2010. május 18., 17:012010. május 18., 17:01
A kormányzat, a szakszervezete és a munkáltatók képviselőiből álló Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) közben eljuttatta Emil Boc miniszterelnöknek a Nemzetközi Valutaalapnak küldendő szándéknyilatkozat módosítására tett javaslatait. A szakszervezetek és a munkáltatók nem értenek egyet a kormány álláspontjával, a kabinet azonban felelősségvállalással viheti át a parlamenten a megszorításokat.
A kisnyugdíjakat nem szabad 15 százalékkal csökkenteni – szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Mint hangsúlyozta, az általa vezetett alakulat határozottan kiáll amellett, hogy a jelenleg 350 lejes minimálnyugdíjhoz nem szabad hozzányúlni, illetve védelmezni kell azokat az idős embereket, akik amúgy is igen kevés pénzt kapnak havonta kézhez. Szerinte meg kell állapítani egy minimumot, s az alatt a szint alatt nem szabad alkalmazni a költségvetési hiány csökkentése érdekében elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket, mivel nagyon sokan elviselhetetlen helyzetbe kerülnének.
Markó szerint inkább progresszíven kellene csökkenteni a nyugdíjakat, azaz minél magasabb a nyugdíj, annál nagyobb százalékban csökkenhetne, s így a legalacsonyabb összegek érintetlenek maradnának. Hozzátette: amennyiben mégis meg kell hozni a fájdalmas intézkedéseket, akkor egy valós társadalmi védőhálóra lesz szükség. „Senki nem vonja kétségbe, hogy jelen pillanatban igen nehéz helyzetben vagyunk, s kötelességünk meghozni a szükséges radikális intézkedéseket a költségvetést illetően. Ezzel párhuzamosan vannak, akiknek nem tetszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen körvonalazott megoldásjavaslat. Nem hiszem, és nem is hittem, hogy el lehet kerülni ezeket a megszorításokat, legyen szó nyugdíjakról vagy bérekről. Azonban megoldásokat kell találnunk azok számára, akiket túlzott mértékben sújtanának ezek az intézkedések. Itt elsősorban a kisnyugdíjakra gondolok” – fogalmazott a kormányfőhelyettes.
Hasonlóképpen nyilatkozott hétfő esti televíziós nyilatkozatában Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter. Mint hangoztatta, valószínűsíthető, hogy az IMF-nek küldendő szándéknyilatkozatban végül nem szerepel majd a kormány által javasolt valamennyi megszorító intézkedés, s bekerülhetnek a társadalmi partnerek javaslatai is. Ugyanakkor ő is úgy vélekedett, hogy van még esély arra is, hogy a csökkentések ne vonatkozzanak a kisnyugdíjakra. Borbély leszögezte, amennyiben a kormány azt szerette volna, hogy valamennyi általa kidolgozott megszorítás életbe lépjen, akkor nem szervezte volna meg a tanácskozást a munkáltatók, illetve szakszervezetek képviselőivel.
Eközben kedden a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) a Valutaalapnak küldendő szándéknyilatkozat, illetve az Európai Unió és Románia közötti egyezmény módosítására tett hétfői javaslatokat eljuttatta Emil Boc kormányfőnek. A levélből kiderül, a hétfői testületi ülésen a kormány 15 képviselője támogatta szavazatával a kormány által javasolt megszorító intézkedéseket – egyebek mellett a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak és különböző szociális juttatások 15 százalékos csökkentését –, miközben a szakszervezetek, valamint a munkáltatók 15-15 képviselője a dokumentum módosítása mellett foglalt állást, s egy újabb, valamennyi társadalmi partnernek megfelelő szándéknyilatkozat kidolgozását javasolták.
A főbb ok, amiért a nem kormányzati felek elfogadhatatlannak nevezték a megszorításokat az volt, hogy nem szeretnék ha valamennyi nyugdíj, illetve valamennyi fizetés a megjelölt arányban csökkenne. Negatívan véleményezték további az étkezési utalványok megadózását célzó javaslatot, az adócsalásnak a GDP 0,4 százalékára csökkentő visszaszorítását célzó intézkedést, valamint azt, hogy a kormány nem fogalmazta meg konkrétan, hogy milyen intézkedésekkel próbál küzdeni a munkaerő-piaci adócsalás ellen.
A CES 15 szakszervezeti tagja azt kéri, hogy fagyasszák be a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, az ezer lejesnél magasabb összegeket pedig vessék alá progresszív adózásnak; javasolták továbbá, hogy függesszék fel a rendszer kettes pillérét képező magánnyugdíjalapba történő folyósításokat; illetve azt, hogy a kormány csökkentse a közbeszerzésekkel járó kiadásokat, növelje egységesen 705 lejre a minimálbért, illetve 2011 januárjától vezesse be a globális jövedelemadót.
Ugyanakkor az alkalmazottak érdekeit védő szervezetek azt kérik a Boc-kabinettől, hogy ne csökkentse a szociális juttatások összegét, hanem valós jogosultság alapján részesüljenek ezekből a rászorulók. Szerintük az adócsalást a GDP minimum két százalékára lehetne idén visszaszorítani.
Hasonlóképpen vélekedtek egyes kérdésekben a munkáltatók is. Szerintük csak az ezer lejnél magasabb nyugdíjakat szabadna 15 százalékkal csökkenteni. Ugyanakkor szeretnék, ha a kormány vállalná a 25 százalékos bércsökkentések ellenőrzését, illetve „rugalmasabban” kezelnék a fizetések visszaszorítását. Határozottan kérik továbbá, hogy a szándéknyilatkozat tartalmazzon olyan konkrét gazdaság-, adó-, valamint monetáris politikai javaslatokat, amelyek ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az idei év végéig csökkenjen a költségvetési hiány. Egyebek mellett követelik a közkiadások ésszerűsítését, a lehető legalacsonyabb szintre történő visszaszorítását.
Egyébként kedden késő délután a társadalmi partnerek tárgyalóasztalhoz ültek Mihai Şeitan munkaügyi, illetve Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel, hogy megvitassák a szándéknyilatkozat módosítására tett javaslatokat.
Várhatóan kormányzati felelősségvállalással terjeszti be a Boc-kabinet a parlament elé a megszorító intézkedések végső formáját, sürgeti ugyanis őket a június elsejei határidő, amikortól a nemzetközi hitelezőkkel megkötött megállapodás értelmében már alkalmazni is kell ezeket. Erről azonban eddig csak spekulációk láttak napvilágot, a kabinet még nem foglalt hivatalosan állást az ügyben.
Azonban Vasile Blaga belügyminiszter a felelősségvállalás mellett foglalt állást, Adriean Videanu gazdasági miniszter életképesnek nevezte ezt a lépést, Radu Berceanu közlekedési miniszter úgy vélekedett, hogy az idő szorítása miatt csak ez lesz a végső megoldás, s Markó Béla RMDSZ-elnök is úgy nyilatkozott: annak érdekében, hogy mielőbb alkalmazni lehessen a megszorításokat, szükség lesz a felelősségvállalásra. Az RMDSZ elnöke szerint azonban ezelőtt egyeztetni kell mind valamennyi koalíciós partnerrel, mind pedig az ellenzéki alakulatokkal. „Ha megvan a szükséges támogatottság, akkor a mielőbbi elfogadás érdekében kivételesen felelősséget vállalhatunk” – összegzett Markó Béla.
Azt azonban, hogy az ellenzék támogatására nem számíthat a kormány, máris borítékolhatni lehet. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök ugyanis máris jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani, amelynek esetleges elfogadása a kormány bukásához vezetne.
|
Mint fogalmazott, orvosi terminológiába átültetve a szükséges intézkedéseket azt lehet mondani, hogy vérzéssel járó betegségek esetén csak akkor lehet további lépéseket tenni, ha már sikerült megállítani a vérzést. Amint arról korábban beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is korábban úgy nyilatkozott, hogy ha Románia megszorítások nélkül szeretné tartani a 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt, akkor további mintegy 8 milliárd eurós hitelt kellene igényelnie, ami a GDP 37 százalékára emelné az államadósságot. Mint ismertes, az IMF-fel való megállapodás értelmében az év végére 6,8 százalék alatt kell tartani a költségvetési hiányt, s ilyen körülmények között is mindössze nulla százalékos gazdasági növekedés biztosítható. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok