2010. május 18., 17:012010. május 18., 17:01
A kormányzat, a szakszervezete és a munkáltatók képviselőiből álló Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) közben eljuttatta Emil Boc miniszterelnöknek a Nemzetközi Valutaalapnak küldendő szándéknyilatkozat módosítására tett javaslatait. A szakszervezetek és a munkáltatók nem értenek egyet a kormány álláspontjával, a kabinet azonban felelősségvállalással viheti át a parlamenten a megszorításokat.
A kisnyugdíjakat nem szabad 15 százalékkal csökkenteni – szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Mint hangsúlyozta, az általa vezetett alakulat határozottan kiáll amellett, hogy a jelenleg 350 lejes minimálnyugdíjhoz nem szabad hozzányúlni, illetve védelmezni kell azokat az idős embereket, akik amúgy is igen kevés pénzt kapnak havonta kézhez. Szerinte meg kell állapítani egy minimumot, s az alatt a szint alatt nem szabad alkalmazni a költségvetési hiány csökkentése érdekében elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket, mivel nagyon sokan elviselhetetlen helyzetbe kerülnének.
Markó szerint inkább progresszíven kellene csökkenteni a nyugdíjakat, azaz minél magasabb a nyugdíj, annál nagyobb százalékban csökkenhetne, s így a legalacsonyabb összegek érintetlenek maradnának. Hozzátette: amennyiben mégis meg kell hozni a fájdalmas intézkedéseket, akkor egy valós társadalmi védőhálóra lesz szükség. „Senki nem vonja kétségbe, hogy jelen pillanatban igen nehéz helyzetben vagyunk, s kötelességünk meghozni a szükséges radikális intézkedéseket a költségvetést illetően. Ezzel párhuzamosan vannak, akiknek nem tetszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen körvonalazott megoldásjavaslat. Nem hiszem, és nem is hittem, hogy el lehet kerülni ezeket a megszorításokat, legyen szó nyugdíjakról vagy bérekről. Azonban megoldásokat kell találnunk azok számára, akiket túlzott mértékben sújtanának ezek az intézkedések. Itt elsősorban a kisnyugdíjakra gondolok” – fogalmazott a kormányfőhelyettes.
Hasonlóképpen nyilatkozott hétfő esti televíziós nyilatkozatában Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter. Mint hangoztatta, valószínűsíthető, hogy az IMF-nek küldendő szándéknyilatkozatban végül nem szerepel majd a kormány által javasolt valamennyi megszorító intézkedés, s bekerülhetnek a társadalmi partnerek javaslatai is. Ugyanakkor ő is úgy vélekedett, hogy van még esély arra is, hogy a csökkentések ne vonatkozzanak a kisnyugdíjakra. Borbély leszögezte, amennyiben a kormány azt szerette volna, hogy valamennyi általa kidolgozott megszorítás életbe lépjen, akkor nem szervezte volna meg a tanácskozást a munkáltatók, illetve szakszervezetek képviselőivel.
Eközben kedden a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) a Valutaalapnak küldendő szándéknyilatkozat, illetve az Európai Unió és Románia közötti egyezmény módosítására tett hétfői javaslatokat eljuttatta Emil Boc kormányfőnek. A levélből kiderül, a hétfői testületi ülésen a kormány 15 képviselője támogatta szavazatával a kormány által javasolt megszorító intézkedéseket – egyebek mellett a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak és különböző szociális juttatások 15 százalékos csökkentését –, miközben a szakszervezetek, valamint a munkáltatók 15-15 képviselője a dokumentum módosítása mellett foglalt állást, s egy újabb, valamennyi társadalmi partnernek megfelelő szándéknyilatkozat kidolgozását javasolták.
A főbb ok, amiért a nem kormányzati felek elfogadhatatlannak nevezték a megszorításokat az volt, hogy nem szeretnék ha valamennyi nyugdíj, illetve valamennyi fizetés a megjelölt arányban csökkenne. Negatívan véleményezték további az étkezési utalványok megadózását célzó javaslatot, az adócsalásnak a GDP 0,4 százalékára csökkentő visszaszorítását célzó intézkedést, valamint azt, hogy a kormány nem fogalmazta meg konkrétan, hogy milyen intézkedésekkel próbál küzdeni a munkaerő-piaci adócsalás ellen.
