyű European Drinks által Bihar megyében palackozott Izvorul Minunilor (Csodaforrás) a nagy multinacionális hipermarketekben is két lej körüli összegbe kerül. A város boltjaiban egyébként a leggyakrabban a Székelyföldön palackozott ásványvizeket látni, elsősorban a borszékit, amelyet másfél literes kiszerelésben két lej körüli áron vehet meg a váradi vásárló. Sokan szeretik a Spring Hargitát is, ezt 2,5 literes kiszerelésben és hasonló árszinten kínálják.
Ha nem is annyira olcsón, mint Nagyváradon, de Székelyudvarhelyen is találni a környéken palackozottaknál lényegesen olcsóbb magyarországi ásványvizet. A Merkúr áruház üzleteiben gyakoriak a Magyarországról behozott termékek. Ásványvízből a Szentkirályit vásárolhatjuk meg itt, a másfél literes kiszerelés 1 lej 49 baniba kerül, szemben a Romániában palackozott országszerte ismert Dornával vagy a borszékivel amelyekből ugyanitt a másfél literes palackért 2,3, illetve 2,4 lejt kérnek el. A Kaufland áruház polcain mintegy 12 féle különböző márkájú és árú ásványvizet számlálhattunk. Ebből a legolcsóbb a San Terra, a szupermarket logójával ellátott termék, amelyből 2 liter, csupán 89 baniba kerül, igaz ez esetben csak szén-dioxiddal dúsított ivóvízről van szó. A szupermarketben az országban palackozott vizek többsége a 2 lejhez közelít, de többnyire ennél is drágább. A Hargita megyében palackozott ásványvizek sem olcsóbbak, a 2 literes Hargita Gyöngye 1 lej 99 baniba kerül. Ottjártunkkor éppen akciósan kínálták a tusnádi ásványvizet, azonban a kétliteres kiszerelésért még így is 1,82 lejt kértek el.
Kolozsvári piackutatásunk során nem találtunk magyarországi ásványvizet, itt az import termékek körül többnyire az Evian-szerű, külföldön is már-már luxusnak minősülő vizekkel találkoztunk, amelyek ára nagyobb kiszerelésben 5–8 lej körül mozog. A kincses városban egyébként a származási helyként legtöbbször az Európai Uniót megjelölő, a szupermarketek saját márkajegyével ellátott vizek a legolcsóbbak, ezeket lehet mindössze egy lej alatt megtalálni, azonban ezek körül egyet sem találtunk, amely igazi ásványvíz lett volna. Ugyan Kolozsvár mintegy félúton található a Székelyföld és Nagyvárad között, úgy tűnik, a szállítási költséget nem foglalják bele az árba, hiszen itt is valamennyi márka hasonló árfekvésű, csakis akkor lehet két lejnél olcsóbban megvenni a kétliteres palackot, ha nagyobb menynyiséget, legtöbb esetben hat darabot vásárolunk. Ilyenkor ugyanis többnyire a vevő ötöt fizet, a hatodikat pedig ajándékba kapja.
A Krónika által megkeresett szakemberek különféleképpen magyarázták lapunknak azt, hogyan fordulhat elő, hogy a többszáz kilométerről hozott termék olcsóbb mint a helyben előállított. Puskás István, a csíkszentkirályi ásványvizet palackozó Hargita Gyöngye Rt. marketingigazgatója a Krónikának elmondta, évek óta értetlenül állnak a jelenség előtt, s csak csodálkozni tudnak, hogy a magyarországi raktáráruházakban 40 forintért (nem egészen 60 bani) meg lehet vásárolni egy pillepalack ásványvizet. A szakember tájékoztatása szerint eközben a palack, a kupak és a címke szinte ugyanannyiba kerül, a szállítási költségek is nagy vonalakban megegyeznek, ezért arra is gondoltak, hogy az árkülönbség magyarázata, hogy a magyar állam nem kér annyit az altalajkincsért, mint a román állam. Romániában az ásványvízforrásokat az Országos Ásványvíztársaság Rt. adja koncesszióba a palackozóknak, és a vízért fizetni kell. Puskás István ugyanakkor elmondta, a fogyasztói szokások is befolyásolják a termék árát, Magyarországon például az egy főre eső évi ásványvíz-fogyasztás kétszerese a hazainak, így a nagyobb forgalmú cégek veszteség nélkül csökkenteni tudják az árakat. Romániában egyébként évente 1,5 milliárd liter ásványvizet palackoznak, ennek több mint fele Kovászna és Hargita megyei forrásokból származik. Azonban a lakosság lényegesen kevesebb ásványvizet fogyaszt, míg Nyugat-Európában az egy főre eső palackozott ásványvízfogyasztás évi 200 liter, nálunk alig 60 liter.
A csíkszentkirályi palackozó marketingigazgatója szerint ugyanakkor a különböző eladási rendszer is befolyásolhatja az árakat. Mint tájékoztatott, Magyarországon az ásványvíz 80 százalékát a multinacionális cégek nagyáruházaiban forgalmazzák, míg nálunk még mindig a klasszikus rendszer működik, kis helyi boltokba is eljuttatják a termékeket, ami nagyobb szállítási költséget feltételez.
Egészen más magyarázattal rukkolt elő lapunk megkeresésére Nagy József, az Országos Ásványvíztársaság nemrég leköszönt vezérigazgatója. Szerinte egyik fő magyarázat az árkülönbségre az lehet, hogy az ásványvízre vonatkozó szabályozás minden országban más, előfordulhat, hogy egy forrás Magyarországon ásványvíznek minősül, megkapja a jogot, hogy az országban ekként forgalmazzák, de lehet, Romániában már nem kapná meg ezt a jogosultságot. A szakember elmondta, létezik egy lista, amely az Európai Unióban elfogadott ásványvizeket tartalmazza, ez mérvadó lehet a minőség megítélésében. Nagy József azonban – ellentmondva Puskás Istvánnak – leszögezte, az ásványvíz-palackozást sehol a világon nem szubvencionálja az állam, viszont különböző országokban valóban másként alakulnak az árak. Jó példa erre szerinte, hogy a Coca-Cola a fejletlen országokban drágább, mint a fejlett országokban. Erre összetett a magyarázat, például a fejletlenebb országokban drágábbak a hitelek, mert a kockázati tényezők miatt magasabbak a kamatok. Magasabbak továbbá az adók, drágábbak a villamos energia, külföldről kell behozni a nyersanyagot, például a pillepalackot, és ez mind növeli a költséget és az árakat. Ugyanakkor, amelyik országban több cég palackoz ásványvizet, nagyobb a konkurencia, s alább engedik az árakat is – összegzett Nagy József.
Péter Elek, az Országos Ásványvízpalackozó Társaság korábbi igazgató-helyettese fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Romániában palackozott ásványvizek nagy része jogosult az EU-s természetes ásványvíz minősítésre. A szakember szerint éppen ezért ezek a vizek világviszonylatban megállják a helyüket, kialakult egy elismert brandjük, a piacuk, s így megengedhetik maguknak, hogy megkérjék az árát. Péter Elek ugyanakkor arra is felhívta a fogyasztók figyelmét, hogy az úgynevezett asztali vizek palackozói gyakran figyelemelterelő címkéket használnak, hogy a vevő ne vegye észre, valójában nem természetes ásványvizet vásárol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
Látogatottsági adatok