Az euró bevezetésére uniós tagságuk okán kötelezett hét ország egyike sem felel meg valamilyen szempontból a belépési feltételeknek – állapítja meg az Európai Központi Bank (EKB) kedden publikált, 2016-os konvergenciajelentése.
2016. június 08., 12:552016. június 08., 12:55
2016. június 08., 15:092016. június 08., 15:09
A dokumentum megállapítja, miközben mindegyik ország teljesíti a makrogazdasági paraméterek túlnyomó többségét az euró bevezetéséhez, egyikük sem felel meg teljes mértékben a csatlakozási szerződésben lefektetett kikötéseknek, beleértve a jogi konvergenciakritériumokat is.
Az EKB a 2016-os konvergenciajelentésében Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország által a legutóbb jelentés óta elért eredményeit értékelte. Az infláció országok közötti eltérése jelentős mértékben csökkent, az árstabilitási kritériumnak hat ország felelt meg a hét közül. A 3,0 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiány feltételt hat ország tudta teljesíteni. A kivétel az emiatt túlzottdeficit-eljárás alatt álló Horvátország. A GDP-arányos államadósságnál Horvátország és Magyarország van a 60 százalékos határ felett.
A hét ország egyike sem vesz részt az ERM II árfolyam-mechanizmusban, az euróövezet „előszobájában”. Svédországban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában viszonylag nagy árfolyam-ingadozás volt tapasztalható a vizsgált kétéves időszakban. Az EKB jelentése megjegyzi, hogy a numerikus kritériumok teljesítése szükséges, de nem elégséges feltétele az euró bevezetésének. A vizsgált hét ország egyikében sem felel meg például a jogi környezet az euró bevezetéséhez. Különösen a jegybankok intézményi és gazdálkodási függetlensége terén vannak hiányosságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!