A CES 15 szakszervezeti tagja azt kéri, hogy fagyasszák be a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, az ezer lejesnél magasabb összegeket pedig vessék alá progresszív adózásnak; javasolták továbbá, hogy függesszék fel a rendszer kettes pillérét képező magánnyugdíjalapba történő folyósításokat; illetve azt, hogy a kormány csökkentse a közbeszerzésekkel járó kiadásokat, növelje egységesen 705 lejre a minimálbért, illetve 2011 januárjától vezesse be a globális jövedelemadót.
Ugyanakkor az alkalmazottak érdekeit védő szervezetek azt kérik a Boc-kabinettől, hogy ne csökkentse a szociális juttatások összegét, hanem valós jogosultság alapján részesüljenek ezekből a rászorulók. Szerintük az adócsalást a GDP minimum két százalékára lehetne idén visszaszorítani.
Hasonlóképpen vélekedtek egyes kérdésekben a munkáltatók is. Szerintük csak az ezer lejnél magasabb nyugdíjakat szabadna 15 százalékkal csökkenteni. Ugyanakkor szeretnék, ha a kormány vállalná a 25 százalékos bércsökkentések ellenőrzését, illetve „rugalmasabban” kezelnék a fizetések visszaszorítását. Határozottan kérik továbbá, hogy a szándéknyilatkozat tartalmazzon olyan konkrét gazdaság-, adó-, valamint monetáris politikai javaslatokat, amelyek ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az idei év végéig csökkenjen a költségvetési hiány. Egyebek mellett követelik a közkiadások ésszerűsítését, a lehető legalacsonyabb szintre történő visszaszorítását.
Egyébként kedden késő délután a társadalmi partnerek tárgyalóasztalhoz ültek Mihai Şeitan munkaügyi, illetve Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel, hogy megvitassák a szándéknyilatkozat módosítására tett javaslatokat.
Várhatóan kormányzati felelősségvállalással terjeszti be a Boc-kabinet a parlament elé a megszorító intézkedések végső formáját, sürgeti ugyanis őket a június elsejei határidő, amikortól a nemzetközi hitelezőkkel megkötött megállapodás értelmében már alkalmazni is kell ezeket. Erről azonban eddig csak spekulációk láttak napvilágot, a kabinet még nem foglalt hivatalosan állást az ügyben.
Azonban Vasile Blaga belügyminiszter a felelősségvállalás mellett foglalt állást, Adriean Videanu gazdasági miniszter életképesnek nevezte ezt a lépést, Radu Berceanu közlekedési miniszter úgy vélekedett, hogy az idő szorítása miatt csak ez lesz a végső megoldás, s Markó Béla RMDSZ-elnök is úgy nyilatkozott: annak érdekében, hogy mielőbb alkalmazni lehessen a megszorításokat, szükség lesz a felelősségvállalásra. Az RMDSZ elnöke szerint azonban ezelőtt egyeztetni kell mind valamennyi koalíciós partnerrel, mind pedig az ellenzéki alakulatokkal. „Ha megvan a szükséges támogatottság, akkor a mielőbbi elfogadás érdekében kivételesen felelősséget vállalhatunk” – összegzett Markó Béla.
Azt azonban, hogy az ellenzék támogatására nem számíthat a kormány, máris borítékolhatni lehet. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök ugyanis máris jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani, amelynek esetleges elfogadása a kormány bukásához vezetne.
|
Mint fogalmazott, orvosi terminológiába átültetve a szükséges intézkedéseket azt lehet mondani, hogy vérzéssel járó betegségek esetén csak akkor lehet további lépéseket tenni, ha már sikerült megállítani a vérzést. Amint arról korábban beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is korábban úgy nyilatkozott, hogy ha Románia megszorítások nélkül szeretné tartani a 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt, akkor további mintegy 8 milliárd eurós hitelt kellene igényelnie, ami a GDP 37 százalékára emelné az államadósságot. Mint ismertes, az IMF-fel való megállapodás értelmében az év végére 6,8 százalék alatt kell tartani a költségvetési hiányt, s ilyen körülmények között is mindössze nulla százalékos gazdasági növekedés biztosítható. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok