Fotó: A szerző felvétele
2011. március 14., 08:432011. március 14., 08:43
Évről évre hangsúlyosabban próbálják népszerűsíteni a máramarosi régiót a megyei hatóságok, de a magánvállalkozók szerepe sem elhanyagolható a kampányban. Tavaly például a megyei önkormányzathoz tartozó Máramaros Infoturisztikai Iroda első ízben indította el a nemzetközileg már ismert és jól bevált, ám Romániában még ismeretlen árengedményes kártyát, a Maramureş Pass kártyát.
Ezzel a kártyával a megyébe látogató turisták akár 50 százalékos árengedménnyel is hozzájuthatnak különböző turisztikai szolgáltatásokhoz. A mindössze 10 lejbe kerülő kártyával 43 turisztikai látványosságot tekinthetnek meg olcsóbban. Több panzió, illetve étterem is részese a programnak, így az ezekben megszálló turistáknak jóval kevesebbe kerül az ottani ellátás, mint más, a programban nem szereplő egységekben.
Ezenkívül autó- és biciklibérlő cégeknél is fel lehet mutatni a Maramureş Pass kártyát, valamint a felsővisói „mokanyica” kisvonat is olcsóbban pöfög fel a kártyatulajdonosoknak. A Maramureş Pass kártyát 2010 júniusában dobta piacra az iroda, meglehetősen későn – állítja az Infoturisztikai iroda vezetője, Ioana Tripon. Idén azonban már jóval korábban megkezdik az országban még kuriózumnak számító akció népszerűsítését.
Ioana Tripon ugyanakkor elmesélte, hogy kapcsolatban állnak különböző külföldi újságokkal, folyóiratokkal, amelyeknek újságírói szinte évente ellátogatnak a megyébe. Ilyen például az angol Lonely Planet vagy a holland kiadású National Geographic. Az ebben megjelent máramarosi cikkekért 2010-ben egyébként az újságírók kitüntetésben részesültek.
„A cikkek hatására elmondhatjuk, hogy tavaly több külföldi turista látogatott el megyénkbe, mint azelőtt. Ők a máramarosi fatemplomokon kívül legfőképp az itteni archaikus világra kíváncsiak a leginkább, sokan az itteni paraszttal együtt gyűjtötték a szénát, illetve fejték a juhokat” – ecsetelte a Krónikának az irodavezető.
Máramarosban ezenkívül működik a kormány által 2009-ben elindított Karácsony Máramarosban elnevezésű program is. Hamarosan a craciuninmaramures.ro honlap is elindul. Ezen belül az iroda tájékoztatja az idelátogató turistákat arról, hogy a téli ünnepek alkalmával egy adott településen éppen milyen népszokásokat tartanak, így a turista eldöntheti, hogy a sok kínált program közül melyiken vesz részt.
A ma már egyre több turistát odacsalogató Kapnikbányát az ezredfordulóig mindenki a színesfémbányáiról ismerte. A máramarosi bányászok mintegy 30 százaléka, vagyis 3700-an dolgoztak csak ezen a településen. Az itteni bányát is, mint a többit, öt évvel ezelőtt véglegesen bezárták. A település így a turisztikai lehetőségeinek kiaknázása felé irányult.
Kapnikbányán nyolc évvel ezelőtt épült meg az első sípálya, azóta még kettő épült, így az egykori bányásztelepülés mára már igazi síparadicsommá nőtte ki magát. Itt a szezon is hosszabb az átlagosnál, novembertől akár áprilisig is eltart a hótakaró. Egy szezon alatt becslések szerint több mint 5000 bel- és külföldi turista fordul meg.
A helyi önkormányzat a fejlesztési és turisztikai minisztérium által kiutalt forrásokból egy további 15 kilométeres, felvonóval ellátott, több sípályából álló területet alakítana ki. „Mindeddig egy hat kilométeres erdei utat sikerült kiépíteni. Ez az út pedig nyáron kiválóan alkalmas lesz a hegyi kerékpározásra. Az egész síkomplexum remélhetőleg három éven belül elkészül” – tájékoztatott a kisváros alpolgármestere, Marius Mărginean.
Kapnikbányán egyébként létezik egy sajátos szánkó is, a lenker. A kormánnyal ellátott szánkót 1920-ban kezdte el gyártani egy helyi mester. Ma is készülnek ilyenek a helyi manufaktúrákban, elkészítésükhöz egy asztalos, egy kovács, valamint egy esztergályos szükséges. Ha évtizedekkel ezelőtt teherhordás céljából készítették a lenkert, mára szinte kizárólag szórakoztatásra gyártják. Mi több, pár éve lenkerversenyt is tartanak minden télen Kapnikbányán, amelyen a város gyermekei mérkőznek meg egymással. A helyi önkormányzat egyébként szabadalmaztatni kívánja ezt a helyi sajátosságot, ezután pedig a település cégéreként Kapnikbánya címerébe is belefoglalják majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok