A dráguláshullám hatása. A megkérdezettek 72 százaléka csökkentette nem létfontosságú kiadásait
Fotó: Orbán Orsolya
Az eJobs állásközvetítő platform felmérésében megkérdezettek mintegy 76 százalékát bevallásuk szerint jelentősen érintették az elmúlt időszak áremelkedései. A friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezett munkavállalók 20,9 százalékát valamelyest, 2,1 százalékát kis mértékben, 1,4 százalékát egyáltalán nem érintették a drágulások.
2025. október 15., 15:382025. október 15., 15:38
A válaszadók 89,2 százaléka a közüzemi díjak növekedését érezte meg a leginkább, az élelmiszerek drágulása 85,6 százaléknak, az üzemanyag és a tömegközlekedés drágulása 40,7 százaléknak okozott gondot.
A megkérdezettek 72 százaléka bevallása szerint csökkentette nem létfontosságú kiadásait, 36,7 százalék már nem jár el szórakozni, 24,3 százalék ritkábban vásárol új ruhát, 29 százalék az alacsonyabb árfekvésű márkákat részesíti előnyben, 21,4 százalék pedig határozatlan időre lemondott az üdülésről. Ugyanakkor
A válaszadók alig 3,3 százaléka mondta azt, hogy az áremelkedések miatt nem kellett változtatnia életmódján vagy fogyasztási szokásain, 8 százalék pedig eddig ugyan nem tett semmit, de tervezi bizonyos kiadásainak a lefaragását.
Az elmúlt hat évben a romániai átlagos fogyasztói kosár 60 százalékkal drágult, ami az euróövezet szintjén mért átlag kétszerese.
A megkérdezettek 65 százaléka lemondana a béren kívüli juttatásokról, ha nőne a fizetése, legalább az inflációval megegyező mértékben. Az elmúlt időszakban
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A felmérés eredményei szerint az elmúlt hónapok gazdasági történései nyomán a megkérdezettek 41,3 százaléka munkahelyet szeretne váltani, 33,2 százalék csak akkor lenne hajlandó váltani, ha az új munkahelyén sokkal magasabb fizetést kapna, 11,4 százalék pedig elégedett a jelenlegi állásával, nem tervez váltani a közeljövőben.
A felmérés szeptemberben készült, 1150 személy megkérdezésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6 százalékról 8,8 százalékra módosítja az inflációs előrejelzést 2025-re vonatkozóan – jelentette be Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!