Minden oldalról bírálják az autóbiztosítás új szabályait

Szabadon értelmezik a biztosítótársaságok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (RCA) szabályozó sürgősségi kormányrendelet előírásait – panaszolják nagyon sokan, akiknek az elmúlt időszakban balesetük volt. A szakemberek szerint ugyanakkor a biztosítókra is „teljesíthetetlen terheket” ró az új szabályozás.

Régi beidegződés

A Pénzügyi Felügyelet (ASF) és a Független Autószervizek Egyesülete (ASSAI) közleményben pontosította, hogy milyen jogaik vannak az új szabályozás szerint a kötelező gépjármű-biztosítási kötvénnyel rendelkezőknek. Eszerint a biztosítók képviselője köteles a károsult által megjelölt helyszínen elvégezni a kárfelmérést, és nem kell az autót bevinni a biztosítóhoz. Ennek ellenére a társaságok ragaszkodnak a régi beidegződésekhez, és továbbra is elvárják, hogy az autót, ha erre egyszer lehetőség van, bevigyék hozzájuk kárfelmérésre. Meglátásuk szerint ha ezen most változtatnak, az tetemesen megnöveli a költségeiket, ami pedig a kötvények árának emelkedését vonná maga után.

A Független Autószervizek Egyesülete szerint azonban nincs olyan, hogy kárfelmérő központ, ha a gépkocsi már a szervizben van, akkor a kárfelmérőnek oda kell mennie, és ott kell megállapítania a kár mértékét. A közleményükben úgy fogalmaznak, hogy a károsult megjavíttathatja a gépkocsiját még azelőtt, hogy a kárfelmérés megtörtént, ha erre a törvény által előírt öt napon belül nem kerül sor.

A félreértés oka

Călin Rangu, a Pénzügyi Felügyelet fogyasztóvédelmi osztályának igazgatója az Adevărul napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, a törvény azt írja elő, hogy a károsult köteles a gépkocsit a kárfelmérő rendelkezésére bocsátani – szerinte ebből adódik a félreértelmezés. Azt mondja, a feleknek kölcsönösen meg kell egyezniük, hogy a kárfelmérés hol történik meg. Az igazgató szerint amennyiben a biztosító valamilyen módon ösztönzi az ügyfeleket, hogy bevigyék hozzá az autót, az már rájuk tartozik, de nem kötelezheti erre az RCA-kötvény-tulajdonosokat. Az autótulajdonosnak annyi a kötelessége, hogy megtegyen mindent a kárcsökkentés érdekében, ám amíg elviszi gépkocsiját a biztosítóhoz, útközben jobban megrongálódhat, mint ahogy akkor is, ha öt napig a baleset helyszínén üti az eső – hangsúlyozta az illetékes.

Rugalmasságot várnak

Călin Rangu szerint a biztosítóknak rugalmasabbaknak kellene lenniük, például kisebb kár esetén megelégedhetnek egy beküldött fényképpel, ezzel is gyorsítva a procedúrát. Szükség van egy jegyzőkönyvre, hogy a gépkocsi javítását elkezdhessék, de ezt is lehet küldeni elektronikus postán – mondta az ASF szakembere. Szerinte különben nem tisztességes az, hogy a károsult, aki ráadásul nem is vétkes a balesetben, kénytelen kilométereket utazni, hogy felbecsültesse a kárt, vagy éppen saját pénzén kénytelen megjavíttatni a gépkocsit, amíg a biztosító utólag megtéríti a költségeit.

Călin Rangu kiszámolta, hogy az országban mintegy 800 kárfelmérő dolgozik, évi átlag 300 ezer RCA-kárfelmérés van, ez azt jelenti, hogy egy szakembernek egy nap leforgása alatt legtöbb két esetet kell megvizsgálnia. Éppen ezért úgy ítéli meg, hogy jelen pilalnatban nagyobbak a kárfelmérő központok fenntartásának költségei, jóval hatékonyabb lenne, ha a kárfelmérők egy laptoppal és egy fényképezőgéppel járnák a helyszíneket, a szervizeket.

„Teljesíthetetlen terhek”

A tavaly ősszel elfogadott sürgősségi kormányrendelet nem oldott meg semmit, sőt újabb teljesíthetetlen terheket rótt a biztosítótársaságokra – szögezte le a Krónika megkeresésére Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Rámutatott, a kötvények árát a fuvarozócégek nyomására maximalizálták, ugyanakkor olyan új intézkedéseket vezettek be, amelyek megnövelik a költségeket.

„Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy amíg az autó a szervizben van, addig a biztosító köteles a károsultnak másik gépkocsit bérelni. Ez legalább 50 százalékkal növelné meg a kár összegét. Egy gépkocsit átlagosan napi 25 euróért adnak bérbe, ha a megrongálódott autó 20 napig szervizben van, az már 500 euró pluszkiadást jelent, miközben a javítási átlag 1200 euró körül van” – részletezte az ASF tagja. Biró Albin rámutatott, a törvényalkotók nem vették figyelembe, hogy a biztosító csak abból tud gazdálkodni, amit a kötvények árából begyűjt, és azt, még ha nem is maximalizálják, nem emelheti a végletekig, hiszen nem bírja meg a piac.

„Nem a biztosítókat védem, de ha ezeket az előírásokat betartják, csődbe mennek, vagy nem tudják a a fizetőképességüket szavatolni, és akkor a Pénzügyi Felügyelet kénytelen lesz bezárni. Egy hibás rendszer senkinek sem jó” – vallja a biztosítási szakember, aki szerint jelenleg hallgatólagosan eltekintenek az előírások alkalmazásától.

Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Bróker cég tulajdonosa is elégedetlen a szabályozással, mint lapunknak kifejtette, valóban meg lehet javíttatni az autót, ha a biztosító az előírt öt munkanap alatt nem becsüli fel a kárt, ám a műhelyek általában nem vállalják a javításra feljogosító jegyzőkönyv nélkül a munkát, így előfordulhat, hogy a kárvallottnak ki kell fizetnie a javítást, majd utólag behajtja a pénzét a biztosítótól.