
Fotó: presidency.ro
2010. november 02., 15:292010. november 02., 15:29
Traian Băsescu közölte, nem fogja kihirdetni azt a két jogszabályt, amelyek egyike 5 százalékra csökkentené az alapélelmiszerek áfáját, a másik pedig 2000 lejben állapítja meg az adómentes nyugdíjak felső határértékét, és amelyeket a Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselőinek téves szavazása nyomán fogadott el a parlament alsóháza mintegy két héttel korábban.
Az államfő ezt megelőzően a román közszolgálati televízió hétfő esti adásában nevetve jegyezte meg: ő fogja „kijavítani” a PDL-képviselők tévedését. Băsescu az RTV-ben elmondta, a két jogszabály szombaton érkezett az elnöki hivatalba kihirdetésre, erre azonban nem kerül sor, mivel visszaküldi a törvényeket a parlamentbe.
Az elnök azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott megbeszéléseken szó esett a két törvény előírásairól, ő pedig biztosította a nemzetközi pénzintézet küldöttségét, hogy Bukarest nem módosítja az adórendszert. Hozzátette, a két jogszabály szövege rosszul van megírva, és az ország érdekeit tartja szem előtt, amikor viszszaküldi a két tervezetet a törvényhozásnak.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Traian Băsescu a nemzetközi hitelintézetek képviselői által bírált 2010/50-es kormányrendeletről is beszélt. Szerinte a banki hitelezéseket szabályozó rendelet nem visszamenőleges hatályú, hanem „a jövőt szabályozza, mivel a bankokban nagy a kísértés, hogy újabb illetékeket vessenek ki, újabb kifizetésre kötelezzék a már törlesztő ügyfeleiket, főként azokat, akik késnek a visszafizetéssel és kérik a törlesztés átütemezését”.
Mint hangsúlyozta, ő azt az elvet támogatja, amely szerint nem kell többletilletéket fizetniük mindazoknak, akik idő előtt törlesztik hiteleiket. „Arról tájékoztattam a pártok képviselőit a rendelet kapcsán, amely remélem, törvényi erőt nyer, hogy az nem visszamenőleges hatályú. A bankok és az ügyfelek közötti jelenlegi viszonyt szabályozza. Tehát egyetlen pénzintézet sem mondhatja azt, hogy a rendelet azokra az illetékekre és kamatokra vonatkozik, amelyeket az ügyfél kifizetett volna a rendelet megjelenése előtt” – fogalmazott az államelnök.
A tegnapi megbeszélésen Traian Băsescu arra hívta fel a kormánykoalíciót alkotó pártok figyelmét, hogy mielőbb meg kell jelölni azokat a projekteket, amelyek prioritást fognak élvezni a 2011-es évi költségvetésben, hogy ezáltal már januárban alá lehessen írni a kivitelezési szerződéseket. Hozzátette: így el lehet érni azt, hogy amint kitavaszodik, elkezdődjenek az építési munkálatok.
Az államfő ugyanakkor örömmel újságolta, hogy a három hitelezővel – IMF, Európai Unió, Világbank – kidolgozott szándéknyilatkozatba sikerült belefoglalni a 2011 első két negyedében beruházásokra fordítható összegeket is.
„Ez azért lényeges, mivel korábban a beruházásokról a harmadik és negyedik negyedévben esett szó, így a beruházásokra szánt összegek költségvetés-kiigazításra mentek el, mivel nem volt idő a versenytárgyalások meghirdetésére, a szerződések odaítélésére, illetve a pénzek elköltésére” – érvelt az államelnök.
Immár biztos ugyanakkor, hogy Románia jövőre újabb megállapodást köt az IMF-fel, az Európai Bizottsággal, illetve a Világbankkal. Erről is tegnap nyilatkozott Traian Băsescu. „Részleteket nem árulhatok el, de a parlamenti többség beleegyezésével januárban elkezdjük az egyeztetéseket egy újabb megállapodás megkötésére.
Amennyiben sikerül Románia számára megfelelő feltételekben megállapodnunk, akkor az új megállapodás a régi, áprilisi lejártát követően hatályba is léphetne. Én optimista vagyok, szerintem a szerződés áprilisig érvényes lesz. Most sem a kormányon, sem pedig más intézményen nem fog múlni, csakis a parlamenten, amelynek el kell fogadnia az egységes bérezési és nyugdíjtörvényt, illetve a jövő évi költségvetést” – közölte az államfő. Hozzátette: a kormánykoalíció határozottan támogatja e három jogszabály elfogadását.
A közalkalmazottak a 25 százalékos veszteségnél többet is visszakaphatnak, amennyiben a kormány és a helyi hatóságok több személyt bocsátanak el – szögezte le ugyanakkor Traian Băsescu a hétfő esti televíziós interjúban. Mint hangsúlyozta, esély sincs arra, hogy januártól a júniusi szintre nőjenek a bérek. „Ha sor került egy korrekt átszervezésre, akkor nagyobb mértékben nőnek a bérek. Ha nem szervezik át a közszférát, akkor jóval kisebb mértékű lesz a béremelés.
Add, Uram, hogy csökkenjen eléggé a közalkalmazottak száma, hogy beleférjünk a 39 milliárd lejes költségvetésbe (a közalkalmazotti bérekre 2011-re elkülönített pénzalap – szerk. megj.)” – fogalmazott az államfő.
Băsescu leszögezte, támogatja a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékének csökkentését, ám ehhez a munkatörvénykönyv, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére van szükség. Mint részletezte, az Országos Statisztikai Hivatal (INS) közlése szerint az idei év második negyedében 4 millió román állampolgár dolgozott munkakönyv alapján, miközben a feketén dolgozók száma elérte az 1 millió főt. „Ha rugalmasabbá tesszük a munkatörvénykönyvet, akkor a munkáltatóknak inkább az érdekükben fog állni, hogy törvényesen alkalmazzanak” – szögezte le.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.