Gyors átállás. A tavalyi év végén félmillióhoz közelítette a távmunkában dolgozók száma Romániában
Fotó: Haáz Vince
Egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-világjárvány hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem félmillióan dolgoznak távmunka-szerződéssel Romániában, de a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint mindenképp látványos lett volna a növekedés, mivel lemaradásban voltunk a nyugati társadalmakhoz képest. A pandémia lezárultával is velünk marad a távmunka vagy egyfajta hibrid rendszer, de számos kérdés tisztázásra vár még.
Miközben néhány éve még fehér hollónak számítottak Romániában, akik számára munkáltatójuk lehetővé tette a távmunkát, vagyis azt, hogy otthonról, esetleg egy coworking irodából vagy más helyszínről dolgozzanak, a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán ma már egyre elterjedtebb ez a tőlünk nyugatabbra amúgy régóta alkalmazott munkavégzési módszer.
Azt, hogy mennyire gyors ütemben vált elterjedtté a távmunka, az Economedia.ro gazdasági portál által idézett hivatalos statisztikai adatok illusztrálják a legjobban. Ezek szerint 2018. december 31-én az egész országban összesen három távmunkaszerződést tartottak nyilván, valamennyi a versenyszférában. Tény, hogy hivatalosan csak 2018-ban, a 81-es számú törvénnyel határozták meg és szabályozták a távmunkát. 2019. december 31-én így már 13 744 távmunkás szerződést regisztráltak a versenyszférában a területi munkaügyi felügyelőségek, és már állami vállalatoknál is létezett 91 olyan alkalmazott, aki nem az irodából dolgozott.
2020 első két hónapjában is nyomon követhető a növekedés, de a számok azt követően robbantak be, hogy 2020 márciusában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások nyomán nagyon sokan folytatták otthonról a munkát. A pandémia első évének végére már 332 467 személy dolgozott távmunkában. A trend 2021-ben is folytatódott, január végén már 398 122-en, április végén 403 872-en dolgoztak távmunkában. A járvány visszaszorulása nyomán csökkenésnek indult ugyan a hasonló szerződések száma, és július végén már „csak” 395 055-öt tartottak nyilván, augusztusban már elérte a 399 125-öt, szeptember végére újfent meghaladta a 400 ezret, és a tavalyi év végén már 434 246 távmunkás szerződést regisztráltak.
„A kiindulási pont az, hogy Romániában még néhány évvel ezelőtt a távmunka sokkal alacsonyabb szinten volt, mint az európai uniós átlag, alacsony bázisról produkált nagymértékű növekedést” – szögezte le a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Hozzátette,
Vagyis a koronavírus-járvány nélkül is növekedett volna a távmunka aránya az országban, ám – húzta alá a szakember is – valószínűleg nem ilyen ütemben és ilyen mértékben.
„A távmunka valamilyen szintű elterjedése azért is borítékolható volt, mert Romániában néhány éve megnövekedett a kiszervezett vállalati tevékenységek aránya, az off shoring. Tehát a multinacionális vállalatok bizonyos tevékenységüket, például a globális könyvelésüket kiszervezték Kolozsvárra, Temesvárra, Bukarestbe, általában nagy egyetemi központokba” – mutatott rá egyúttal a közgazdász.
Mint magyarázta: ezeknek a vállalatoknak egy teljes részlege központosítva van egy másik országban, ahol olcsóbb a munkaerő, ám a központosítás szavatolja a hatékonyságot.
A pandémia ezt tovább fokozta, hiszen a nagyvállalatok általában irodaházakban rendezkedtek be, sok esetben nyílt térben sokan dolgoztak együtt, ezt a formát a járvány miatt már nehezen lehetett fenntartani, így még többen álltak át távmunkára. „Még ilyen körülmények között is meglepően gyors volt az átállás, és annak a természetessége, hogy elkezdtünk otthonról vagy távmunkában dolgozni, úgy hogy közben mindez nem járt hatékonyságveszteséggel” – fejtette ki a közgazdász.
