
Dráguláshoz, munkanélküliséghez vezethet a minimálbér-emelés – vallják egybehangzóan a vállalkozók és az elemzők, akik szerint a szürke- vagy feketemunka elterjedése vagy éppen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás is közvetlen következménye lehet annak, hogy februártól 16 százalékkal, 1450 lejre nőtt a kormány által garantált legkisebb fizetés. Leginkább a kis- és közepes vállalkozásokat érinti negatívan az intézkedés.
2017. február 16., 13:422017. február 16., 13:42
2017. február 16., 15:322017. február 16., 15:32
Dráguláshoz, munkanélküliséghez vezethet a minimálbér-emelés – vallják egybehangzóan a vállalkozók és az elemzők, akik szerint a szürke- vagy feketemunka elterjedése vagy éppen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás is közvetlen következménye lehet annak, hogy februártól 16 százalékkal, 1450 lejre nő a kormány által garantált legkisebb fizetés. Leginkább a kis- és közepes vállalkozásokat érinti negatívan az intézkedés, ami ugyanakkor láncreakciót is kiválthat, hiszen akik mostanáig bruttó 1500 lej körüli összeget kerestek, azok nagy valószínűséggel 100-200 lejes fizetésemelést kérnek, miután a mostanáig náluk kevesebbet keresők fizetése utolérte az övékét.
Átszervezésre kényszerülhetnek
A minimálbér-emelés miatt növekedhet a munkanélküliek száma – fogalmazta meg aggodalmait Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség szerint félő, hogy a megnövekedett bérköltségek miatt a vállalkozók egy része átszervezésre kényszerül, elbocsátja alkalmazottai egy részét. „Már nagyon sok vállalkozó, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások vezetői jelezték, hogy túl megterhelő számukra az 1450 lejes minimálbér és a járulékok kifizetése. Általában azt mondják, egy-két hónapot kivárnak, tesztelik, ki tudják-e gazdálkodni a megnövekedett költségeket. Nem kizárt, hogy tavasszal, amikor általában csökken a munkanélküliség, most éppen ellenkezőleg, növekedni fog\" – mondta az igazgató.
A faiparban nagy érvágás
A vállalkozók ágazatonként másként vélekednek a kötelező minimálbér-emelésről. A faiparban nagy érvágást jelenthet a minimálbér-emelés, különösen, ha a piac nem fogad el drágítást – mutatott rá lapunk megkeresésére Kádár Rezső. A Pro Wood faipari klaszter menedzsere kifejtette, saját cégénél már kiadta az első emelt fizetéseket, és kiszámolta, hogy a béralap a járulékos költségekkel együtt mintegy 30 százalékkal növekedett. „Az év elején megemelkedett a villamos energia ára, arra számítunk, hogy a fa, vagyis a nyersanyag is drágulni fog, hiszen a tél folyamán kevesebb volt a vágás, ezek a minimálbér-növekedéssel együtt elkerülhetetlenné teszik a drágítást, amit nem biztos, hogy a piac elfogad\" – osztotta meg velünk félelmeit a vállalkozó.
Kádár Rezső hangsúlyozta, az ágazatban nem jelent megoldást az emelt fizetések miatt megnövekedett vásárlóerő, mert a feldolgozók többsége exportra dolgozik. „Kőkemény, legalább egyéves szerződések alapján szállítjuk a termékeinket. Nem biztos, hogy a partnereink elfogadják az áremelést. Őket nem érdekli, hogy növekedett a minimálbér, vagy hogy drágult az elektromos energia\" – mondta a klaszter menedzsere, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a faipari vállalkozók néhány hónap alatt felélik a tartalékaikat, és kénytelenek lesznek elbocsátáshoz folyamodni.
A kenyér nem emiatt drágul
A sütőiparra nincs semmilyen hatással a minimálbér-emelés, mert az ágazatban ma már csak nagyon kevesen dolgoznak ennyi pénzért – nyilatkozta eközben lapunknak Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi, nagy forgalmat lebonyolító pékség tulajdonosa kifejtette, a minimálbér-emelés nem befolyásolja a kiadásait, hiszen szinte senki nem dolgozik nála ennyi pénzért. „Ahogy fejlődünk, igyekszünk nagyobb béreket adni. Különben az emberek elmennek, és külföldön próbálnak szerencsét\" – mondta a vállalkozó.
Diószegi László ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy drágulni fog a kenyér, de hangsúlyozta, hogy ez nem a minimálbér-emelés következménye lesz. „Már jelezték, hogy drágulni fog a liszt, ugyanakkor a fizetéseket tovább kell emelni, aki eddig 1700 lejt kapott, most már 2000 lejt kér, és emiatt nem kizárt, hogy emelni kell a kenyér árát\" – fogalmazta meg Diószegi László.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!