Romániában a törvényhozóknak, bíráknak és ügyészeknek, katonáknak, rendőröknek, titkos ügynököknek, pilótáknak és diplomatáknak biztosít extra nyugdíjat az állam. Ezek a kiváltságos állami foglalkoztatottak nem a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás elve és nem is feltétlenül a szolgálati idő, hanem speciális jogszabályok alapján részesülnek az öregségi járandóságban.

Az egykori parlamenti képviselők és szenátorok például a nyugdíjkorhatár betöltése után igényelhetik – rendes öregségi járandóságuk mellett – a különleges pótlékot, ha legalább egy teljes mandátumot kitöltöttek.

Az országos nyugdíjpénztár adatai szerint jelenleg 610 egykori honatya részesül átlagosan 3000 lejes „szupernyugdíjban”, miközben 900 lej körüli az átlagnyugdíj Romániában.

Miközben az átlagnyugdíjak átlagosan öt százalékkal növekednek évente az infláció mértéke és a bruttó átlagbér emelkedése alapján, a speciális járandóságok az illető nyugdíjas által foglalkoztatottként betöltött tisztség mostani javadalmazása alapján alakulnak. Vagyis ugyanolyan mértékben emelkedik egy tíz éve nyugdíjba vonult ügyész járandósága, mint egy hasonló munkakört betöltő közvádló bére.

Rendkívül kedvező feltételek mellett vonulhatnak nyugállományba a hadsereg, a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok alkalmazottai. Az ő nyugdíjuk az alapfizetésük nyolcvan százalékával egyenértékű, ráadásul maguk választhatják meg, hogy szolgálati idejük utolsó öt évének melyik tizenkét havi bérét vegyék alapul járandóságuk kiszámítása során. Hivatalos adatok szerint jelenleg az országban több mint 8600-an részesülnek busás extra nyugdíjban, amely

A hadsereg, a belügyminisztérium és a hírszerzés volt dolgozóival együtt azonban ennél sokkal többen, mintegy negyedmillióan jogosultak különleges öregségi járandóságra, ám a rájuk vonatkozó adatok bizalmasnak minősülnek, ezért becslésen alapulnak.

Nem véletlen, hogy a bukaresti parlament 2010-ben, a gazdasági válság miatt arra hivatkozva törölte el a hadsereg és a rendvédelmi szervek dolgozóinak extra nyugdíját, hogy nincs költségvetési fedezet ezek folyósítására, és az intézkedéstől akkor közel 800 millió eurós megtakarítást reméltek. Miközben a speciális nyugdíjakat 2012-ben a Victor Ponta vezette balliberális kormány állította vissza,

„A hírhedt különleges nyugdíjak vonzereje miatt példa nélküli vérveszteséget szenvednek a rendvédelmi szervek, alkalmazottak ezrei távoznak, holott hozzáadott értéket jelentenének állományuk számára” – fakadt ki nemrég a szociáldemokrata kormányfő, azzal nyugtatgatva a hadsereg és a belügy dolgozóit, hogy hasonló feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba a jövőben is.

A legtöbben azonban nem hisznek a kormányzati illetékeseknek, és

annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok alapján részesüljenek extra nyugdíjban.

A szokatlan jelenséghez hozzájárul az is, hogy Dumitru Coarnă, az egyik rendőrszakszervezet vezetője felhívást intézett az állomány nyugdíjkorhatárt elért dolgozóihoz: mivel értesülései szerint a kormány sürgősségi eljárásban készül módosítani az öregségi járandóságok kiszámítási módját, a hónap végéig kérvényezzék nyugállományba vonulásukat.