Felidézte, az egyetemen készítettek korábban egy nem reprezentatív felmérést arra vonatkozóan, hogy a vállalatvezetők mennyire elégedettek a home office-ban dolgozó munkatársaik teljesítményével, és kiderült, hogy a teljesítmény nem romlott számottevően, sőt bizonyos esetekben javult, miközben a vállalatok költséget tudtak megspórolni.
Fotó: Gábos Albin
„Amint a koronavírus annyira megszelídül, hogy az életünk természetes részévé válik, mint az influenza, és már semmilyen korlátozó intézkedés nem lesz érvényben, a jelenleg távmunkában dolgozók egy része visszatér az irodákba” – véli ugyanakkor Rácz Béla, aki szerint fontos kiemelni, hogy a távmunka leginkább az irodai tevékenységre jellemző. Meglátása szerint a visszatérés fokozatos lesz, nem úgy történik, hogy aki most távmunkában dolgozik, hirtelen visszamegy az irodába.
Ilyen módon a költségeken is lehet spórolni, elég lesz egy kisebb iroda, ha az alkalmazottak nem egyszerre járnak be, ugyanakkor az alkalmazottaknak is megfelel, ha közben otthonról is tudnak dolgozni, nem kell minden nap időt tölteni a tömegközlekedésen vagy az autóban. „Azok a rendszerek, melyeket a vállalatok, közintézmények, tanintézetek a járvány alatt elkezdtek használni, megmaradnak, sokkal könnyebb most már online gyűlést szervezni, megvannak a módszerek az együttműködésre akkor is, ha az emberek nincsenek egy térben” – összegzett az egyetemi oktató.
Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője is azt tapasztalja, hogy egyre népszerűbb a távmunka, egyre többen választják ezt a foglalkoztatási formát. Kérdésünkre elmondta: a szerződést egyszerű megkötni, ugyanaz az eljárás, mint amikor megváltoztatnak egy munkaszerződést, mind a két félnek alá kell írnia a módosítást, vagy eleve indulásból úgy kötik meg a felek a szerződést, hogy a munkavállaló otthoni vagy távmunkában dolgozik.
„Tulajdonképpen Románia még mindig a folyamat elején jár, ezután fognak még jelentkezni a távmunkával járó megoldatlan problémák, amelyekre majd jogszabályban kell választ adni.
– részletezte a főfelügyelő. A szakember szerint érdemes ezt a szerződéskötés előtt tisztázni, mert a törvény a távmunka ezen vetületeit nem szabályozza.
Ugyanaz vonatkozik a versenyszférára és a közszférára is, hiszen az állami alkalmazottak egy része szintén távmunkában dolgozik, esetükben sincs ez leszabályozva. „A közszférában az sem egyértelmű, hogy a távmunkában dolgozók jogosultak-e különböző pótlékokra. Felvetődik az a kérdés is, hogy ha a munkaadó átvállal ilyen költségeket, azt miként számolja el” – sorolta Ördög Lajos, aki úgy véli,
Meglátása szerint a távmunka hatékonysága sokban múlik az alkalmazott habitusán, mennyire van szüksége arra, hogy napi szinten kapcsolatban legyen a munkatársaival, vagy mennyire hatékony egyedül a problémamegoldó képessége. „Jelenleg is van lehetőség arra, hogy hibrid rendszerben dolgozzanak a munkavállalók, hiszen a munkaszerződést úgy kötik meg, ahogy a felek megegyeznek a munkavégzés feltételeiről. Az ellenőrzés bonyolultabb, amikor a Kovászna megyei munkaadónak egyik alkalmazottja Bukarestben, a másik Dorohoiban dolgozik. Ilyen esetben a felügyelőségek együttműködnek, ez is most van kialakulóban. A munkavégzés körülményeit ellenőrzik, valamint azt, hogy a munkavédelmi előírásokat ismertették-e, betartják-e, a szerződésben foglaltak szerint zajlik-e a távmunka” – mondta el Ördög Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!