2010. május 18., 17:012010. május 18., 17:01
A kormányzat, a szakszervezete és a munkáltatók képviselőiből álló Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) közben eljuttatta Emil Boc miniszterelnöknek a Nemzetközi Valutaalapnak küldendő szándéknyilatkozat módosítására tett javaslatait. A szakszervezetek és a munkáltatók nem értenek egyet a kormány álláspontjával, a kabinet azonban felelősségvállalással viheti át a parlamenten a megszorításokat.
A kisnyugdíjakat nem szabad 15 százalékkal csökkenteni – szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Mint hangsúlyozta, az általa vezetett alakulat határozottan kiáll amellett, hogy a jelenleg 350 lejes minimálnyugdíjhoz nem szabad hozzányúlni, illetve védelmezni kell azokat az idős embereket, akik amúgy is igen kevés pénzt kapnak havonta kézhez. Szerinte meg kell állapítani egy minimumot, s az alatt a szint alatt nem szabad alkalmazni a költségvetési hiány csökkentése érdekében elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket, mivel nagyon sokan elviselhetetlen helyzetbe kerülnének.
Markó szerint inkább progresszíven kellene csökkenteni a nyugdíjakat, azaz minél magasabb a nyugdíj, annál nagyobb százalékban csökkenhetne, s így a legalacsonyabb összegek érintetlenek maradnának. Hozzátette: amennyiben mégis meg kell hozni a fájdalmas intézkedéseket, akkor egy valós társadalmi védőhálóra lesz szükség. „Senki nem vonja kétségbe, hogy jelen pillanatban igen nehéz helyzetben vagyunk, s kötelességünk meghozni a szükséges radikális intézkedéseket a költségvetést illetően. Ezzel párhuzamosan vannak, akiknek nem tetszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen körvonalazott megoldásjavaslat. Nem hiszem, és nem is hittem, hogy el lehet kerülni ezeket a megszorításokat, legyen szó nyugdíjakról vagy bérekről. Azonban megoldásokat kell találnunk azok számára, akiket túlzott mértékben sújtanának ezek az intézkedések. Itt elsősorban a kisnyugdíjakra gondolok” – fogalmazott a kormányfőhelyettes.
Hasonlóképpen nyilatkozott hétfő esti televíziós nyilatkozatában Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter. Mint hangoztatta, valószínűsíthető, hogy az IMF-nek küldendő szándéknyilatkozatban végül nem szerepel majd a kormány által javasolt valamennyi megszorító intézkedés, s bekerülhetnek a társadalmi partnerek javaslatai is. Ugyanakkor ő is úgy vélekedett, hogy van még esély arra is, hogy a csökkentések ne vonatkozzanak a kisnyugdíjakra. Borbély leszögezte, amennyiben a kormány azt szerette volna, hogy valamennyi általa kidolgozott megszorítás életbe lépjen, akkor nem szervezte volna meg a tanácskozást a munkáltatók, illetve szakszervezetek képviselőivel.
Eközben kedden a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) a Valutaalapnak küldendő szándéknyilatkozat, illetve az Európai Unió és Románia közötti egyezmény módosítására tett hétfői javaslatokat eljuttatta Emil Boc kormányfőnek. A levélből kiderül, a hétfői testületi ülésen a kormány 15 képviselője támogatta szavazatával a kormány által javasolt megszorító intézkedéseket – egyebek mellett a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak és különböző szociális juttatások 15 százalékos csökkentését –, miközben a szakszervezetek, valamint a munkáltatók 15-15 képviselője a dokumentum módosítása mellett foglalt állást, s egy újabb, valamennyi társadalmi partnernek megfelelő szándéknyilatkozat kidolgozását javasolták.
A főbb ok, amiért a nem kormányzati felek elfogadhatatlannak nevezték a megszorításokat az volt, hogy nem szeretnék ha valamennyi nyugdíj, illetve valamennyi fizetés a megjelölt arányban csökkenne. Negatívan véleményezték további az étkezési utalványok megadózását célzó javaslatot, az adócsalásnak a GDP 0,4 százalékára csökkentő visszaszorítását célzó intézkedést, valamint azt, hogy a kormány nem fogalmazta meg konkrétan, hogy milyen intézkedésekkel próbál küzdeni a munkaerő-piaci adócsalás ellen.
