A dráguláshullám hatása. A megkérdezettek 72 százaléka csökkentette nem létfontosságú kiadásait
Fotó: Orbán Orsolya
Az eJobs állásközvetítő platform felmérésében megkérdezettek mintegy 76 százalékát bevallásuk szerint jelentősen érintették az elmúlt időszak áremelkedései. A friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezett munkavállalók 20,9 százalékát valamelyest, 2,1 százalékát kis mértékben, 1,4 százalékát egyáltalán nem érintették a drágulások.
2025. október 15., 15:382025. október 15., 15:38
A válaszadók 89,2 százaléka a közüzemi díjak növekedését érezte meg a leginkább, az élelmiszerek drágulása 85,6 százaléknak, az üzemanyag és a tömegközlekedés drágulása 40,7 százaléknak okozott gondot.
A megkérdezettek 72 százaléka bevallása szerint csökkentette nem létfontosságú kiadásait, 36,7 százalék már nem jár el szórakozni, 24,3 százalék ritkábban vásárol új ruhát, 29 százalék az alacsonyabb árfekvésű márkákat részesíti előnyben, 21,4 százalék pedig határozatlan időre lemondott az üdülésről. Ugyanakkor
A válaszadók alig 3,3 százaléka mondta azt, hogy az áremelkedések miatt nem kellett változtatnia életmódján vagy fogyasztási szokásain, 8 százalék pedig eddig ugyan nem tett semmit, de tervezi bizonyos kiadásainak a lefaragását.
Az elmúlt hat évben a romániai átlagos fogyasztói kosár 60 százalékkal drágult, ami az euróövezet szintjén mért átlag kétszerese.
A megkérdezettek 65 százaléka lemondana a béren kívüli juttatásokról, ha nőne a fizetése, legalább az inflációval megegyező mértékben. Az elmúlt időszakban
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A felmérés eredményei szerint az elmúlt hónapok gazdasági történései nyomán a megkérdezettek 41,3 százaléka munkahelyet szeretne váltani, 33,2 százalék csak akkor lenne hajlandó váltani, ha az új munkahelyén sokkal magasabb fizetést kapna, 11,4 százalék pedig elégedett a jelenlegi állásával, nem tervez váltani a közeljövőben.
A felmérés szeptemberben készült, 1150 személy megkérdezésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6 százalékról 8,8 százalékra módosítja az inflációs előrejelzést 2025-re vonatkozóan – jelentette be Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!