A CES 15 szakszervezeti tagja azt kéri, hogy fagyasszák be a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, az ezer lejesnél magasabb összegeket pedig vessék alá progresszív adózásnak; javasolták továbbá, hogy függesszék fel a rendszer kettes pillérét képező magánnyugdíjalapba történő folyósításokat; illetve azt, hogy a kormány csökkentse a közbeszerzésekkel járó kiadásokat, növelje egységesen 705 lejre a minimálbért, illetve 2011 januárjától vezesse be a globális jövedelemadót.
Ugyanakkor az alkalmazottak érdekeit védő szervezetek azt kérik a Boc-kabinettől, hogy ne csökkentse a szociális juttatások összegét, hanem valós jogosultság alapján részesüljenek ezekből a rászorulók. Szerintük az adócsalást a GDP minimum két százalékára lehetne idén visszaszorítani.
Hasonlóképpen vélekedtek egyes kérdésekben a munkáltatók is. Szerintük csak az ezer lejnél magasabb nyugdíjakat szabadna 15 százalékkal csökkenteni. Ugyanakkor szeretnék, ha a kormány vállalná a 25 százalékos bércsökkentések ellenőrzését, illetve „rugalmasabban” kezelnék a fizetések visszaszorítását. Határozottan kérik továbbá, hogy a szándéknyilatkozat tartalmazzon olyan konkrét gazdaság-, adó-, valamint monetáris politikai javaslatokat, amelyek ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az idei év végéig csökkenjen a költségvetési hiány. Egyebek mellett követelik a közkiadások ésszerűsítését, a lehető legalacsonyabb szintre történő visszaszorítását.
Egyébként kedden késő délután a társadalmi partnerek tárgyalóasztalhoz ültek Mihai Şeitan munkaügyi, illetve Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel, hogy megvitassák a szándéknyilatkozat módosítására tett javaslatokat.
Várhatóan kormányzati felelősségvállalással terjeszti be a Boc-kabinet a parlament elé a megszorító intézkedések végső formáját, sürgeti ugyanis őket a június elsejei határidő, amikortól a nemzetközi hitelezőkkel megkötött megállapodás értelmében már alkalmazni is kell ezeket. Erről azonban eddig csak spekulációk láttak napvilágot, a kabinet még nem foglalt hivatalosan állást az ügyben.
Azonban Vasile Blaga belügyminiszter a felelősségvállalás mellett foglalt állást, Adriean Videanu gazdasági miniszter életképesnek nevezte ezt a lépést, Radu Berceanu közlekedési miniszter úgy vélekedett, hogy az idő szorítása miatt csak ez lesz a végső megoldás, s Markó Béla RMDSZ-elnök is úgy nyilatkozott: annak érdekében, hogy mielőbb alkalmazni lehessen a megszorításokat, szükség lesz a felelősségvállalásra. Az RMDSZ elnöke szerint azonban ezelőtt egyeztetni kell mind valamennyi koalíciós partnerrel, mind pedig az ellenzéki alakulatokkal. „Ha megvan a szükséges támogatottság, akkor a mielőbbi elfogadás érdekében kivételesen felelősséget vállalhatunk” – összegzett Markó Béla.
Azt azonban, hogy az ellenzék támogatására nem számíthat a kormány, máris borítékolhatni lehet. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök ugyanis máris jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani, amelynek esetleges elfogadása a kormány bukásához vezetne.
|
Mint fogalmazott, orvosi terminológiába átültetve a szükséges intézkedéseket azt lehet mondani, hogy vérzéssel járó betegségek esetén csak akkor lehet további lépéseket tenni, ha már sikerült megállítani a vérzést. Amint arról korábban beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is korábban úgy nyilatkozott, hogy ha Románia megszorítások nélkül szeretné tartani a 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt, akkor további mintegy 8 milliárd eurós hitelt kellene igényelnie, ami a GDP 37 százalékára emelné az államadósságot. Mint ismertes, az IMF-fel való megállapodás értelmében az év végére 6,8 százalék alatt kell tartani a költségvetési hiányt, s ilyen körülmények között is mindössze nulla százalékos gazdasági növekedés biztosítható. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok